Back to top

Szabó Kriszta: Az Unikornis Lovarda vezetője

Decemberben indult sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik a háttérből segítik a versenyek problémamentes lebonyolítását, illetve munkájuk elismerésre méltó és szeretnénk, ha jobban megismernék őket. Interjúalanyunk ezúttal a pilisjász­fa­lui Unikornis Lovardát vezető Szabó Kriszta.

Hogy kerültél a lovasok világába?

Közel tizenkét éves voltam, mikor itt, Piliscsabán nyílt egy lovarda, ahol apukám villanyszerelő volt, ő vitt ide be. Itt hobbiszinten lovagoltam és a napi munkákban segítettem, hogy lóra ülhessek, ez akkortájt szokásos volt. Aztán jött egy autóbaleset, ami után azt mondták, hogy nemcsak lovagolni nem fogok tudni, hanem örülök, ha járhatok, így gondolkoztam azon, mit csinálhatok, ami ugyanígy a lovak közelében van. Így jelentkeztem a népi játék- és kismesterség-képző osztályba, ahol négy évet töltöttem el, itt szíjártó-nyerges szakmát sajátítottam el.

Amikor itt végeztem, volt egy osztálytársam, aki a Csonti (Csontos Pál) gödöllői lovasboltjában dolgozott. Ekkor nyitotta meg Csonti a Tattersallban is a boltját, így kerültem először a gödöllői kereskedésbe munkatársként, majd a Tattersallba.

Itt nagyon sok mindent csináltunk, például ha megláttunk egy külföldi katalógusban egy kantárt, lemásoltuk. Akkoriban, jó huszonévvel ezelőtt még a „neves” felszerelések nehezen voltak itthon elérhetőek. Sok szerszámot hoztak javításra, rendszeresen jártunk az országban versenyekre. Nagyon sok embert ismertem meg ezáltal, emlékszem, alig nyitottunk ki, már ott kávéztak nálunk a lovasok kora reggel, nagyon jó időszak volt.

Itt dolgoztam 8-9 évet, azután kimentem Angliába egy évre, egy ismerős állatorvos házaspárhoz au-pairként, de többet voltam a kutyáikkal, lovaikkal, mint a gyerekekkel. Velük kerültem bele a „galoppos” közegbe, Newmarketbe.

Amikor hazajöttem, Dotya (Stróbl Dorottya) kérdezte meg, hogy lenne-e kedvem a Lovas Szövetségben dolgozni, merthogy én úgyis mindenkit ismerek. Nem sokat gondolkodtam rajta, és igent mondtam.

Itt dolgoztam nyolc éven át, egészen várandósságomig. Mellette elvégeztem egy sportszervező-menedzser képzést, franciául tanultam. Nagyon emlékezetes, boldog éveket töltöttem itt el, sok lovassal kerültem baráti kapcsolatba.

Ma már az Unikornis Lovardát vezeted Pilisjászfalun. Túl egy nagyon sikeres korosztályos Európa-bajnokság rendezésén, milyen új feladataid lettek? Hogyan tekintesz vissza az itt eltöltött idődre?

Négy évvel ezelőtt, amikor kisfiam, Zsiga kétéves lett és beírattam bölcsibe, ekkor jött a lehetőség vezetői pozíció betöltésére a pilisjászfalui Unikornis Lovardában. Mivel Piliscsabán lakunk, ez ideális választás volt.

Kos vagyok oroszlán aszcendenssel, imádom a kihívásokat, szeretem magam intézni a feladatokat. A versenyek szervezéséhez nagyon sok segítséget kapok az ismerőseimtől, illetve a családom erős hátteret ad.

Sikeresnek tekintem az elmúlt éveket, úgy a mindennapi munkában, mint a versenyek lebonyolításában.

Szerencsére jó visszhangja volt például a 2020-as évnek, amikor négy hétvégén keresztül a pandémia ellenére korosztályos Eb-t tudtunk rendezni, és idén is sikerrel bonyolítottunk le egy négycsillagos díjlovaglóver­senyt.

Jövőre pedig ismét Pilisjászfalura látogatnak a legjobb európai fiatal lovasok, miután az Unikornis Lovarda újra megnyerte a gyermek és U25 Eb rendezési jogát.

A zsúfolt hétköznapok mellett marad még szabadidőd? Milyen hobbid van?

Stresszlevezetés számomra, amikor a kisfiammal megyünk vonatozni, vonatot nézni, illetve pici kora óta imádja a templomokat, a harangjátékokat. Ami időm van, azt vele töltöm, minél tartalmasabban. Emellett szeretek horgolni, kötni, kertészkedni. Remélem, Zsigának is szoros kötődése lesz a lovakkal, szeretném, hogy lovagoljon, hiszen ez egy gyönyörű sport.

