0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az OTP továbbra is partner a finanszírozásban

Minden, a tavalyi évben tapasztalt nehezítő körülmény ellenére jó évet zárt 2021-ben a hazai agrárgazdaság. Kibocsátása növekedett és új csúcsot döntött, és bár megszűnt a közel tíz évig tartó „kegyelmi állapot”, reményt adhat a további fejlődésre, hogy a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrás fordítható a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.

A pénzek hatékony felhasználásában továbbra is partner az OTP, a nehéz helyzetekben is kész az ügyfelei és az ágazat finanszírozására, hangzott el a pénzintézet sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára is. A február 1-jei esemény aktualitását adta, hogy éppen attól a naptól kezdve lehetett csatlakozni a krízisbiztosítási rendszerhez.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a jelenleg tapasztalható alapanyag-, energia-, takarmány- és műtrágya-áremelkedés mellett érdemes-e finanszírozni az agráriumot, és ha igen, azt milyen feltételekkel teheti meg egy pénzintézet.

„Erre az OTP Banknak igen a válasza, még ezekben a nehéz helyzetekben is ügyfeleink, az ágazat finanszírozása mellett állunk, mert hiszünk Magyarország ezen stratégiai ágazatában”

– adta meg a tájékoztató alaphangját Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. Számításaik szerint ugyanis – a következő évek beruházásokhoz kapcsolódó támogatásainak köszönhetően – a jelenlegi agrárhitel-állomány akár meg is háromszorozódhat, bár, mint az ügyvezető hozzátette, ehhez a 2020-ban érvényes feltételekre van szükség.

Optimista jövőképüket a tavalyi, minden tekintetben nehezített év adataival támasztotta alá. A rendelkezésre álló 2021. III. negyedévi adatok alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások hitelállománya 1524 milliárd forint volt, ami mintegy 100 milliárddal több, mint az előző év végén. Az OTP Bank az agrár hitelpiaci részesedését több mint egy százalékponttal tudta növelni ezalatt a háromnegyed év alatt. A pénzintézet Magyarországon kívül még tíz ország agrárpiacán van jelen, a magyarországi és leánybanki agrár hitelállománya 2021. év végére meghaladta az 1 100 milliárd forintot.

Ezzel együtt, fogalmazott Szabó István, elemi érdekük a kockázatelemzés, aminek eredményeként a kereskedelmi bankok bizonyos esetekben enyhítenek a hitelezési feltételeiken, bizonyos esetekben viszont szigoríthatnak. Az OTP, különösen az állattenyésztéshez kapcsolódó ágazatok esetében, a tavaly megszokotthoz képest várhatóan szigorít a finanszírozási feltételein, bár az ott tapasztalható negatív tendenciákat átmenetinek tartják.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a korábbi, a Növekedési Hitelprogram kedvező 2,5 százalékos kamata helyett jóval magasabb finanszírozási költséggel kell számolni a jövőben,

még akkor is, ha például a Széchenyi Kártyához kapcsolódó 9 százalékos kamat mellett a kamattámogatás mértéke 8-8,5 százalék. „A jelen pillanatban érvényes magas árak miatt például egy tíz éves futamidejű konstrukció kamata 4,5 százalék is lehet, amire rárakódik a kamatmarzs és a kockázati költség is, így már 6 százalék fölötti finanszírozásról beszélünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért lenne fontos az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz egy, az NHP-hez hasonló kedvezményes forrás újbóli meghirdetése, amiben már a zöld szempontok is érvényesülnének, mégpedig nemcsak a gazdaságban, hanem a finanszírozásban is. „Ezzel együtt az OTP Agrár az ehhez hasonló nehéz helyzetekben is stabil támaszként áll a gazdák mellett, legyen szó az árváltozások hatására előállt fizetési nehézségek kezeléséről vagy akár fejlesztésekről. Közösen gondolkodva, partnerként tudjuk segíteni a gazdálkodókat a kockázatok kezelésében” – jelentette ki Szabó István. Sőt, a finanszírozáson túl biztosítási megoldásokat, lízing konstrukciókat, és pályázati segítséget is tudnak nyújtani állami és uniós források lehívásához és akár a támogatások előfinanszírozásához. A szakember végül hozzátette, hogy

ugyan a tavalyihoz képest most valamivel magasabb kamatokkal érhetők el a beruházási hitelek, szerinte egy elhalasztott beruházásnak lehet, hogy később jóval magasabb költsége lesz, mint ha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg.

