youtube://v/Fa2gxuIXEd0
A „kis” vállalkozás pedig szó szerint értendő – ahogy az is, hogy a rendszerváltáskori kétszemélyes kényszervállalkozás mára az ország meghatározó mezőgazdaságigép-forgalmazója: központjában és 18 magyarországi telephelyén 900 alkalmazottat foglalkoztat. Harsányi Zsolt az általuk megtett útról és terveikről nyilatkozik az MMG Direkt adásában a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjének, Bárdos B. Editnek.
Harsányi Zsolt friss diplomásként kezdett el dolgozni a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernél. A BKR tönkrement, de egyre bővülő családját mégis el kellett tartania, ezért önálló vállalkozásba kezdett. „Ne felejtsük el, hogy a szocialista rendszerben végeztem Gödöllőn, ahol még politikai gazdaságtant tanultam, és hirtelen piacgazdasági körülmények között találtam magamat” – mondja, hozzátéve, hogy a BKR-nél tapasztaltak mégis elégségesnek bizonyultak ahhoz, hogy meglássa a piaci rést, amire érdemes vállalkozást alapítani: ez pedig a Zetor és a ZTS traktorok alkatrészellátása.
Első „szolgálati járműve” egy Polski Fiat volt, amivel egyedül járta az országot. Harsányi Zsoltot ismerve nehéz elképzelni, hogyan fért el egy akkora autóban. A megrendelt alkatrészeket a jobb első ülés helyén szállította. Később, első munkatársával, Bátyity Antallal – aki még ma is a cégnél dolgozik, immár a fiával együtt – bérelt kamionokkal hozták az alkatrészeket az egykori NDK és Csehszlovákia területéről.
Csakhogy egyre jobban akadozott a szállítás, ezért a nyugati márkák felé fordult az érdeklődésük. Addigra a német márkák mind „foglaltak” voltak, ezért a francia Sulky céggel vették fel a kapcsolatot. A vetőgépeit és a műtrágyaszóróit importálták. Ezt követte a Manitou-val való együttműködés, majd a CLAAS következett. Utóbbi minőségi ugrást hozott magával: egyik évről a másikra 5 milliárd forintról 15 milliárd forintra nőtt az Axiál forgalma.
„Ekkortól datálódik a szervizszolgáltatásunk megerősítése, mert már BKR-s szervizmérnökként is megtapasztaltam, hogy jó szerviz nélkül eladni sem lehet; az viszi magával az eladást” – mondta el, hogy milyen korábbi tapasztalatokra tudott alapozni saját vállalkozása fejlesztésében.
Ezzel az új kihívással a vállukon érte őket 2004, amikor a magyar mezőgéppiac bezuhant. Ekkor afféle menekülőútként vették fel kínálatukba az építőipari gépeket.
Azóta viszont tovább bővült a mezőgazdasági gépkínálatuk. Olyan márkák sorakoztak föl a már meglévők mellé, mint a Horsch, a Berthoud, a Gregoire, a Gregoire-Besson, a Landini, a Monosem, az Arcusin, az Oehler, a Schäffer, az RMH, a DeLaval, a Romill és a Supertino.
„Amikor elindítottuk a vállalkozást, fejből tudtam legalább háromszáz Zetor-alkatrész cikkszámát, katalógusszámát. Nem volt nehéz, mert Zetorból tíz éven keresztül gyártották ugyanazt a típust ugyanazokból az alkatrészekből. Az MTZ-ket még hosszabb ideig. Magyarul és szlovákul is tudtam a nevüket. Ma már egyik típus alkatrészeit sem tudnám megjegyezni, hiszen egy CLAAS kombájn például nyolcezer fajta alkatrészből áll össze” – érzékeltette a helyzet változását Harsányi Zsolt.
A tavaly átadott bővítéssel 8500 négyzetméteresre nőtt a raktár alapterülete, amivel tovább javult a kiszolgálás hatékonysága.
„A beruházásokat az idén is folytatjuk: Baján 1100 négyzetméteres, hat beállásos műhelyt építünk a mobilosoknak – ide a legnagyobb kombájnok is beférnek majd, vidéki telephelyeink közül pedig a miskolcit az év végére átköltöztetjük Felsőzsolcára” – ismertette terveiket Harsányi Zsolt. Az interjúban arról is beszél, hogy mi mindent köszönhet a világ mezőgépgyártása a magyar felhasználóknak, hogy mennyire nyitottak gazdálkodóink a precíziós gazdálkodásra, és hogy ahhoz minden technológia elérhető-e idehaza.
