Back to top

A magyar gazdaságfejlesztés hat éve a Vajdaságban

Legutóbbi, tavalyi tudósításomat követően tartották a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési program első hat évének összefoglaló értékelését Szabadkán.

A délvidéki magyarság szülőföldön maradását segítő projekt keretében a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére írták ki a pályázatok többségét, és a magyar állam támogatja anyagilag, azzal, hogy a kedvezményezetteknek önrésszel is hozzá kell járulnia a támogatott beruházások megvalósításához és az eszközök vásárlásához.

A szabadkai rendezvényen Magyar Levente magyar külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke értékelte a konkrét összegben kifejezhető gazdasági eredményeket – és a nemzetépítés pénzben nem mérhető sikereit. A gazdaságfejlesztési program hatodik évének a végére mintegy 40 milliárd dinár (1 RSD = 3,03 HUF) értékű beruházás valósult meg, illetve megkezdték a megvalósítását, jelentette be Magyar Levente.

Magyar vállalkozások is megjelentek Szerbiában. Képünkön a KITE épülő cseneji telephelye látható, de Szávaszentdemeteren is nyílik egy alközpontjuk májusban
Magyar vállalkozások is megjelentek Szerbiában. Képünkön a KITE épülő cseneji telephelye látható, de Szávaszentdemeteren is nyílik egy alközpontjuk májusban

– Hat év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy az a vállalás, amit a kezdetekkor magunk elé tűztünk, sikeresnek bizonyult.

A vajdasági magyar közösség pozíciójának megerősítése érdekében egy olyan lépést tudtunk tenni előre, amire korábban nem volt példa, és amely minőségileg egy új világot teremtett a közösség számára.

Soha korábban olyan szervezett, olyan erős és érdekérvényesítő képességében annyira magabiztos nem volt ez a közösség, mint ma. Ennek a közösségnek a jóléte és érvényesülése nem Budapesttől és nem Belgrádtól függ, hanem az ezen közösséget alkotó személyeknek az elkötelezettségétől az iránt, hogy a szülőföldön megmaradjanak, megkapaszkodjanak, hogy keményen dolgozzanak minden nap egy szép magyar jövőért itt, Vajdaságban. Azzal az optimizmussal tekintek a következő évek elé, hogy a mögöttünk hagyott sikersorozatot meg tudjuk ismételni – fogalmazott Magyar Levente.

Magyar cégek Szerbiában

A gazdaságfejlesztési program hozományaként a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok is szorosabbá váltak, mutatott rá a parlamenti államtitkár.

– Jelentős sikernek tartom, hogy a program megvalósításával párhuzamosan megjelentek a magyar vállalkozók Szerbiában. Amellett tehát, hogy támogattuk a Szerbiában működő magyar vállalkozásokat, most

már több tucat olyan magyarországi cég van, amely felfedezte a szerbiai piacot, és a magyar kormány segítségével 53 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre déli szomszédunknál.

Pásztor István Szabadkán fogadta Magyar Leventét
Pásztor István Szabadkán fogadta Magyar Leventét
A beruházásoknak a nagy része, 75–80 százaléka a Vajdaságban valósul meg, ahol ezáltal új munkahelyek nyílnak, javul az ipari kultúra, ezzel hozzásegítik Vajdaságot és Szerbiát ahhoz, hogy az Európa felé vezető úton az eddiginél nagyobb lépésekkel tudjanak haladni.

Impozáns mutatók

A délvidéki gazdaság- és térségfejlesztésre vonatkozó adatokat Pásztor István, a VMSZ elnöke ismertette. Mint rámutatott, az elmúlt hat évben 54 pályázatot írtak ki, tíz körben. Annak érzékeltetésére, hogy mit jelent a 40 milliárd dinár értékű fejlesztés, elmondta, hogy a hat év alatt érkezett összeg Vajdaság tartomány éves költségvetésének nem kevesebb, mint a felét tette ki. A hat év alatt 16 158 pályázó próbált szerencsét, és közülük 14 169 sikerrel járt.

Nem kevesebb, mint 5376 hektár termőföldet vásároltak a támogatással, és 1110 család jutott új falusi lakóházhoz.