A Vidékfejlesztési Program által generált hiteligényekről adott rövid tájékoztatást dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója az OTP Sajtóreggelijén. Mint ismert, az 1991 óta működő alapítvány kockázatkezelési szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban. Kiemelte, hogy a tavalyi évre jellemző kedvezőtlen külső körülmények hatására növekedett az alapítvány által biztosított intézményi garancia iránti igény. Az AVHGA azáltal nyújt védőhálót, hogy a bank és a gazdálkodó között létrejött hitelügyletek kockázatainak akár 90 százalékát átvállalja. Ezt a magas arányú kezességvállalást a krízis időszak alatt, az Európai Unió által megteremtett jogi feltételek alapján június 30-ig teheti meg. Ezt követően ha visszaáll a korábbi jogi környezet, akkor is 80 százalékot, a banki kockázat négyötödét tudja átvállalni. Az alapítvány a növekvő kamatkörnyezetben sem emelt garanciadíjain.

Így a beruházási hiteleknél továbbra is 0,25 százalék az éves garanciadíj, de az első két évben díjmentes a kezességvállalás. A forgóeszközhitelek esetében még csökkentettek is a díjaikon, ez most 0,36 százalék.

Ez tehát például egy 10 milliós hitelnél 25 vagy 36 ezer forintot, egy 100 milliós hitelnél pedig 250 vagy 360 ezer forintot jelent. Az alacsony díjak alkalmazását az Agrárminisztérium teszi lehetővé díjtámogatással, ami kiegészíti az ügyfél által fizetett díjat.

„A moratóriumnak köszönhetően az utóbbi két évben csökkent a meg nem fizetett hitelek száma, az alapítvány állományában is ez látható. Az idén és jövőre azonban lényegesen több hitel felmondására, illetve beváltására számítunk” – mondta az ügyvezető igazgató, aki szerint a bankok tisztában vannak azzal, hogy az alapítvány megbízható partner, amennyiben beváltásra kerülne egy ügylet gyorsan tud teljesíteni. Az adósokkal szemben pedig a végletekig elkötelezettek, adósságrendező termékekkel, fizetési könnyítésekkel, állnak rendelkezésükre, még a problémás ágazatokban is.

Az agráriumot érintő kockázatok kezelésének egyik legfontosabb és legrégibb módja a mezőgazdasági biztosítás. Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója arra emlékeztetett, hogy a kettes pillér keretében állami támogatás vehető igénybe a növénybiztosításokhoz. Ez tavaly 70 százalék volt, tehát a termelők által befizetett díj 70 százalékát visszakapták díjtámogatásként. Ez a támogatás látványos növekedést eredményezett: az elmúlt tíz évben körülbelül a húszszorosára nőtt a növényeket érintő szerződések száma, és legalább tízszeresére emelkedett az értéke is. A szántóföldi növények 42 százalékát biztosítják a gazdák, ami bár sokkal jobb, mint korábban, meg sem közelíti az ausztriai 90 százalékot. Zöldségkultúrában valamivel jobb a helyzet, ott átlépték az 50 százalékot, „tehát van hová fejlődnünk” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint, a klímaváltozás miatt egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.

Tavaly 1600 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett a társasághoz, a rendezésükre mintegy 2,4 milliárd forintot fizettek ki. Egyre többen biztosítják a vagyontárgyakat is, ezek aránya tavaly 35 százalékkal nőtt, ma már minden 7-8. kárbejelentés vagyontermékekhez kapcsolódik.

Krízisbiztosítás: biztonság és kiszámíthatóság

Rendkívüli év volt a tavalyi, a gazdálkodóknak olyan körülmények között kellett dolgozniuk, amilyen az utóbbi évtizedben szerencsére elkerült bennünket, idézte fel az elmúlt év megpróbáltatásait Feldman Zsolt. A koronavírus-járvány mellett fagy, tavaszi és nyári aszály, madárinfluenza, sertéspestis, magas takarmány- és energiaárak stb. nehezítették a gazdák mindennapjait. Mindezek ellenére a magyar agrárium jól teljesített, kibocsátása 3338 milliárd forinttal új rekordot döntött. Ez az eredmény természetesen a termelői árak alakulásának is köszönhető, hiszen az elmúlt időszakban ez mozgatta a piacokat, ez okozott turbulens változásokat. A számok mögé nézve már nem ilyen egyértelműen pozitív a helyzet, a növénytermesztés 6,5 százalékos mínusszal zárta az évet, ezt azonban ellensúlyozta a termelői árak több mint 25 százalékos emelkedése. Az állattenyésztés szolid, 4,5 százalékos termelésivolumen-növekedést ért el 3,4 százalékos árnövekedés mellett.

Az év kétarcúságát jól példázza a kalászosok eredménye, szemben a kukoricáéval.

Tovább sorolva a Janus-arcú év adatait, az államtitkár említést tett az átlagosan 15 százalékos inputárnövekedésről, ugyanakkor, mint mondta, azt is látni kell, hogy a mezőgazdaság modernizálásának köszönhetően folytatódott a munkaerőegységre vetített reáljövedelem növekedése, az 6,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a növekmény a sorban az ötödik legnagyobb volt az Unióban. Tavaly a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege – a január-októberi adatok alapján – a magyar agrárexport nélkül negatív lett volna, agrárkivitelünk az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal nőtt ebben az időszakban. Az említett hónapokban a magyar mezőgazdaság adta az ország külkereskedelmi többletét, több mint 3 milliárd eurót. Az elmúlt évben a korábbihoz képest – változatlan áron – 2,5 százalékkal növekedtek a beruházások. A mezőgazdasági hitelállomány 10 százalékkal növekedve elérte a 895 milliárd forintot, ezen belül 21 százalékkal 536 milliárd forintra nőttek a beruházási hitelek.

