Szakértők elmondták, hogy a többek között a műtrágya alapanyagának számító ammónium-nitrát iránti többletkereslet a kora tavasz beköszöntével magyarázható a dél-oroszországi régiókban, mert a tavaszi vetés már februárjában kezdődhet.
Az ammonium-nitrát iránt nagy a kereslet. Az ipar szintén nagy vásárló és tavaly decemberben a hírek arról szóltak, hogy a bányászatban ammónium-nitrátot robbanóanyagként használó vállalatok arról panaszkodtak, hogy a mezőgazdasági termelők keresletének megugrása miatti számukra nem érhető el a kívánt mennyiség.
Oroszországban a salétromtermelés (szintén műtrágya alapanyaga) 10 millió tonna, amelyből 4,5 millió tonna az ottani gazdáknak, 1,5 millió tonna az iparnak, a többi pedig exportra megy.
A nitrogéntartalmú műtrágyákra vonatkozó féléves kontingens nagysága – az ammónium-szulfát és az ammónium-nitrát kalcium-karbonáttal alkotott keverékei kivételével – 5,9 millió tonna, a nitrogéntartalmú összetett műtrágyák esetében 5,35 millió tonna lehet.
Nina Adamova, a CEP Gazprombank munkatársa szerint Oroszország a globális ammónium-nitrát-export 45%-át adja. Véleménye szerint a kéthavi kínálatcsökkenés rövid távon további áremelkedéshez vezethet külföldön.
A magas gázárak miatt egyes üzemek kénytelenek voltak leállítani a termelést.
Úgy tűnik, hogy a műtrágyaárak az európai piacon 2022-ben is magasak maradnak. További problémát jelent a kontinens elégtelen termelése, ezért Európa a globális termelőktől válik függővé. Eközben az olyan jelentős szereplők, mint Kína, Törökország, Oroszország és Ukrajna korlátozzák a külföldi eladásokat. Tovább problémát jelent a növekvő szállítási költségek, mind a tengeren, mind a közúton. Ez a helyzet végül a mezőgazdasági termékek áraiban, és az állattenyésztés áraiban is megmutatkozik majd, mivel a takarmány is drágulni fog.
Az export teljes leállítására vonatkozó javaslatot az mezőgazdasági minisztérium az elmúlt héten tárgyalta, végleges döntés még nem született.