Emellett elindítottak 667 új vállalkozást, és több mint 2 ezer vállalkozás, illetve 5600 mezőgazdasági termelő kapott anyagi támogatást. A Vajdaság 180 településén hajtottak végre fejlesztéseket a támogatással, és a 45 vajdasági járásból 39-be jutott belőle.

Pásztor István elmondta, hogy alig van olyan önkormányzat a tartományban, ahol ne volna sikeres pályázó. Ahol mégsincs, ott nem élnek magyarok, tette egyértelművé a gazdaságfejlesztési program ötletgazdájának és kidolgozójának számító Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A politikus jelezte, hogy a napokban négy újabb pályázatot bírálnak el:

– Ezek közül kettő egészen különleges. A közepes és nagyléptékű mezőgazdasági fejlesztések az egyik. Ebben a szférában 80 pályázatot adtak be. Ebből 53 támo­gatására fog sor kerülni, mintegy 5,064 milliárd dináros támogatás igénybe vételével.

Ebből a pénzből 21 ga­­bona-, kilenc zöldség-, nyolc húsfeldolgozó, továbbá hét állattenyésztési projektum, három tejfeldolgozó, három szőlő- és gyümölcsfeldolgozó, valamint két tojás­termelési-technológiai felszerelést be­szerző vállalkozás jön létre.

Azt gondolom, hogy e számokból jól látszik a sokszínűsége azoknak a projekteknek, amelyek támogatásra kerültek – jelentette be Pásztor István. Elmondta még, hogy a közepes és nagyléptékű szolgáltatóipari fejlesztéseknél 70 projektből 45-öt támogattak, köztük építő- és fémipari és egyéb fejlesztéseket. A szolgáltatóiparban 413 új munkahely létesülhet a támogatásoknak köszönhetően.

A munkahelyteremtés eredményeivel kapcsolatban feltett kérdésre Pásztor István azt válaszolta, hogy az eddig támogatott vállalkozások 1600 új munkahely létrehozását vállalták, de végül 1800-at létesítettek. Ezek a vállalatok jelenleg 12 500 főt foglalkoztatnak.

Az eddigieknél is nagyratörőbb tervek

A Prosperitati Alapítvány rendezvényeit sok száz résztvevő látogatja
A Prosperitati Alapítvány rendezvényeit sok száz résztvevő látogatja
Magyar Levente és Pásztor István mindketten azt mondták, optimistán néznek 2022 elébe, és bíznak benne, hogy sikerül megismételni a vajdasági gazdaságfejlesztési program eddigi sikereit.

A magyar kormány külgazdasági és külügyminiszter-helyettese újságírói kér­­désre válaszolva elmondta, hogy a folytatás első feladata a nyertes pályázók kifizetése. Ez alapján

2022 azzal kezdődik, hogy megnézik, a nyertes pályázók támogatási igényéhez képest mekkora keret áll rendelkezésre.

Ami az új pályázatok meghirdetését illeti, azt is az év elején gondolják végig, a lehetőségeknek megfelelően. Mindenesetre, a magyar kormány változatlanul támogatni szándékozik a programot, közölte a miniszterhelyettes.

„A Prosperitati Alapítványra és Pásztor elnök úrra bíznám, hogy mérjék fel, melyek azok a kiírások, amelyekre a leginkább szüksége lenne a közösségnek 2022-ben. Ez az év biztosan nem lesz egyszerű. Részben Magyarország az EU bürokráciájával vívott politikai harcai miatt, de a magyarországi választásokat, továbbá a covid-járvány kezelésére, illetve a gazdaság újraindítására fordított hatalmas összegeket is figyelembe kell venni. Ez mind új helyzetet teremt abban a tekintetben, hogy az utóbbi években meghatározott programokra rendelkezésre álló keretek vonatkozásában milyen lesz a mozgástér. Ezt most még nem lehet pontosan kiszámítani – mondta Magyar Levente.

Pásztor: köszönet az anyaországnak!

Pásztor István köszönetet mondott a magyar kormánynak a délvidéki magyarság szülőföldön maradásának a támogatásáért, és jelezte, hogy folytatni szándékoznak a programot. Egészen biztos, hogy a covid-időszak és a Magyarországot érő támadások miatt nagyobb körültekintésre lesz szükség, ám a szándék egyértelműen adott, fejtette ki a VMSZ elnöke.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.