Back to top

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Az agrármérnök végzettségű Tóth Péter néhány éve, azt követően vágott bele a som termesztésébe, hogy családjával Kaposvárról kiköltöztek a Zselicbe. Először 2013-ban 70 növényt ültetett a családi ház mögötti ezer négyzetméteres lejtős telken, ez ma már a „tesztterülete" a három évvel később eltelepített 2,3 hektáros ültetvénynek, ahol közel ezer növény él.

Azért döntöttek a som mellett, mert jól illik a tájba, jól érzi magát a térségben, és mivel szinte nincs versenytárs, a gyümölcs értékesítése is perspektivikus lehet.

A somnak nem túl bőséges a hazai szakirodalma, így amerikai, szlovák, török cikkeket is lefordított a tulajdonos, mielőtt belevágott a nagyobbik ültetvény telepítésébe. A som hosszú életű, de lassan fejlődő növény. Csak az 5-8. évben fordul termőre, ez is oka lehetett a termesztésből való kiszorulásának, bár a növények 35-50 évig is termesztésben tarthatók.

Árnyékolás, öntözés

Barna erdőtalajon található az ültetvény, az agyagos vályogtalaj gyengén savanyú kémhatású. A lejtős terület természetes gyepborítású, észak-déli irányú, kelet-nyugati benapozottsággal.

Míg az első ültetvénybe 3 × 3 méteres, addig a másodikba 5 × 4 méteres térállásba ültették a növényeket, éréskor ugyanis előnyös, ha éri őket a napfény. A szedést ugyanakkor a tág térállás egyelőre nehezíti.

A mostani nyarakon nem a benapozottság hiánya, hanem éppen a túl intenzív napsütés és a légköri aszály okoz gondot.

A som az első méhlegelők egyike
A som az első méhlegelők egyike
Remélhetően ez egyre kisebb gond lesz, ahogy a növények nőnek, és nagyobb lesz az önárnyékolásuk. Az aszályos nyarakon az évi hajtásnövekmény nem kielégítő, és július végén, augusztusban a napégés tünetei – sötét foltok, felpöndörödés – is láthatók a leveleken. A visszafogott hajtásnövekedés és a vegetációs felület sérülése lassítja a növény föld feletti és föld alatti szerveinek növekedését, végső soron a termőre fordulást. Jelenleg ezen az árnyékolást is megoldó jéghálóval és öntözéssel lehetne segíteni. A „tanuló” ültetvényben már kiépítették a talajfelszín alatti csepegtető öntözést, és azt tervezik a nagyobb területen is, még tart a vízjogi engedélyezési eljárás. Azért választották a műszaki és beruházási szempontból összetettebb talajfelszín alatti csepegtető öntözést, mert nem akadályozza a gyepművelést, és még minimális párolgási veszteség sincs, az öntözővíz egyenesen a gyökérzónába jut.

Korai méhlegelő

A som nagyon korán virágzik, tehát a virága nem fagyérzékeny, ám ennek ellenére vannak évek, amikor kevesebb a termés. Ennek oka az alternancia lehet, ami egy önszabályozó mechanizmus a növényeknél, védi az egyedet a túlterheléstől. Ezért iktat be a növény gyengén termő éveket akkor is, ha a körülmények látszólag megfelelőek számára.

Tóth Péterék ültetvényében eddig fokozatosan nőtt a termésmennyiség, így arra nincs adatuk, hogy egy kifejlett somnövény hány évenként tart „pihenőt”.

A som rovarmegporzású, napos időben a méhek is járják a virágait, ezért ez a növény az egyik legelső méhlegelő. Amennyiben nem kedvező az időjárás a rovarok számára, például ha ráfagy a virágra a hó, a hódara, vagy ónos eső esik, az a termékenyülésben is meglátszódhat, sorolta tapasztalatait a szakember.

Fő fajták, érdekességek

Két fő fajta van az ültetvényben: a bolgár Kazanlak adja a 80%-át, a maradék pedig az osztrák Jolico. Először a Kazanlak érik; nagy, tetszetős gyümölcseinek jó a mag-hús aránya. A Jolico később virágzik és később is érik, de termése hasonlóan jó.

