A legtöbbet hamisított fűszerek sorában az oregánót a bors, a kömény, a kurkuma és a sáfrány követi, ezekből az esetek 17, 14, és 11-11 százalékában próbálják átverni a fogyasztókat. A tanulmány részeként elvégzett laboratóriumi elemzések egy összehangolt ellenőrzés részét képezik, hogy felmérjék a csalások gyakoriságát.
A kutatóközpont megjegyezte, hogy a 1885 elemzett minta 17 százalékánál merült fel csalás gyanúja, ami örvendetesen alacsonyabb, mint a korábbi tudományos vizsgálatokban.
A gyanús minták többsége nem bejelentett növényi anyagot, 2 százaléka pedig nem engedélyezett színezéket tartalmazott.
Ezek a tapasztalatok tehát megerősítik, hogy az unió piacán kínálnak hamis gyógy- és fűszernövényeket, csak a csalások jó részére nem derül fény. A tanulmány szerzői arra is rámutatnak, hogy a helyi piacokon, határellenőrzés alkalmával, illetve az internetes rendelésekből vett minták száma túl kicsi volt ahhoz, hogy szignifikáns összehasonlítást lehessen tenni.
Európa nagy vásárlója a fűszernövényeknek, évente mintegy 300 000 tonnát vesz főként Kelet-Ázsiából. Sok fűszert a származási országban szárítanak, tisztítanak, majd a célországokba szállítva sterilizálják, mielőtt becsomagolnák és forgalomba hoznák.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a folyamat minden szakaszában előfordulhatnak csalárd manipulációk, ám minél több szereplős a lánc, annál nagyobb a csalás lehetősége.
