Back to top

Új pályára áll az élelmiszeripar

A most induló beruházásoknak köszönhetően új pályára áll az élelmiszeripar, olyan szintre, amellyel utol is értheti Európa fejlettebb államait - jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Domaszéken.

Farkas Sándor a Doma-food Bt. támogatási okiratának átadásakor azt mondta, a rendszerváltozás idején az élelmiszeripar szinte megszűnt, a termelői oldal megmaradt és a gazdatársadalom kiszolgáltatott helyzetbe került.

2010 óta jelentős változás következett be, ma már az élelmiszeripar - ahogy a pandémia során is bizonyította - teljes biztonsággal el tudja látni a lakosságot megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel - hangsúlyozta a politikus.

A magyar termelők az egy hektáron előállított termék mennyiségében dobogósak, jövedelmük azonban csak 53 százaléka az uniós átlagnak.

A beruházások célja, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű árut értékesítsenek a termelők és vállalkozások - közölte Farkas Sándor.

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program részeként az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére 1187 pályázat érkezett be, 400 milliárd forint értékben. A kormány célja, hogy nyárig minél több támogatási kérelmet elbíráljanak, ezt lehetővé teszi, hogy jelentős számban jól előkészített pályázatok érkeznek - tudatta az államtitkár.

A Doma-food Bt. több mint 600 millió forintos fejlesztés megvalósításához 302 millió támogatást nyert el. A zöldségek feldolgozásával foglalkozó, jelentős részben exportpiacra dolgozó cég technológiai fejlesztést valósít meg, új berendezéseket vásárol és átépíti műhelycsarnokát jövő év végéig - közölte a politikus.

Mihálffy Béla szegedi önkormányzati képviselő kiemelte: a beruházás a Homokhátság termelői által előállított áruk feldolgozásához nyújt segítséget. Kifejtette, fontos, hogy helyben történjen meg a termékek feldolgozása, ne kelljen a családoknak több száz kilométerre elszállítani árujukat.

A Doma-food Bt. 2006 októberében alakult, zöldség, fűszernövények termeltetésére, szárítóipari feldolgozására és kereskedelmére.

A közvetve és közvetlenül magyar magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozás fő termékei a szárított spenót, kapor és petrezselyem, illetve a fűszerpaprika féltermék.

Az alapanyagokat hosszú távú szerződések alapján harminc termelő állítja elő mintegy negyven hektáron. A cég negyven alkalmazottja évente 1100 tonna szárítmányt készít. A cég hazai partnerei mellett az Európai Unióban működő ügyfeleinek értékesíti termékeit elsősorban Németországba, Franciaországba és Olaszországba.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2019-ben 602, 2020-ban 842 millió forint volt. A cég 2020-ban a megelőző évhez képest mintegy 15 százalékkal magasabb, csaknem 76 millió forintos adózott eredményt ért el.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.