Szőlőskertek között és erdőkben

Hazánkban korábban rendszeresen gyűjtött erdei gyümölcs volt a som. A neve török eredetű. Több földrajzi név is utal rá, például Somogy megye és az ott található Som, valamint Somoskő, Somoskőújfalu települések nevei. Somberek pedig nemcsak egy települést jelöl, hanem a szőlőhegyen a dűlőket elhatároló sombokor-csoportokat is így hívták. A régebben sokkal megbecsültebb, kedvelt, néha szakrális funkciókkal is felruházott som a nagytáblás mezőgazdasági művelés és a településszerkezetek átalakulásának áldozatává vált. Nem tűnt el teljesen – példázza ezt a famatuzsálem császlói som is –, de populációja országszerte jelentősen visszaszorult.

A húsos som hazánkban honos csonthéjas gyümölcstermő növény. Őshazája Közép- és Dél-Európa, a Kaukázus környéke – nem véletlen, hogy termését leginkább abban a régióban (Törökország, Azerbajdzsán, Bulgária) fogyasztják frissen vagy feldolgozva.

Hazánkban a középhegységek napos, déli lejtőin, az erdőszéleken találkozhatunk leginkább ezzel a növénnyel, nagyobb számban ott, ahol a talaj mésztartalma kedvező feltételeket teremt számára. Sárga virágai korán, február–márciusban nyílnak, így a sokszor még havas tájban könnyen észrevehetők a növények. Korai és hetekig tartó virágzása miatt park- és kertépítészeti jelentősége is nagy.

A megporzást segítendő vad som is van az ültetvényben (ezek minden fajtának jó megporzói, míg a nemesített fajták kevésbé hatékonyan porozzák egymást), és kísérleti jelleggel más fajtákból is található néhány példány, amelyek szintén segítik a fő fajták megporzását.

Ilyen érdekességek a 20-20 példányban ültetett Shan, Shumen, Pancharevo és Lutea fajták, ez utóbbi sárgán érő, muskotályos ízű gyümölcsöt hoz.

A pollenadóként telepített vad somok termését nem használják, mert kicsi a gyümölcsük, és félő, hogy feldolgozásnál a mag átesik a magozógép perforált palástján. Nem ér annyit az így elveszített gyümölcsmennyiség, mint az a kockázat, hogy mag kerül a lekvárba, említette a Somliget tulajdonosa.

Természetes gyepszint

A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
Még nem metszettek az ültetvényben, de ez a növény azt később sem igényli. Idősebb korában a som ágrendszere besűrűsödhet, ezt alkalmanként koronaritkítással kell orvosolni annak érdekében, hogy a lombozatába besüssön a nap. A 2013-as telepítésű egyedek jelenleg körülbelül két méter magasak, az aljuktól a tetejükig hoznak termést, és eddig nem kellett belenyúlni az ágrendszerükbe.

Telepítéskor a traktoros gödörfúróval elkészített lyukakba ültették az oltványokat, és az állomány feltöltő trágyázást kapott.

Az ültetési módszer kertészeti szempontból nem tekinthető ideálisnak, de a gyepet nem akarták feltörni, és nem vállalták a jelentősebb talajmozgatás – bár a növények fejlődésének jót tett volna – kockázatát a lejtős területen az erózió veszélye miatt.

Kora tavaszonként 20-30 gramm pétisót juttatnak ki tövenként, amelynek a nitrogéntartalmán túl a dolomittartalma is jót tesz a mészkedvelő növénynek. A termesztést jelentős mértékben veszélyeztető kártétellel még nem szembesültek. Egyik leírt kórokozója a som antraknózisa, a kártevők közül pedig a gyümölcsöket szívogató, és ezzel a torzulásukat okozó invazív poloskafajokra kell figyelni, ám ezek sem indokoltak még növényvédelmi beavatkozásokat, mondta Tóth Péter.

A termesztés kritikus pontja az aszály elleni védekezés, ami szükségessé teszi az öntözést. Ezenkívül jelentős munka- és költségráfordítással jár a gyepfelület gondozása. Évenként két-három alkalommal kaszálják a területet kertészeti traktorral, és ha kell, kézi damilos kaszával vágják a tő körüli gyomokat.

