0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Németországban évek óta zsugorodik a húspiac

A német fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a tudatosabb és változatosabb táplálkozás iránt, ami az elmúlt időszakban – többek között – a húsfogyasztás évről évre megfigyelhető csökkenésében ölt testet.

Szövetségi Mezőgazdasági Információs Központ (BZL) adatai szerint az egy főre jutó húsfogyasztás 2020-ban Németországban 57,3 kilogramm volt, ami részint a számítások 1989. évi bevezetése óta a legalacsonyabb érték, részint pedig egy évek óta tartó leépülési folyamat ez idő szerint egyik utolsó rendelkezésre álló jelzőszáma.

A húsfogyasztás visszaesése a termelés, azon belül különösen a sertéshús-termelés öt éve tartó csökkenésével párosul.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországban 2021-ben 56,2 millió darab sertést, szarvasmarhát, juhot és kecskét, továbbá csaknem 669 millió darab csirkét, pulykát és kacsát vágtak le. A múlt évben levágott sertések száma megközelítette az 52 milliót.

A vágóhidak 7,6 millió tonnás hústermelése 2,4, ezen belül az 5,0 millió tonnás sertéshús-termelés 2,9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, s – mintegy igazolva a hosszútávra szóló folyamatot – 11 százalékkal kevesebb a 2016. évinél. Az 1,1 millió tonnás marhahús-termelés 1,8 százalékkal alacsonyabb az egy, s mintegy 7 százalékkal az öt évvel korábbinál. A levágott szarvasmarhák száma a 2020. évihez képest csaknem 1,0 százalékkal, 3,2 millióra csökkent. A baromfihús-termelés a múlt évben 1,6 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődött, ami elsősorban a pulykahúst-termelés visszaeséséből fakad.

A hústermelés visszaesésének számos oka lehet.

A jelenség nem csak a húsfogyasztás visszaesésének tudható be, hiszen a Németországban megtermelt hús jelentős hányada exportra kerül, és 2020-ban a hússal való önellátottság mértéke elérte a 117,7 százalékot. hústermelés visszaesését már csak azért is hiba lenne a kereslet csökkenésével indokolni.

Közelebbről figyelve a kereslet és a kínálat alakulását egy feszült piaci helyzet képe látszik kibontakozni. A sertéstenyésztők érdekképviselete néhány hete azt kifogásolta, hogy a sertéstelepek száma „drámaian” csökken, és a sertésállomány kevesebb, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. A koronajárvány és az ezzel járó sertéspiaci áresés felgyorsította a sertéstartás feladásának folyamatát.

A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) szerint az állati eredetű termékek még mindig lényegesen nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, mint a helyettesítő termékek. A Németországban előállított hús és húskészítmények értéke 2020-ban 38,6 milliárd euró körül volt, ami a húspótló termékek értékének több mint százszorosa.

Másrészt jelenleg heves politikai vita folyik az állatjólétről és a tartási körülményekről.

Cem Özdemir zöldpárti szövetségi agrárminiszter mindeközben ellenzi a „szemét árakat” a német élelmiszer-kereskedelemben, mint ahogy gazdaszövetség is támogatja a hús és egyéb élelmiszerek magasabb árfekvésének megvalósulását. Mindeközben a Zöldek pártjához közel álló Heinrich Böll Alapítvány és a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) legfrissebb „húsatlasza” azt kifogásolja, hogy az iparosodott országok egy főre jutó fogyasztása még mindig túl magas, s tovább súlyosbítja többek között a klímaválságot és az abból adódó globális veszteséget.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu