Back to top

Csökkent az agrárgazdaságok száma hazánkban

A Központi Statisztikai Hivatal február 2-án közétette az Agrárcenzus 2020 eredményeit, amelyben a magyar mezőgazdaság 2010 és 2020 közötti szerkezetátalakulását ismertették. Az adatok alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött hazánkban; a gazdák összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek.

A felmérés projektvezetője, Patay Ágnes az online sajtótájékoztatón elsőként a tíz éves időszakban a gazdaságok méretátalakulását közölte. Az Agrárcenzus felmérése szerint főképp a kis gazdaságok tűntek el, míg a közepes méretűek 9 százalékról 17 százalékra emelkedtek.

Összességében 31 százalékkal lett kevesebb agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, a vetésszerkezet is átalakult, és egyre jelentősebb szakadék szélesedik a növénytermesztés és az állattenyésztés között.

Az állattartók számának csökkenése átlag feletti, mintegy 53 százalékos, főként ebben az ágazatban csökkentek a kisebb gazdaságok, ugyanakkor a nagyobbak nőttek, így az állatok száma nem változott számottevően.

Az átlagosnak számító mezőgazdasági területek mérete 14 hektárról 23 hektárra emelkedett, ám a belföldi termelési érték 45 százalékát az átlagnál nagyobb területű gazdaságok 1 százaléka adja.

A projektvezető kiemelte, a területhasználó gazdaságok 51 százalékának nem volt állata, ellenben az állattartók 15 százaléka nem rendelkezett mezőgazdasági területtel. A hazai mezőgazdaságban nőtt az ipari és a takarmánynövények vetésszerkezete, a gabonaféléké viszont csökkent. Gyümölcstermelő ágazatban az alma aránya esett 37 százalékról 31 százalékra, a dió-, kajszi-, bodzaterületek ellenben gyarapodtak.

Az állattartásban a szarvasmarha-állománynövekedése kivétel, a többé állatfajé csökkent, különösen a lúd- és a kacsaállományok a madárinfluenzának köszönhetően.   

A mezőgazdasági területeket tulajdonként és bérlőként közel arányosan használják a gazdálkodók. A szőlő- és gyümölcsültetvényeknél a legmagasabb a saját tulajdon aránya, a bérelt terület a gyep és szántó esetében jellemző leginkább.

Az adatok alapján a gazdaságok vezetőinek életkora 2010 és 2020 között emelkedett, és a szakirányú végzettség is egyre általánosabb a gazdaságirányítók körében. 

Végezetül Patay Ágnes kiemelte, a felmérés során az árutermelő mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságokat írták össze – a baromfiudvarral és konyhakerttel rendelkezők kimaradtak. 

A KSH honlapján február 2-ától az Agrárcenzus 2020 elemző kiadványai mellett interaktív ábrákon, térképes megjelenítőben, és településszintű bontásban is megtekinthetők a felmérés adatai.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Közel 110 ezer gazdálkodónak kell megújítania az egységes kérelem beadásához szükséges meghatalmazást

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.