Ez igen időigényes munka, ám fontos, hogy a természetes gyepfelület mindenhol megmaradjon, ettől lesz ugyanis a somültetvény környezetbarát és tájba illő módon fenntartható.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Ennek ellenére e növény jelenleg nem szerepel az AKG-ban támogatható növények listáján.

Rendhagyó betakarítás

Gyors sikerekkel nem kecsegtető, de viszonylag kevés problémával kezelhető kultúráról van szó. A szedése igényli az éves munka nagy részét. A késői termőre fordulás mellett ez is oka lehet annak, hogy nem sok somültetvénnyel találkozunk Magyarországon, véli a tulajdonos.

A növény közel másfél hónapig virágzik, és ugyanennyi ideig érik. Ebben az időszakban a bokrokon egyszerre mindenféle érési stádiumú gyümölcs megtalálható. A betakarítást az is nehezíti, hogy a som korlátozottan utóérő, lekvár vagy pálinka készítéséhez ugyanakkor teljes biológiai érettségű gyümölcsökre van szükség. Ez előtt egy-két nappal még savanyú a termés, utána meg a fűbe hullana, ahonnan nehéz kiszedni. Ezért az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó érési szezonban naponta végig kell járni a növényeket, és össze kell szedni az érett gyümölcsöt.

A meggytől eltérően a betakarítási időszak nem rövidíthető le rázással, mivel a növényeken sokféle érési állapotú gyümölcs van egy időben.

A Somligetben éréskor négy vaspálcára hálót feszítenek a tövek alá, hogy abba hulljanak az érett gyümölcsök. Később, ha majd a növények összezárnak, a sorokba kifeszített hálóval oldják meg a gyümölcsök összegyűjtését, említette Tóth Péter.

A som termésátlagára elég szélsőséges értékeket ad meg a szakirodalom, ami nem csoda, hiszen az függ a fák életkorától és a termőhelytől is. A tövek fejlődésével 5-10-20-40 kilogramm a hozam, egy idős bokor pedig már 80-120 kilogrammot is teremhet. A Somligetben 5-8 éven belül növényenként 10-12 kilogramm elérése a cél. A nemesített somoknak jóval nagyobb a gyümölcse (6-8 g) a vad alapfajhoz (1-2 g) viszonyítva. A gyümölcs magozás utáni kihozatala 75-80%.

A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt
A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt

Feldolgozva értékesítik

A som nem magvaváló, ezért az érett gyümölcsök magozásához a kiszúró­tüskés megoldások nem jöhetnek szóba, perforált palástú szerkezetet használnak e célra.

A mag nélküli gyümölcshús, a somvelő a további feldolgozás alapja, és csak némi cukrot tesznek hozzá, tartósítószert nem.

A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A somvelőből a lekváron kívül szörp vagy pálinka is készülhetne, a jelenlegi termésmennyiséget azonban egyelőre csak lekvárként hasznosítják, mert úgy gondolták, hogy kezdetben inkább kevesebbféle terméket, de nagyobb mennyiségben kínálnak. Fő értékesítési csatorna a saját webshopjuk; néhány környékbeli szálloda pedig ezt a zselici kuriózumot adja emlékbe a vendégeinek pihenésük végén, valamint egy cukrászda is készített már belőle kézműves szaloncukrot, és jövőre már somfagylaltot is lehet kóstolni a Zselicben.

Jelenleg kétféle kiszerelésben értékesítik a somlekvárt, de tervben van a termékkínálat bővítése gyümölcsborral és pálinkával. Ezek a termékek ugyanis azonnal felismerhető, markáns és prémium ízélményt kínálnak a hozzáértők számára. Két éve próbaként készítettek sompálinkát, ami nagyaranyérmes lett a 2020. évi Quintessence pálinkaversenyen.

Aszalással és kandírozással tartósítva különleges sütemények és édességek megkoronázója lehet a som.

Készülhet majd belőle úgynevezett gyümölcsbőr is, azaz amikor a pépet kiterítve megaszalják, majd csíkokra vágják. Természetesen egyben is aszalható, csak ebben az esetben a mag jelenlétére oda kell figyelni, sorolta a lehetőségeket és terveket a tulajdonos.

