0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Hosszú arcuk van, hosszú az orrjáratuk, nagyon jó a szaglásuk, olyan érzékeny a bőrük, hogy összerándul, ha egy légy száll rá, és a szemük az egyik legnagyobb az emlősök közt. De van egy érzékszervük, amit gyakran figyelmen kívül hagyunk: ez pedig az orrszőrzetük, vagy közismertebb nevén szakálluk.

Az elnevezés onnan ered, hogy valóban szakállhoz hasonló szőrökről beszélünk, de a funkciójuk egész más. Ezek a hosszú szőrök megtalálhatók az ajkakon, az orr körül és a szemek körül, értékes elemei a lovak érzékszerveinek, mégis sok lovas levágja őket a rendezettebb megjelenés érdekében.

Ugyan a lovak életben maradnak ezek nélkül a szőrök nélkül is, de egyre inkább kezd lójóléti kérdéssé válni ezen szőrök levágása, ahogy egyre többet tudunk meg a szőrök szerepéről más fajoknál.

Éppen ezért 2021. július 1-jétől az FEI betiltotta az ajkak és szemek körüli érzékelőszőrök nyírását.

Andrew McLean Ph.D., BSc, Dip.Ed. az ausztrál Melbourne University Equine Hos­pital lóviselkedés-szakértője, az Equitation Science International vezérigazgatója, korábbi profi militarylovas, aki emellett versenylovakkal is foglalkozott és tapasztalata van az elefánttartás állatjóléti vonatkozásairól is. Tanulmányozta a lovak érzékelőszőreinek jelentőségét, és azt mondja, hogy ezek funkcióit nem vizsgálták olyan részletesen, mint más emlősöknél, például a patkányoknál vagy a lamantinoknál. A lovak érzékszerveivel kapcsolatos kutatások sokkal inkább a hallásra és látásra összpontosítottak. Az emberi szakállal ellentétben a ló szakállszőrei sokkal mélyebben beágyazódnak a bőrben és segítik a lovat a környezetének érzékelésében. McLean megállapította, hogy minden egyes szőrszál külön tokban rögzül, amely számos ideggel rendelkezik.

A szőr legkisebb mozgását is érzékelik az érzékelőreceptorok, és egyenesen az agyba közvetítik a jelet. Ezeket nagy érzékenységű receptoroknak hívják, mert a legapróbb mozdulat is elegendő az információra adott reakció kiváltásához.

Bár ezek a szőrszálak is éppúgy keratinból épülnek fel, mint a ló testét borító szőrzet, nagyban különböznek tőle. A tüszőik ötször, hatszor nagyobbak, mint egy normál szőrtüsző. Az olyan emlősöknél, amelyek csupaszon születnek – mint például a patkány –, az egyetlen szőr a születéskor a testükön a bajuszuk. Ez a legelső szőr, ami kifejlődik az embrión, és nem hullik úgy ki, mint a normál testszőrzet. A főemlősök szőrzete soha nem érzékszervi, míg más emlősöknél, mint macska, kutya, ló, nagyon is előfordul ez a jelenség. Ez a szőrtípus rendkívül egyedi „szerkezet”, néhány állatot segít az egyensúlyozásban, például a vízi emlősök egyensúlyát és tájékozódását támogatja úszás közben. Különösen a lamantinoknak nagyon fejlettek ezek az érzékelő szőreik.

A tudósok úgy vélik, hogy amikor a lovak legelnek, ezek a szőrök segítik őket érezni a talajt, miközben a szemükkel továbbra is képesek a környezetükben figyelni az esetleges veszélyt.

A száj környéke vakfolt a lónál, ezek a szőrök segítik abban, hogy elkerülje a közeledő környezeti elemeket, tárgyakat.

A lovak az orrukat, ajkaikat használják arra, hogy megvizsgálják a tárgyakat, a táplálékot és a társaikat, és valószínűleg nagy szerepük van ezeknek a hosszú szőröknek a környezet megismerésében is. A szem körüli hosszú szőrök is segítik a lovat a közvetlen környezet érzékelésében, ezáltal védve a szemet a sérülésektől.

Kétféle szakállszőr van. Az egyik vastagabb, hosszabb, és segít megbecsülni a tárgy távolságát és szélességét, míg a másik rövidebb, vékonyabb, és közelebb helyezkedik el az ajkakhoz. A tudósok úgy vélik, hogy ez utóbbiaknak nagyobb a jelentőségük a tárgyfelismerésben, mint a térbeli feladatok megoldásában.

A patkányoknál minden egyes bajuszszál saját külön helyre csatlakozik az agyban, ami jelzi, milyen fontos szerepet töltenek be, de az még nem ismert, hogy vajon ez a lovaknál is így van-e. Tanulmányok bizonyítják, hogy a patkányok súlyosan fogyatékossá válnak, ha levágják a bajszukat.

Ami a lovakat illeti, McLean kiemelte, hogy a lovak fogékonyabbá válnak a fej- és szemsérülésekre, ha megfosztják őket ezektől az érzékelő szőröktől, de ennél többet nem tudunk még.

Hozzátette, hogy nincsenek még publikált kutatási eredmények, amelyek megmagyaráznák, hogyan hatnak a szakállszőrök a lóra mentálisan.

2013-ban Machteld van Dierendonck tanulmányt folytatott az Utrechti Egyetemen a szakállszőrök funkciójáról és a lenyírásuk okozta hatásokról. 14 ló szakállszőrét vizsgálták öt másodperces ingerekkel: meleg, hideg, elektromosság, húzás. Ezen hatások közben elemezték a lovak viselkedését és a pulzusszámot. Nem észleltek jelentős pulzusszámváltozást, de a kutatók megjegyezték, hogy a pulzusszám mérése lehet, hogy nem ad megfelelő eredményt a kutatáshoz. Három csoportban vizsgáltak rövidre nyírt, borotvált, és nyíratlan szakállú lovakat, tanulmányozva a viselkedésüket és az orrütések arányát egy kis vödörben. De ezek az elemzett paraméterek sem bizonyultak hasznos eredménymérőnek.

Tehát részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot sajnos még nem végeztek ezen a téren.

Németország volt az első, ahol betiltották a szakáll nyírását, még 1998-ban, őket követte 2014-ben Svájc, majd 2019-ben Franciaország. Az FEI Állategészségügyi Bizottságának elnöke, dr. Jenny Hall szerint „ez végső soron a lovak jólétéről szól, és annak biztosításáról, hogy a lovakat ne fosszák meg egy fontos érzékszervi mechanizmustól, ezenfelül harmonizált és nemzetközi megközelítést biztosít az FEI közössége számára azáltal, hogy összehangolja az FEI több tagországában már nemzeti szinten érvényben lévő jogszabályokat.” McLain bár úgy érzi, hogy ezt a szabályt már sokkal előbb életbe kellett volna léptetni, örömmel látja, hogy a lovassportban az állatjólét terén előrelépés történt, hiszen bármi, amit a sport tesz a lovak jóléte érdekében, javítja a közvélemény lovassportot illető megítélését is.

A Chronicle of the horse cikke alapján összeállította:

Somogyvári Anett

Forrás: Pegazus