0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 21.

A szőlészeti képzés nélkülözhetetlen

Szeretnénk, hogy a Cserszegtomaji Kísérleti Telepünk hosszú távon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti Borászati Intézetének szőlőnemesítési-szőlőszaporítási tudásbázisa legyen – mondta tudósítónknak Szabó Péter egyetemi oktató és főigazgatói tanácsadó. A szakember a szőlészet-borászat helyzetéről és képzéseiről beszélgetett munkatársunkkal.

Az utóbbi évtizedekben sok minden megváltozott a magyar borászatban. Milyen volt ez az út és mi határozta meg leginkább az ágazat fejlődését?

– A világ szőlőtermő területe az 1970-es évektől kezdve folyamatosan csökkent, és az ezredforduló környékén érte el a mélypontot – fogalmazott Szabó Péter.

– Magyarországon is hasonlóan alakult a helyzet: hosszú éveken át tartó csökkenést követően az utóbbi években némileg nőtt a szőlő termőterülete. Ami a fajtákat illeti,

Európa minden szőlőtermelő nemzete újra felfedezi „őshonos” fajtáit, azonkívül egyre inkább előtérbe kerül a rezisztens fajták használata.

Példaként említeném az olasz Vivai Rauscedo nemesítési eredményeit, amikről több tanulmányúton magam is meggyőződtem.

Hazánkban a legtöbb új telepítés rezisztens fajtákkal történik. A múltban termesztett fajtákat ugyancsak szeretnénk ismét termesztésbe vonni, de ezzel párhuzamosan egy-egy borvidéken világfajtákat választanak meghatározó fajtának.

Korábban nagy területen termesztett fajtáink újbóli elismertségéért meg kell küzdeni. Még mindig nagyon népszerű a Bianca, a Cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér, de évről évre nagy mennyiségben telepítünk hagyományos fajtákat – Olaszrizlinget, Kékfrankost – is. Vannak fajták, amelyeknek a népszerűsége csökkenőben van Magyarországon, ilyen például a Zwei­gelt, a Rizlingszilváni és a Szürkebarát. Úgy érzékelem,

egyre többen érdeklődnek az innovatív (rezisztens) új fajták iránt is. Hosszú távon egyre nagyobb lehet a kereslet irántuk, hiszen a biológiai védekezésnek korlátozottak a lehetőségei, és egyre kevesebb hatékony növényvédelmi megoldás van a gazdák kezében.

Emellett egyre fontosabb társadalmi elvárás az egészséges környezet fenntartása, a környezet óvása és a gazdaságosság is kiemelkedő szempont a választásukban, ugyanis rezisztens szőlőfajták használatával jelentős költséget lehet megtakarítani. A magyar szőlészet és borászat mind szakmailag, mind infrastrukturálisan nagyot lépett előre az utóbbi években.

A Georgikon híres a szőlészeti-borászati képzéséről. E tekintetben min dolgoztak a közelmúltban és min dolgoznak jelenleg?

– 2020. augusztus 1-jével a keszthelyi Georgikont integrálták a Szent István Egyetembe, 2021. február 1-je óta pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) égisze alatt működik. Az átalakítás célja az volt, hogy struktúrájában, a hallgatói, oktatói és kutatói kapacitás megtöbbszörözésével és az infrastruktúra megújításával megreformáljuk és vonzóbbá tegyük az agrár-felsőoktatást, hosszú távon pedig az is, hogy a MATE bekerüljön a világ harminc legjobb agrár-felsőoktatási egyeteme közé.

Intézményünk új, alapítványi fenntartóval és új néven működik. Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú multidiszciplináris képzési helye jött létre. Úgy gondolom, hiba lett volna kimaradni belőle, hiszen ezáltal soha nem látott fejlesztések indulhatnak meg, Keszthelyen is.

Mi, keszthelyi szőlész-borász oktatók és kutatók a MATE Szőlészeti-Borászati Intézetéhez csatlakoztunk, a budai és a gyöngyösi kollégákhoz hasonlóan. A badacsonyi és a kecskeméti kutatóintézet is az új struktúra részévé vált.

Az új rendszer egyik nagy előnye, hogy sokkal több oktató jut a különböző tantárgyak oktatására, a szőlész-borász szakon is. Illetve, a kutatások tekintetében is nagyobbá vált a bázis, és nincsenek elaprózódva a kutatási témák.

A szőlészeti ismeretek oktatása és kutatása közel 220 éves múltra tekint vissza Keszthelyen, illetve Cserszegtomajon, vagyis Magyarország legrégebben létesített szőlészeti oktató- és kutatóhelye vagyunk. A cserszegtomaji szőlészet-pincészet, az egykori Festetics-birtok manapság is a Balaton-felvidék és a Dunántúl meghatározó oktató- és kutatóhelye. Már a Festeticsek idejében nemzetközi fajtagyűjtemény volt Cserszegtomajon, amit a mai napig fenntartunk, sőt, szeretnénk továbbfejleszteni.

