0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Megfontoltság jellemzi az agráriumot

Az emelkedő költségek és a magas gabonaárak ellenére jó eredményekkel kalkulálnak idén is a szántóföldi növénytermesztők. Az állattenyésztők és az élelmiszeripar szereplői pedig továbbra is érvényesíteni szeretnék az inputanyagok és a feldolgozás növekvő költségeit az átadási árakban, ez pedig a kiskereskedelmi árak emelkedését prognosztizálja.

Az árváltozások mellett az energiaárak további növekedése és a munkaerőhiány is befolyásolja a hazai piacot, derült ki a január 31-ei Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői háttérbeszélgetésén.  

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 negyedik negyedévében 31,7 pontra nőtt a 48 pontos skálán, ami 0,3 pontos emelkedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest. Az októbertől decemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta a nyári aszályos időszakok kukorica termésátlaga, ami hazánk keleti régióiban jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól, azonban a terméskiesést kompenzálták az értékesítési árak.

Az előző negyedév az állati termékpályákon működő vállalkozások kilátásai miatt maradt el a hitelintézet agrárindexének 35 pontos egyensúlyi szintjétől.

Az idei évi kilátásaikat továbbra is meghatározzák a magas takarmányárak, a költségnövekmény érvényesítésének nehézségei az értékesítési árakban, valamint a Kormány által nemrég bejelentett élelmiszerárstop várható következményei.  

Vége az olcsó hiteleknek

Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szántóföldi növénytermesztők a magas gabonaárak miatt kifejezetten jó évet zártak, és a jelenlegi árak stagnálásával a növekedő egyéb költségek mellett is jó évet zárhatnak az idei évben. Az emelkedő költségek közül kiemelte az alapanyag-drágulást: a műtrágya ára soha nem látott szinten van, és a vetőmagok és a növényvédő szerek beszerzése is egyre nehezebb a magasabb költségek mellett.

Az állattartókat főként az energia- és a takarmányárak sújtják – a magasabb költségeket az értékesítési áraikban nem tudták érvényesíteni. A szakember szerint a következő hónapok kérdése lesz, hogy az áralkuk alakulása milyen mértékben változik.  

A hitelek drágulása szintén óvatosságra inti a termelőket és a feldolgozókat, említette a szakember, a kamatok 1-2 százalékról 6-7 százalékra nőttek, „vége az olcsó hitelezés korszakának”. Ugyanakkor a piaci versenyhelyzet kikényszeríti a fejlesztéseket, muszáj korszerű feldolgozói kapacitásokat létrehozni a versenybe maradás érdekében.

Pozitív év/negatív jövőkép

Hollósi Dávid az egyes termékpályákra is részletesen kitért. A magyar agrárium legnagyobb kibocsátói, a szántóföldi növénytermesztők továbbra is pozitív terméseredményekre számítanak az idén, függetlenül a megnövekedett inputanyagáraktól és a kukorica sokéves átlaghoz viszonyított összetermésének elmaradásától. A becslések szerint helyenként 10-20 százalékkal elmarad az elmúlt évek átlagától, az össztermelés előzetes becslések szerint 5-10 százalékkal kisebb lett a megelőző évekhez képest – körülbelül 7 millió tonna.

A Takarékbank agrárelemzői szerint idén a kukorica árszintje érdemi befolyást gyakorol a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságra. Globális szinten a déli féltekén januártól kezdődő nyári aratási munkák terméseredményeit kell figyelni, ezek az adatok várhatóan hónapokig befolyásolják majd a gabonaárak alakulását, ez pedig érdemben mozgathatja a tonnánkénti 90 ezer forintos hazai árat.

A gazdálkodók reményei szerint maradnak a magas terményárak, így az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező maradhat a termelésük.

Az állati termékeket előállító termékpályák piaci szereplői viszont már eltérően látják helyzetüket. Egyfelől a hazai és európai madárinfluenza-járvány érzékenyen érinti az ágazatot, majdnem 2,5 millió baromfit kellett megsemmisíteni. Az átadási árak jócskán az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari- és fogyasztói árakban jelenhetnek meg.   

A sertéságazatban az átvételi árak továbbra sem változtak érdemben, egyedül a malac ára mutat némi drágulást.

A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak, viszont a madárinfluenza itt is érezteti hatását az állományok likvidálásával. A tej termelői átlagára soha nem látott magasságban van, viszont az inputanyagok árának emelkedés árnyalja ezt a képet, ahogyan a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A húsmarhatenyésztők szempontjából nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitívan vágnak neki.

A Takarékbank elemzése szerint a kertészeti termékpályán nem volt jelentős változás 2021 negyedik negyedévében a szezonális termék-előállítás miatt. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldi zöldségtermesztők érzik meg.

A zöldség-gyümölcs feldolgozókat is érintik a magas energiaárak – termékenként eltérő mértékben, 30-60 százalékkal emelkedett az önköltség ezen a termékpályán.

Ezt az emelkedést a szereplők nem tudják teljes mértékben érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelmezőségében csökkenés várható.  

Tavaly magasabbak voltak a szőlő termelői árak, mint az azt megelőző évben. A vendéglátáshoz erősen kötődő szektornak viszonylag pozitív a helyzetértékelése a beinduló HoReCa-forgalom élénkülésének köszönhetően, ami keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan árnövekedést is.

A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.

A válaszadók a Takarékbank ügyfelei: 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását leköveti. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője. Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

Nem sínylik meg az árstopot a kereskedők

Héjja Csaba elemző az élelmiszer-drágulás kapcsán elmondta, az utóbbi években az alapanyagok áremelkedését csak részint követték a bolti árak.

A kereskedőket nem fogja megviselni az árstop, amennyiben valóban csak három hónapra korlátozódik – ennyi ideig egy hosszabb akció is eltart –, és a feldolgozók költségeinek emelkedését is elismerik, hiszen az ellátást folyamatosan kell biztosítaniuk – véli az elemző.

Ráadásul az szja-visszatérítés, a SZÉP-kártyák élelmiszerre is költhető kerete, a nyugdíj és a minimálbér emelése csak katalizálja a boltok forgalmát. Hozzátette, szerinte az árstopot követően nem várható kiugró drágulás.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu