Back to top

A barnamedvék „elköltöznek”, hogy vadászni tudjanak

A kutatások szerint a barnamedvék tavasszal élőhelyet váltanak, hogy rénszarvasra és jávorszarvas borjakra tudjanak vadászni.

Miután felébrednek a téli álomból, az állatok aktív vadászstratégiába kezdenek, hogy teljes mértékben kihasználják az ellési időszakot. Az egyik vizsgált medve egy hónap alatt 38 újszülött rénszarvast, a következő hónapban pedig 18 fiatal jávorszarvast ejtett el.

A Nottingham Trent Egyetem, a spanyolországi León Egyetem, valamint norvég és svéd kutatók részvételével végzett kutatás megállapította, hogy az állatok úgy választották meg a territóriumaikat, hogy az leképezze a sebezhető prédák élőhelyét.

Két éven keresztül tizenöt GPS-nyakörvvel ellátott medvét figyeltek meg az észak-svédországi Norrbottenben, és több mint 2500 felnőtt nőstény rénszarvast is nyomon követtek, hogy a kutatókat figyelmeztessék a közeli találkozásokra.

A tanulmány megállapította, hogy a medvék tavasszal, a rénszarvasok ellési időszakának kezdetén bukkantak fel a hat hónapos téli álomból. Ekkor hagyták ott az általuk kedvelt vizes élőhelyeket és örökzöld erdőket, és áttértek a zordabb, magasabban fekvő területekre, melyet borjakkal rendelkező rénszarvasok jobban kedvelnek. Miután a rénszarvasok borjúnevelési időszaka véget ért, és megkezdődött a jávorszarvas borjaké, a ragadozók elkezdtek az utóbbiak által kedvelt területekre költözni, tehát közelebb a lombhullató erdőkhöz és a régi tisztásokhoz.

Nyáron azonban, amikor az ellési időszak véget ért, és az emberi tevékenység gyakoribbá vált, a medvék átálltak a bogyós gyümölcsökre, és a kavicsos utaktól távolabb költöztek, amíg el nem jött az ideje, hogy újra téli álmot aludjanak.

Dr. Antonio Uzal Fernandez, a Nottingham Trent Egyetem Állat-, Vidék- és Környezettudományi Karának vadvédelmi szakértője elmondta: „egyértelmű, hogy a ragadozó medvék leképezik a rénszarvasok és jávorszarvasok területeit, hogy átfedésben legyenek az évszakonként elérhető és sebezhetőbb zsákmánnyal.

Ez a folyamat a barnamedvék aktív vadászati stratégiáját mutatja tavasszal, amikor táplálkozásuk jobban függ az állati fehérjétől, mint az év további részében.

„A nagyragadozók több kontinensen is részben visszanyerik a korábbi elterjedési területüket, és bár ez számos ökoszisztéma számára ökológiai előnyökkel járhat, ugyanakkor gazdálkodási következményekkel és nemkívánatos hatásokkal is jár, például az háziállat állomány fosztogatásával.”

Hozzátette: „munkánk segíthet tájékoztatni az állattartókat arról, hogyan csökkenthetik ezt a konfliktust, és hogyan segíthetik elő a hosszú távú természetvédelmet az ember és a vadon élő állatok együttélését. Érdekes módon a prédaejtésre jobban illetve kevésbé hajlamos medvék minden vizsgált időszakban eltérően választották az élőhelyüket.” A tanulmány szerint az elejtett zsákmányok száma a májusi rénszarvasborjú ellési időszakban érte el a csúcsot. A tizenöt medve közül nyolc erősen ragadozónak minősült, és a rénszarvas- és jávorszarvas-borjúnevelési időszakokban átlagosan napi fél zsákmányt ejtettek.

A tanulmány szerint a ragadozók több mint 20 újszülött rénszarvast és öt újszülött jávorszarvast ejtettek el egy borjúnevelési időszakban, és egy medve átlagosan kétnaponta körülbelül három zsákmányt szerzett.

A kutatók szerint a Diversity című folyóiratban közzétett eredmények segíthetnek a potenciális gócpontok és konfliktusok előrejelzésében, valamint a lehetséges megelőző intézkedések kialakításában.

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.