Back to top

Csökkent az agrárgazdaságok száma hazánkban

A Központi Statisztikai Hivatal február 2-án közétette az Agrárcenzus 2020 eredményeit, amelyben a magyar mezőgazdaság 2010 és 2020 közötti szerkezetátalakulását ismertették. Az adatok alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött hazánkban; a gazdák összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek.

A felmérés projektvezetője, Patay Ágnes az online sajtótájékoztatón elsőként a tíz éves időszakban a gazdaságok méretátalakulását közölte. Az Agrárcenzus felmérése szerint főképp a kis gazdaságok tűntek el, míg a közepes méretűek 9 százalékról 17 százalékra emelkedtek.

Összességében 31 százalékkal lett kevesebb agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, a vetésszerkezet is átalakult, és egyre jelentősebb szakadék szélesedik a növénytermesztés és az állattenyésztés között.

Az állattartók számának csökkenése átlag feletti, mintegy 53 százalékos, főként ebben az ágazatban csökkentek a kisebb gazdaságok, ugyanakkor a nagyobbak nőttek, így az állatok száma nem változott számottevően.

Az átlagosnak számító mezőgazdasági területek mérete 14 hektárról 23 hektárra emelkedett, ám a belföldi termelési érték 45 százalékát az átlagnál nagyobb területű gazdaságok 1 százaléka adja.

A projektvezető kiemelte, a területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, ellenben az állattartók 15 százaléka nem rendelkezett mezőgazdasági területtel. A hazai mezőgazdaságban nőtt az ipari és a takarmánynövények vetésszerkezete, a gabonaféléké viszont csökkent. Gyümölcstermelő ágazatban az alma aránya esett 37 százalékról 31 százalékra, a dió-, kajszi-, bodzaterületek ellenben gyarapodtak.

Az állattartásban a szarvasmarha-állománynövekedése kivétel, a többé állatfajé csökkent, különösen a lúd- és a kacsaállományok a madárinfluenzának köszönhetően.   

A mezőgazdasági területeket tulajdonként és bérlőként közel arányosan használják a gazdálkodók. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább.

Az adatok alapján a gazdaságok vezetőinek életkora 2010 és 2020 között emelkedett, és a szakirányú végzettség is egyre általánosabb a gazdaságirányítók körében. 

Végezetül Patay Ágnes kiemelte, a felmérés során az árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságokat írták össze – a baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkezők kimaradtak. 

A KSH honlapján február 2-ától az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.