Back to top

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Hosszú arcuk van, hosszú az orrjáratuk, nagyon jó a szaglásuk, olyan érzékeny a bőrük, hogy összerándul, ha egy légy száll rá, és a szemük az egyik legnagyobb az emlősök közt. De van egy érzékszervük, amit gyakran figyelmen kívül hagyunk: ez pedig az orrszőrzetük, vagy közismertebb nevén szakálluk.

Az elnevezés onnan ered, hogy valóban szakállhoz hasonló szőrökről beszélünk, de a funkciójuk egész más. Ezek a hosszú szőrök megtalálhatók az ajkakon, az orr körül és a szemek körül, értékes elemei a lovak érzékszerveinek, mégis sok lovas levágja őket a rendezettebb megjelenés érdekében.

Ugyan a lovak életben maradnak ezek nélkül a szőrök nélkül is, de egyre inkább kezd lójóléti kérdéssé válni ezen szőrök levágása, ahogy egyre többet tudunk meg a szőrök szerepéről más fajoknál.

Fotó: Somogyvári Anett
Éppen ezért 2021. július 1-jétől az FEI betiltotta az ajkak és szemek körüli érzékelőszőrök nyírását.

Andrew McLean Ph.D., BSc, Dip.Ed. az ausztrál Melbourne University Equine Hos­pital lóviselkedés-szakértője, az Equitation Science International vezérigazgatója, korábbi profi militarylovas, aki emellett versenylovakkal is foglalkozott és tapasztalata van az elefánttartás állatjóléti vonatkozásairól is. Tanulmányozta a lovak érzékelőszőreinek jelentőségét, és azt mondja, hogy ezek funkcióit nem vizsgálták olyan részletesen, mint más emlősöknél, például a patkányoknál vagy a lamantinoknál. A lovak érzékszerveivel kapcsolatos kutatások sokkal inkább a hallásra és látásra összpontosítottak. Az emberi szakállal ellentétben a ló szakállszőrei sokkal mélyebben beágyazódnak a bőrben és segítik a lovat a környezetének érzékelésében. McLean megállapította, hogy minden egyes szőrszál külön tokban rögzül, amely számos ideggel rendelkezik.

A szőr legkisebb mozgását is érzékelik az érzékelőreceptorok, és egyenesen az agyba közvetítik a jelet. Ezeket nagy érzékenységű receptoroknak hívják, mert a legapróbb mozdulat is elegendő az információra adott reakció kiváltásához.

Bár ezek a szőrszálak is éppúgy keratinból épülnek fel, mint a ló testét borító szőrzet, nagyban különböznek tőle. A tüszőik ötször, hatszor nagyobbak, mint egy normál szőrtüsző. Az olyan emlősöknél, amelyek csupaszon születnek – mint például a patkány –, az egyetlen szőr a születéskor a testükön a bajuszuk. Ez a legelső szőr, ami kifejlődik az embrión, és nem hullik úgy ki, mint a normál testszőrzet. A főemlősök szőrzete soha nem érzékszervi, míg más emlősöknél, mint macska, kutya, ló, nagyon is előfordul ez a jelenség. Ez a szőrtípus rendkívül egyedi „szerkezet”, néhány állatot segít az egyensúlyozásban, például a vízi emlősök egyensúlyát és tájékozódását támogatja úszás közben. Különösen a lamantinoknak nagyon fejlettek ezek az érzékelő szőreik.

A tudósok úgy vélik, hogy amikor a lovak legelnek, ezek a szőrök segítik őket érezni a talajt, miközben a szemükkel továbbra is képesek a környezetükben figyelni az esetleges veszélyt.

A száj környéke vakfolt a lónál, ezek a szőrök segítik abban, hogy elkerülje a közeledő környezeti elemeket, tárgyakat.

A lovak az orrukat, ajkaikat használják arra, hogy megvizsgálják a tárgyakat, a táplálékot és a társaikat, és valószínűleg nagy szerepük van ezeknek a hosszú szőröknek a környezet megismerésében is. A szem körüli hosszú szőrök is segítik a lovat a közvetlen környezet érzékelésében, ezáltal védve a szemet a sérülésektől.

Kétféle szakállszőr van. Az egyik vastagabb, hosszabb, és segít megbecsülni a tárgy távolságát és szélességét, míg a másik rövidebb, vékonyabb, és közelebb helyezkedik el az ajkakhoz. A tudósok úgy vélik, hogy ez utóbbiaknak nagyobb a jelentőségük a tárgyfelismerésben, mint a térbeli feladatok megoldásában.

A patkányoknál minden egyes bajuszszál saját külön helyre csatlakozik az agyban, ami jelzi, milyen fontos szerepet töltenek be, de az még nem ismert, hogy vajon ez a lovaknál is így van-e. Tanulmányok bizonyítják, hogy a patkányok súlyosan fogyatékossá válnak, ha levágják a bajszukat.

