Back to top

Kitörési pontok a kivitelben

A szántóföldi növénytermesztés gazdasági aktualitásairól rendezett kerekasztal-beszélgetést a Gabonatermesztők Országos Szövetsége az AGROmashEXPO-n. A résztvevők a többi között arról is megosztották a véleményüket: miket tartanak a hazai agrárium és élelmiszeripar kitörési pontjainak az exportpiacok felé.

Az EU mezőgazdasága és élelmiszeripara már nem versenyképes az árakban és a Green Deallel még kevésbé lesz az
Az EU mezőgazdasága és élelmiszeripara már nem versenyképes az árakban és a Green Deallel még kevésbé lesz az
Fotó: pixabay
A bevezető előadást dr. Feldman Zsolt államtitkár tartotta, a beszélgetés moderátora dr. Mezei Dávid a Takarékbank igazgatója, további résztvevői pedig dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet, Baranyi Szabolcs, a Groupama és Sándorfy András, a Marton Genetics igazgatója volt.

Az exporttal kapcsolatban Feldman Zsolt a baromfi- és gabonatermelést, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást emelte ki a tartósan rendelkezésre álló árualappal összefüggésben. Sándorfy András szerint a hazai

vetőmagtermelés is kitörési pont lehet a kivitelben, mint magas hozzáadott értéket előállító ágazat.

Hozzátette, hogy a fejlődése szempontjából megkerülhetetlen az öntözési rendszerek további fejlesztése és a további gépesítés, de a szükséges szellemi tőke rendelkezésre áll. A hazai vetőmagtermelés és -feldolgozás biztosítani tudja a szükséges komoly beruházások megtérülését és minőségében az egész világon megállja a helyét. Főként azonban a keleti piacokon, az olyan országokban keresett, mint Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán, amelyek élelmiszer-biztonságuk növelésével, önellátásuk megteremtésével szeretnék biztosítani a függetlenségüket, a megtermelt felesleget pedig Kínának akarják értékesíteni.

Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója szerint 2016 óta meghatározók a globális piacon a kínai fejlemények,

a kínai gazdaság lépései azonban kiszámíthatatlanok, mint az „elefánté a porcelánboltban”.

Ami biztosan elmondható, hogy Magyarország közvetlen piaci környezetében általánosan nő a törekvés az élelmiszeripari önellátásra.

Ebben a környezetben pedig csak a „megkülönböztetett tömegtermeléssel” lehetünk sikeresek. Ez azt jelenti, hogy egy tömegtermékhez valamilyen – állat-egészségügyi, humán egészségügyi, élelmezési vagy ipari – funkcionalitás társul, mint a „kekszbúza” esetében.

Azok a termékek – és ez a vetőmagra is igaz -, amelyek termelési licenszekkel fogják tanúsítani ezeket a plusz funkciókat, sokkal könnyebben találnak majd piacokat.

Beszélgetés az AGROmashEXPO-n, a GOSZ Szántóföldi Szakmai Napon
Beszélgetés az AGROmashEXPO-n, a GOSZ Szántóföldi Szakmai Napon
Fotó: Czifrik Kati

Baranyi Szabolcs kiemelte: a méreteink arra determinálnak, hogy a hozzáadott értékkel és a feldolgozottság mértékével versenyezzünk, és ezt a hazai agrárium már felismerte. „Meg kell tanulni, mit kell termelni és hogyan lehet jól csinálni.”

Sándorfy András szerint a sikerhez a jó marketing és piacismeret is nélkülözhetetlen. Potori Norbert ezt azzal egészítette ki, hogy

a piacépítésben felbecsülhetetlen a jól koordinált értéklánc szerepe.

Mezei Dávid úgy összegzett: a Green Dealről minden tanulmány megállapította, hogy a termelés csökkenéséhez fog vezetni. Az EU mezőgazdasága és élelmiszeripara már nem versenyképes az árakban és a Green Deallel még kevésbé lesz az. Ezért

az európai agráriumnak a minőség, a magasabb hozzáadott érték, a termelési egységre jutó magasabb jövedelem irányába kell elmozdulnia.

A kitörési pont a tudás lehet, aminek az alkalmazásához kellő bátorságra is szükség van.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

A cuki gyümölcs jobban fogy

A spanyol SanLucar zöldség-gyümölcs nagykereskedő cég a 101 kiskutyával pörgeti fel az eladásait, egyelőre csak Németországban és Ausztriában. Ráadásul spanyolországi narancsültetvény-látogatást is nyerhetnek a dalmatás csomagolású termékek vevői. Az ötlet nem rossz.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.