Méhkaptár gombából

A brit méhészújság, a Beecraft legfrissebb számában egy méhész elsőként számol be arról, hogy egy micélium (gomba) alapú kaptárba telepített méheket.

A micélium felhasználása a csomagolóiparban már évekkel ezelőtt elkezdődött, és ígéretes alternatíva a szintetikus csomagolóanyagok kiváltására. Környezetvédelmi szempontból azért is lehet fontos ez az eljárás, mert növekedés közben a micélium széndioxidot használ fel a környezetből,

A technológia azonban egyelőre, mégsem indult el hódító útjára. Annak ellenére sem, hogy üzem is létezik már micelium kompozit csomagolóanyagok gyártásához. Nyilvánvalóan egy lassúbb gyártási folyamatról van szó, mely a műanyag formázásával, fröccsöntésével az árával csak nehezen tudja felvenni a versenyt. Egyelőre úgy tűnik, főleg luxuscikkek, parfümök csomagolásához és designer tárgyakhoz használják.

A technológia konkrétan úgy néz ki, hogy a keményítővel és micélium oltóanyaggal összekevert alapanyagot (kenderpozdorját és egyéb nyesedékeket) egy öntőformába helyezik. Ezt a formába (présbe) helyezett keveréket aztán szoba hőmérsékleten, sötét helyen, nedvesen pihentetik.

A fent említett brit méhész, Guy Thomson, aki egyébként termodinamikai mérnök először 3D nyomtatóval egy “kaptárprést” készített, melybe fapozdorját helyezett micéliummal és némi keményítővel összekeverve. A micéliumot egy amerikai forgalmazótól rendelte (Ecovative). 

kaptarak_img-3595_opt.jpeg

A kaptárak hagyományosan fából készülnek, évtizedekig használhatók;

Az eljárás “tanulási görbéje”, vagyis, hogy a nulláról mennyi idő alatt tapasztalta meg és küszöbölte ki a buktatókat, meredeken emelkedett, állítja a hobbi méhész. Hozzávetőlegesen elsőre két hétig tartott a folyamat. Például, ahhoz hogy a micéliummal átszőtt kaptárt ki tudja venni a présből, a prést ferde falura kellett terveznie. De kihívás volt olyan “sütőt”, kemencét találnia, melybe egy egész kaptárfiók befér.  

Bár nehéz új technológiákról bármit is jósolni, miután áttanulmányoztam a jelenleg fellelhető információkat, videókat, leírásokat a micélium alapú kompozitokról, azt hiszem, hogy néhány méhésznek vagy kaptárgyártónak érdemes kísérleteznie vele, mert egyébként egy igen egyszerű eljárásról van szó, és ha talál egy olyan nyesedéket, alapanyagot - talán a kenderpozdorja (?) lehet a legalkalmasabb erre - még akár egy új természetes kaptáranyag, vagy kaptárszigetelő is lehet belőle. 

Akárhogy is alakul, fontos kérdés, hogy valóban elfogadhatóbb árba kerül-e majd, és rendelkezik-e azokkal az előnyökkel, melyekkel a hagyományos deszka (fertőtleníthetőség; szállíthatóság, méhek jól érzik benne magukat; nem kezdik ki könnyen a rágcsálók, madarak; viszonylag könnyű; kezelve nem szívja meg magát nedvességgel, évtizedekig használható stb.)  

Ajánljuk még a szerzőtől:

A mézkultúra megalapozása 

Mézeskalács gluténmentesen