Back to top

Új pályára áll az élelmiszeripar

A most induló beruházásoknak köszönhetően új pályára áll az élelmiszeripar, olyan szintre, amellyel utol is értheti Európa fejlettebb államait - jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Domaszéken.

Farkas Sándor a Doma-food Bt. támogatási okiratának átadásakor azt mondta, a rendszerváltozás idején az élelmiszeripar szinte megszűnt, a termelői oldal megmaradt és a gazdatársadalom kiszolgáltatott helyzetbe került.

2010 óta jelentős változás következett be, ma már az élelmiszeripar - ahogy a pandémia során is bizonyította - teljes biztonsággal el tudja látni a lakosságot megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel - hangsúlyozta a politikus.

A magyar termelők az egy hektáron előállított termék mennyiségében dobogósak, jövedelmük azonban csak 53 százaléka az uniós átlagnak.

A beruházások célja, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű árut értékesítsenek a termelők és vállalkozások - közölte Farkas Sándor.

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program részeként az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére 1187 pályázat érkezett be, 400 milliárd forint értékben. A kormány célja, hogy nyárig minél több támogatási kérelmet elbíráljanak, ezt lehetővé teszi, hogy jelentős számban jól előkészített pályázatok érkeznek - tudatta az államtitkár.

A Doma-food Bt. több mint 600 millió forintos fejlesztés megvalósításához 302 millió támogatást nyert el. A zöldségek feldolgozásával foglalkozó, jelentős részben exportpiacra dolgozó cég technológiai fejlesztést valósít meg, új berendezéseket vásárol és átépíti műhelycsarnokát jövő év végéig - közölte a politikus.

Mihálffy Béla szegedi önkormányzati képviselő kiemelte: a beruházás a Homokhátság termelői által előállított áruk feldolgozásához nyújt segítséget. Kifejtette, fontos, hogy helyben történjen meg a termékek feldolgozása, ne kelljen a családoknak több száz kilométerre elszállítani árujukat.

A Doma-food Bt. 2006 októberében alakult, zöldség, fűszernövények termeltetésére, szárítóipari feldolgozására és kereskedelmére.

A közvetve és közvetlenül magyar magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozás fő termékei a szárított spenót, kapor és petrezselyem, illetve a fűszerpaprika féltermék.

Az alapanyagokat hosszú távú szerződések alapján harminc termelő állítja elő mintegy negyven hektáron. A cég negyven alkalmazottja évente 1100 tonna szárítmányt készít. A cég hazai partnerei mellett az Európai Unióban működő ügyfeleinek értékesíti termékeit elsősorban Németországba, Franciaországba és Olaszországba.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2019-ben 602, 2020-ban 842 millió forint volt. A cég 2020-ban a megelőző évhez képest mintegy 15 százalékkal magasabb, csaknem 76 millió forintos adózott eredményt ért el.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.