A som gyümölcsét nem árazták be, mert nem céljuk a gyümölcs eladása, hiszen feldolgozva nagyobb hozzáadott értékkel párosul. Egyébként is elég bonyolult módon lehetne meghatározni az árat, és lehet, hogy a végén olyan összeget kapnának többek között a másfél hónapig tartó szedés magas élőmunka-igénye miatt, amit nem fizetnének meg a vásárlók. A feldolgozott, azonnal fogyasztható termék sokkal vonzóbb.

Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben
Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben

A vállalkozásuknak úgy készítettek arculatot, hogy annak elemeit a későbbiekben a többi termékre is alkalmazni lehessen, és ahogy nő majd a termésmennyiség, úgy léphessenek színre új termékek, igényes Somliget csomagolásban.

Szeretnék, hogy idővel a som a környék gasztronómiájának egyik követévé, a zselici táj egyik arculati elemévé váljon – újra. A Tóth család nem a somtermesztésből él, de terveik szerint nyugdíjas korukra stabil bevételi forrást jelenthet majd az ültetvény az addigra már bővített és bejáratott termékkörrel; és választott otthonuk, a Zselic szempontjából is kiemelkedő értéket hagyhatnak gyermekeikre.

Szuperélelmiszer

A som éretten is viszonylag magas savtartalmú, egyedi, semmihez sem hasonlítható kellemes ízű, festő levű gyümölcs. Fogyasztásra akkor alkalmas, amikor a sötétbordóra színeződött termések lepottyannak a növényről. Beltartalma, táplálkozás-élettani hatásai alapján szuperélelmiszernek minősíthető a som: kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, emellett nátrium, kálium, kalcium, foszfor, valamint vas, cink, réz, mangán is van benne. Szervessav-tartalma mellé jelentős cukortartalom társul. Polifenol-, antocianin-, flavonoidtartalma hozzájárul a vérképzőrendszer és az immunrendszer megfelelő működéséhez, továbbá enyhe has­fogó hatású.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Töretlen fejlődés 25 éven át

A Specialmix Kertészeti Kft. a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ebből az alkalomból nyílt napot szerveztek magánszemélyek és szakmai érdeklődők részére a cég gödöllői telephelyén.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Bőven van alma a raktárakban

A tavalyinál nagyobb az európai almakészlet, 2022. május 1-jén 1 542 655 tonnát tett ki, ami 17,7%-kal meghaladja az előző év azonos időszakáét.

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Eljött a szőlőkabóca elleni védekezés ideje – növényvédelmi előrejelzés 26. hét

A tavasz óta elképesztő méreteket öltő levéltetű-fertőzés kezd alábbhagyni ugyan, de nem maradunk megoldásra váró probléma nélkül. Rajzik egyebek között az almamoly, fertőz a szőlőlisztharmat, és most vannak olyan fejlettségi állapotban a szőlőkabóca lárvái, hogy meg kell kezdeni ellenük a védekezést.

Zuhannak a gabonaárak: Ukrajna és Oroszország exportja lehetségesnek tűnik

A gabonaárak a hét elején meredeken csökkentek a tőzsdén arra a hírre, hogy megindult a tárgyalás az ukrán és az orosz búzaexport lehetséges megvalósításairól.

Nincs, aki leszedje

A brit salátatermesztőknél a betakarítási szezon kezdete óta idén is sok tonnányi termés veszett kárba a munkaerőhiány miatt. 

Lombtrágyázás: legyen hatékony növényélettani és gazdasági szempontból is

Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek az energia- és műtrágyaárak, ami mellett az ukrán-orosz katonai konfliktus miatt a mezőgazdasági termékek piaca is bizonytalanabbá vált. A nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben.

A selyemakác veszélyes kártevője

A lilás rózsaszínű, hosszú, sokporzós, borzas virágcsomóival feltűnő díszt adó selyemakác az utóbbi időben hazánkban is közkedvelt ültetett fa, parkban és házikertben, még utcai sorfának is láthatjuk. Sajnos az ország különböző részein (de nem mindenhol), így Kecskeméten és környékén is jelen van a selyemakác-levélbolha, amely az utóbbi években telepedett meg hazánkban.