Ami a lovakat illeti, McLean kiemelte, hogy a lovak fogékonyabbá válnak a fej- és szemsérülésekre, ha megfosztják őket ezektől az érzékelő szőröktől, de ennél többet nem tudunk még.

Hozzátette, hogy nincsenek még publikált kutatási eredmények, amelyek megmagyaráznák, hogyan hatnak a szakállszőrök a lóra mentálisan.

2013-ban Machteld van Dierendonck tanulmányt folytatott az Utrechti Egyetemen a szakállszőrök funkciójáról és a lenyírásuk okozta hatásokról. 14 ló szakállszőrét vizsgálták öt másodperces ingerekkel: meleg, hideg, elektromosság, húzás. Ezen hatások közben elemezték a lovak viselkedését és a pulzusszámot. Nem észleltek jelentős pulzusszámváltozást, de a kutatók megjegyezték, hogy a pulzusszám mérése lehet, hogy nem ad megfelelő eredményt a kutatáshoz. Három csoportban vizsgáltak rövidre nyírt, borotvált, és nyíratlan szakállú lovakat, tanulmányozva a viselkedésüket és az orrütések arányát egy kis vödörben. De ezek az elemzett paraméterek sem bizonyultak hasznos eredménymérőnek.

Tehát részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot sajnos még nem végeztek ezen a téren.

Németország volt az első, ahol betiltották a szakáll nyírását, még 1998-ban, őket követte 2014-ben Svájc, majd 2019-ben Franciaország. Az FEI Állategészségügyi Bizottságának elnöke, dr. Jenny Hall szerint „ez végső soron a lovak jólétéről szól, és annak biztosításáról, hogy a lovakat ne fosszák meg egy fontos érzékszervi mechanizmustól, ezenfelül harmonizált és nemzetközi megközelítést biztosít az FEI közössége számára azáltal, hogy összehangolja az FEI több tagországában már nemzeti szinten érvényben lévő jogszabályokat.” McLain bár úgy érzi, hogy ezt a szabályt már sokkal előbb életbe kellett volna léptetni, örömmel látja, hogy a lovassportban az állatjólét terén előrelépés történt, hiszen bármi, amit a sport tesz a lovak jóléte érdekében, javítja a közvélemény lovassportot illető megítélését is.

A Chronicle of the horse cikke alapján összeállította:

Somogyvári Anett

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha látja az ember, hogy valami működik, lehet továbblépni

Rácz Károlyék jáki majorsága hivatalosan is mintagazdaságnak minősül, ahová mezőgazdasági szakiskolai csoportok és a mosonmagyaróvári egyetem hallgatói járnak gyakorlati ismereteket szerezni. Van is mit tanulniuk, hiszen mindhárom tulajdonos agrármérnökként végzett.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

Egy küzdelmes év bajnokavatója

Pellérden rendezte a távlovas szakág az évadzáró közgyűlését, és ott tartottuk a 2022-es év bajnokavatóját is. Szép számban voltak jelen versenyzők, segítők, családtagok, de eljöttek a szakági bírók, állatorvosok is.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Miért és hogyan termeljünk propoliszt?

Kovács Dávid vagyok, 1992-ben születtem, és 2009 óta foglalkozom méhészkedéssel Nyírbogdányban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy csendes kis falujában. Édesapámmal, Kovács Róberttel egyszerre tanultunk meg méhészkedni.

Munka- és hobbilónak, sőt hippoterápiára is alkalmas

A Vas megyei Répcelakon élő Pap György gyerekkorában a téesz igáslovai mellett szívta magába a lovak szeretetét. 1986 óta tart saját lovakat; kezdetben magyar hidegvérű fajtát tenyésztett, az utóbbi öt évben váltott át a muraközire.

Juhnyájba rohant egy vonat Brassó megyében, a juhász is életét vesztette

Juhnyájba rohant egy vonat pénteken délután az erdélyi Brassó megyében, a balesetben a juhász is életét vesztette - számolt be a News.ro román hírügynökség.

Költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentése a marhahústermelésben

A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely segít a marhahúsiparnak egyszerre csökkenteni a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben globálisan kielégíti a hús iránti keresletet.

Mitől drágultak nálunk jobban az élelmiszerek?

Magyarországon az élelmiszerek ára 12 hónap alatt, 2021 novemberéhez viszonyítva 43,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a kormány egyes termékek esetében igyekezett gátat szabni ennek.

Megújulás miatt leállítja a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszert

Értékelve a tavalyi év tapasztalatait több újítást is bevezet a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszerben. Az állatorvosoknak a decemberi jelentéseket, az előírásoknak megfelelően, január 15-éig kellett rögzíteniük a felületen. E héttől a rendszer átmenetileg nem elérhető annak érdekében, hogy a januári adatok leadásakor már az új funkciókat is használhassák az állatorvosok és meghatalmazottjaik.