Milyen terveid vannak a jövőddel kapcsolatban?

Nagy álmom a lovarda vezetése mellett, hogy szeretnék csinálni egy szíjártóüzemet, ahol szívvel-lélekkel minőségi árut tudunk gyártani, és ami fontos, javítani is.

Az utóbbi időben hatalmas feladatokat vállalt el, és oldott meg kiválóan az Unikornis Lovarda csapata. Hogy éled meg mindezt bennfentesként?

A versenyrendezés, főleg nagy nemzetközi versenyek, Európa-bajnokságok esetén elképesztő nagy kihívás és munka is egyben. Rendkívül sok előírásnak és a saját magunkkal szemben támasztott színvonalnak kell megfelelni.

Fotó: Somogyvári Anett

Elsősorban a lovaknak és lovasaiknak kell a lehető legjobb körülményeket megteremteni, kezdve az istállók beosztásától az almolásig.

Ma már az FEI nevezési rendszerén keresztül minden apró részletet, kívánságot el tudnának juttatni a lovasok a versenyrendezőkhöz a nevezéssel egy időben, de sajnos ezt sokszor elmulasztják. Ilyen okokból kifolyólag rendkívül rugalmasnak és problémamegoldónak kell lenni, mivel érkezéskor derül ki, hogy adott lovas nem szalmát, hanem forgácsot kér a lovának, vagy például igényelne áramot, szervizboxot, de nem jelezte előre. Ilyenkor veszek két nagy levegőt, és átírok mindent, amit addig megcsináltam, és azt hittem, hogy készen vagyok vele.

A másik nagy probléma, hogy nem jelentik be, ha a ménjük időközben herélt lett… Ez mondjuk nemzeti versenyek esetében is sok fejtörést jelent, mert ugye kancát nem tehetünk mén mellé, míg végül kiderül, hogy az a mén már évek óta herélt.

Napjainkban (legalábbis nekem) az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő segítő személyzet toborzása.

Nekem gyermekkoromban elképesztő nagy élmény és lehetőség lett volna egy nemzetközi versenyen segíteni, nézni híres lovasokat, ahogy lovagolnak, melegítenek, de sajnos mára ez már megváltozott. Ritka már az olyan fiatal, aki rávehető erre.

Elképesztő sok munkát és kitartást igényel ez a feladat, de amikor egy-egy verseny után látni az elégedett arcokat, amikor sorra jönnek oda a lovasok, hogy milyen jó volt nálunk lenni, és örömmel jönnek újra, az nagyon jó érzés. Majdnem olyan jó, mint mikor a verseny végén este hazamegyek és megölelem a kisfiamat!

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Freddie Mercury a díjlovasnégyszögben

A most induló sorozatunkban egy örökzöld témára, az angol telivérek sokoldalúságára és többirányú hasznosítására hívjuk fel a figyelmet. A világ leggyorsabb lófajtáját közel háromszáz éve szigorú és következetes szabályrendszer szerint tenyésztik és próbálják ki a versenypályán.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

Múzeumok éjszakája - Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti múzeumban

Az állatok lesznek a középpontban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombatra, a Múzeumok éjszakájára meghirdetett Állati éjszaka - lovak és kutyák a haderő szolgálatában című programsorozatában.

Két szakágban is az Eb a cél

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a két szakágban is eredményesen szereplő Pataki Anna Klárával beszélgettünk; az idén tizenhét éves lovas a díjugrató és military szakágban is a válogatott keret tagja.

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Traktor, quad, lovas kocsi: milyen jogosítvánnyal vezethetők?

Sokszor nem egyértelmű, ha a mezőgazdasági vontatóhoz egy vagy több pótkocsit csatolnak, milyen vezetői engedéllyel kell rendelkeznie a sofőrnek, vagy, kell-e jogosítvány quadra, illetve milyen okmány kell az állati erővel vont jármű esetében? A témáról Pető Attila közlekedési szakértő és szaktanárt kérdeztük.

Ismét Farkaslaka lovasa nyerte a Székely vágtát

Rekkenő hőségben és felfokozott hangulatban vette kezdetét a 11. Székely Vágta legvártabb pillanata, a két döntő futam. Népes közönség várta a legjobb nyolc lovast, akik a szombati kvalifikációs futamokból küzdötték magukat a vasárnapi döntőkbe.

Újragombolt hagyományok a Múzeumok Éjszakáján

Az ország legnagyobb kulturális rendezvényét, a Múzeumok Éjszakáját idén június 25-én rendezik – immár 20. alkalommal. Ezen az estén mintegy 431 intézmény több mint 2500 programmal várja a látogatókat – jelentette be dr. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Magyar Zene Házában tartott tájékoztatón.