Továbbra is a fehérbort adó szőlőfajták keresztezéses nemesítése és klónszelekciója, illetve az alanyfajták keresztezéses nemesítése és klónszelekciója a legfontosabb szőlészeti kutatásunk.

Ugyanakkor nemrég kapott állami elismerést egy vörösbort adó szőlőfajtánk is, a Messiás. Új nemes fajtáink is készen állnak a fajtabejelentésre, és a közelmúltban egy alanyfajtánkat is bejelentettük. Jelentős eredményeket értünk el a szabadgyökeres, talaj nélküli szőlőoltvány-előállítás fejlesztésében is.

Az új szemlélethez való igazodással mennyiben változott a képzés tartalma? Mit kell ma tudnia a „modern” szőlészeti-borászati szakembereknek?

– Az integrációt követően egységesítettük a MATE-n a képzések curriculumát, a célból, hogy mindegyik hallgató ugyanazt a képzést kapja, ugyanolyan minőségben, függetlenül attól, hogy melyik campuson végzi a tanulmányait. Fontos cél volt, hogy a képzés gyakorlatorientált maradjon, illetve hogy tovább növeljük a szaktárgyak súlyát. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a szakmai–gyakorlati ismereteken túl az informatikához is értsenek a végzettek, továbbá tisztában legyenek az alapvető gazdasági ismeretekkel, és hogy megszerezzék az alapvető pályázatkészítési és projektmenedzsment-készségeket. A digi­talizáció és az innováció korában vagyunk, és aki nem ismeri az innovatív eszközöket és technológiákat, az egészen egyszerűen lemarad a versenyben. Csak azok alkalmazásával lehet fenntarthatóan működtetni az ágazatot. A szőlőtermesztés területén is megvalósulni látszik a szántóföldön már bevett gyakorlat, a precíziós gazdálkodás.

Mekkora az érdeklődés a szőlész-borász-képzés iránt?

– Sajnos hullámzó. Az elindítását követő években országos szinten és nálunk is nagy népszerűségnek örvendett a szak, de napjainkra kissé alábbhagyott az érdeklődés iránta.

Keszthelyen jelenleg a kétéves képzés a legnépszerűbb, ami határozottan gyakorlatorientált. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a végzettek döntő többsége a szakmában helyezkedik el, sőt, számos korábbi hallgatóm már most nagy sikereket ért el.

Meglátásom szerint továbbra is a Dunántúl vezető képzőhelye vagyunk a szőlészet és a borászat területén, hiszen az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati ismeretek elsajátításához is kiválóak a lehetőségeink: az országban egyedülálló gyakorlati oktatási háttérrel rendelkezünk.

A Georgikon rendszeresen szervez szakmai rendezvényeket szőlősgazdák számára, hogy ezzel is segítse a munkájukat…

– Október 20-án online rendeztük meg a „Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban” című konferenciát, Bakonyi Károly születésének századik évfordulója és Károly-nap alkalmából, november 4-én pedig a Bakonyi 100 Emlékkongresszust. Az emlékkongresszus fő célja Bakonyi Károly életművének és emlékének az ápolása volt. Idén több szakmai rendezvénnyel is kalkulálunk: a metszési és szőlőfajta-bemutatón kívül egy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos workshop megszervezését fontolgatjuk.

Hogyan látja Magyarország szőlészetének és borászatának helyzetét, illetve a jövőjüket?

– Úgy gondolom, jelenleg több kihívás áll az ágazat előtt. A már említett növényvédelmi problémák mellett ott az egészséges környezet iránti igény, az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása, illetve az ezeket okozó klímaváltozás. Hosszú távon éghajlatunk erős felmelegedését, illetve a csapadékeloszlás további változékonyságát, a lehulló csapadék intenzitásának növekedését prognosztizálják. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy egyes konvencionális fajtáink – Olaszrizling, Kadarka – termesztése hosszú távon egyre bizonytalanabbá válik. Ellenben ugyan-emiatt a vörösbort adó szőlőfajták termesztésének az előtérbe kerülésével és vörösboraink minőségének a javulásával számolhatunk.

Az biztos, hogy új fajták és klónok alkalmazására szükség lesz. Említettem már a digitalizáció szót: az adatalapú döntéshozatalra szintén mindenképpen szükségünk lesz.

Összességében, szerintem fajtaszortimentünk és boraink stílusának a változása prognosztizálható. A minőség költségtakarékos műveléssel és környezetbarát termesztéssel való kombinálása kiváltképp fontos lesz a jövőben, úgyhogy a képzésünknek ezekre a kihívásokra kell megfelelő választ adnia.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság