A felmérés projektvezetője, Patay Ágnes az online sajtótájékoztatón elsőként a tíz éves időszakban a gazdaságok méretátalakulását közölte. Az Agrárcenzus felmérése szerint főképp a kis gazdaságok tűntek el, míg a közepes méretűek 9 százalékról 17 százalékra emelkedtek.
Összességében 31 százalékkal lett kevesebb agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, a vetésszerkezet is átalakult, és egyre jelentősebb szakadék szélesedik a növénytermesztés és az állattenyésztés között.
Az állattartók számának csökkenése átlag feletti, mintegy 53 százalékos, főként ebben az ágazatban csökkentek a kisebb gazdaságok, ugyanakkor a nagyobbak nőttek, így az állatok száma nem változott számottevően.
A projektvezető kiemelte, a területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, ellenben az állattartók 15 százaléka nem rendelkezett mezőgazdasági területtel. A hazai mezőgazdaságban nőtt az ipari és a takarmánynövények vetésszerkezete, a gabonaféléké viszont csökkent. Gyümölcstermelő ágazatban az alma aránya esett 37 százalékról 31 százalékra, a dió-, kajszi-, bodzaterületek ellenben gyarapodtak.
Az állattartásban a szarvasmarha-állománynövekedése kivétel, a többé állatfajé csökkent, különösen a lúd- és a kacsaállományok a madárinfluenzának köszönhetően.
A mezőgazdasági területeket tulajdonként és bérlőként közel arányosan használják a gazdálkodók. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább.
Az adatok alapján a gazdaságok vezetőinek életkora 2010 és 2020 között emelkedett, és a szakirányú végzettség is egyre általánosabb a gazdaságirányítók körében.
Végezetül Patay Ágnes kiemelte, a felmérés során az árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságokat írták össze – a baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkezők kimaradtak.
A KSH honlapján február 2-ától az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.