2021-ben Hódmezővásárhelyen a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 21 tenyésztője 56 juh tenyészállat-csoportban mutatta be a szövetség tenyésztési programjában szereplő 12 juhfajtát. Ile de france, berrichon du cher, magyar merinó tenyészállataiért juhtenyésztési különdijat kapott a hódmezővásárhelyi Vad Andrea. Férjével, Barna Miklóssal, akinek a tanult szakmája az állattenyésztés, családi gazdaságukban az ile de france mellett berrichon du cher, valamint a legidősebb fiuk javaslatára magyar merinót tartanak.
Miklós a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségben a Békés– és Csongrád-Csanád megyét felölelő régió vezetője. Tíz éve kezdett a családi gazdaság a húsfajták tartásába, jelenleg körülbelül 480 anyajuhuk van.
A saját vonalat is fejlesztik, de Franciaországból is hoz nőivarú egyedeket, győztes kosokat a legjobb tenyésztőktől.
A családi gazdasághoz kevés föld tartozik, a takarmány jelentős részét vásárolják. Az emelkedő árak természetesen őket is érintik, azonban az, hogy venni, vagy előállítani érné meg nekik jobban, érdekes kérdés, nézőponttól is függ, magyarázta. Ha például egy állattartó gazdaság maga állítja elő a kukoricát, amit beleetet az állatokba, hiába 6 ezer forint volt az önköltségi ára, 9 ezerrel érdemes számolni, amennyiért el tudná adni. Arról nem is szólva, hogy aki szántó és kaszáló területtel is rendelkezik, az betakarításkor csak arra kell, hogy koncentráljon, ott kevesebb figyelem jut ebben az időszakban az állatokra.
A mezőgazdaságra jellemző munkaerő-hiányt ettől függetlenül is rendszeresen tapasztalják: például nyíráskor, kampánymunka esetén nagyon nehéz összeszedni az embereket.
A témáról részletesen a Kistermelők Lapja következő számában olvashatnak.