„Tehát egy rendkívül nehéz, de a mezőgazdaság növekedési tendenciát nem megtörő év volt 2021”

– összegezte a tavalyi évet Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy éppen az ilyen, számos problémával terhelt év mutatja meg, hogy mennyire fontosak a mezőgazdaságban elérhető kockázatkezelési eszközök.

Ezek közül a kárenyhítési alap 75 ezer taggal működik, ők tavaly 461 ezer hektáron jelentettek be különböző káreseményeket. Ugrásszerű növekedést mutatott az elmúlt években a mezőgazdasági biztosításidíj-támogatási rendszer, amivel 1,65 millió hektárt fednek le, és amiben 21 300 termelő vesz részt. Ehhez a konstrukcióhoz 13 milliárd forint támogatást nyújt az állam. Az államtitkár ide sorolta a 4 éve működő jégkár-mérséklő rendszert is, ami tavaly működött a legintenzívebben, 2021-ben 92 napon kellett riasztást kiadni, egy napon pedig tíz szupercella vonult át az országon. „Tavaly tovább bővítettük a mezőgazdasági kockázatkezelés eszközrendszerét, elindítottuk a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A konstrukció pénzügyi védelmet nyújt mindazon mezőgazdasági kockázatok – természeti káresemény, piaciár-csökkenés, termelésiköltség-növekedés stb. – ellen, amelyek a gazdálkodás során a termelőnek nem felróható okból, a korábbi három év átlagához képest legalább 30 százalékos jövedelemcsökkenést okoznak. A lefedett kockázatok tehát a piaci árak alakulására, az inputköltségek növekedésére vagy akár természeti, esetleg pandémiás okokra is visszavezethetők.

Éppen ezért fontos, hogy minden olyan mezőgazdasági termelő csatlakozzon a rendszerhez, aki úgy gondolja, hogy a várható jövedelemingadozások hatását szeretné kivédeni”

– javasolta az államtitkár. A csatlakozás önkéntes és önrészt, hozzájárulást igényel, illetve szükségesek hozzá a megelőző három év referencia adatai, amiből kiszámítható a jövedelemcsökkenés. Ezzel az adatszolgáltatással válhat jogosulttá valaki a 70 százalékos kompenzációra. Míg tehát korábban előfordult, hogy valaki nem tudta igénybe venni a hagyományos kárenyhítési rendszer valamelyikét azok számára kizáró feltételei miatt, a krízisbiztosítás csak és kizárólag a jövedelemcsökkenést tekinti támogatandó oknak. És éppen ez adta a tájékoztató aktualitását, hiszen annak napjától, február 1-jétől lehet jelentkezni rá (február 28-áig). „Bár a csatlakozás komoly munkát és odafigyelést igényel a gazdálkodóktól, arra szeretnénk biztatni őket, hogy alaposan tanulmányozzák át az ezzel kapcsolatos általunk biztosított dokumentumokat. Ám azok a gazdálkodók, akik vállalják az ezzel járó adminisztratív kötelezettségeket és a részvételt, egy olyan egyedülálló rendszerhez csatlakozhatnak, ami a korábbiakhoz képest jóval nagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a mostani rendkívül hullámzó piaci vagy éppen a termelési költségek növekedéséből fakadó helyzetekben” – javasolta Feldman Zsolt, aki néhány példán keresztül mutatta be az elérhető kompenzációt.

Egy koca után évente 500 forint a krízisbiztosítási hozzájárulás, egy tejelő tehén után 2 ezer forint, szántóföldi termesztés esetében hektáronként 3500 forint, ültetvény esetén 9 ezer forint.

Egy 30 hektáros gyümölcstermesztő tehát 270 ezer forint hozzájárulást kell befizessen. Számára a bekövetkező 30 százalékos jövedelemcsökkenés akár 3 millió forintos kompenzációs kifizetést is jelenthet. (Az alap ugyanis 30 százalékban termelői befizetésből, 70 százalékban a vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatásból áll.) Egy évi 175 ezer brojlercsirkét értékesítő üzem esetében a hozzájárulás 125 ezer forint, ez, 30 százalékos jövedelemcsökkenést feltételezve, akár 1,7 millió forintos kompenzációt is jelenthet. „Érdemes tehát végiggondolni, hogy a kötelezettségekkel szemben milyen előnyökkel jár, ha valaki csatlakozik a rendszerhez, amire ezúton is biztatok mindenkit” – hangsúlyozta végül Feldman Zsolt.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu