0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Fakó Falva – tanya szolgáltatásokkal

Ráckeve közelében, az Ürgehegytől nem messze áll egy tanya, ami néhány éve Fakó Falva néven éledt újjá. Suplicz Anna és Gazsó Dániel álmodtak ide egy hagyományőrző birodalmat. A tanya érdekessége, hogy a megszokottól eltérően itt nem a termelés, hanem a szolgáltatás a jellemző.

Ezen az élménybirtokon a lovas- és lovasíjász-oktatás mellett gyakran tartanak gyerekeknek nomád táborokat, és három év alatt Fakó Falva a környék óvodáinak, iskoláinak egyik kedvelt kirándulási célpontja lett.

A tanya melletti bekerített terület egyhektáros, emellett tíz hektárt bérelnek kaszálónak, legelőnek, valamint némi lucernát is termesztenek. A kis zöldségeskertet leszámítva nem is szeretnének mást termeszteni, mert már így is több területet vontak művelés alá a környéken, mint ami az ideális lenne.

Olyat is tapasztaltak lovas túráik során, hogy ahol egyik nap még a földúton közlekedtek, azt a következő héten már beszántották…

Gazsó Dániel Gyuláról származik, ahol nagyszülei sokféle állatot tartottak. Hadi- és biztonságtechnikai mérnökként végzett, majd Bodogláron vezetett egy tanyagazdaságot, melyhez 100 hektár terület is tartozott. Itt sok tapasztalatot szerzett, egyúttal megfogalmazódott benne, hogy jó lenne egy saját tanyát kialakítani. Először a Kiskunságon keresgélt, de végül Ráckevére esett a választás, mert a környéken járva azt érezte, itt akar majd megöregedni.

A hagyományőrzés is régóta érdekelte, így íjászkodni kezdett, 15 évesen pedig már lóra pattant. Nem sokkal később a kettőt ötvözve egy lovasíjászcsapatban találta magát. Hagyományőrző lovas-harcos csapatukkal gyakran tartanak bemutatókat országszerte. A lovas-harcos hagyományőrzéshez azonban több más dolog is hozzátartozik, például a jurta, ahol novemberben is lehet aludni, még ha nincs is melege az embernek.

Az itteni jurták mongol típusúak, hat méteres átmérővel. Szezonálisak, mert a jelenlegiek nem szigeteltek. Egy ekkorában 8-9 gyerek fér el az összes tábori felszereléssel együtt.

Tervezik 4 méteres jurták felállítását is, amely családok részére lesz majd ideális szálláshely.

Suplicz Anna gyógypedagógusként, logopédusként dolgozik Ráckevén, emellett grafikus, és most végzi a lovas terapeuta képzést. Gyerekkorában egy cserkészcsapat tagjaként ismerkedett meg a nomád életmóddal, és nagyszülei portáján tanulta meg az állattartás és növénytermesztés mesterfogásait.

– Ezt a tudást akkor is ápolni kell és átadni a következő generációnak, ha jelenleg minden megkapható készen a boltokban. Csak akkor lehetünk biztosak az adott termékben, tárgyban, ha magunk készítjük. Az önfenntartó háztartás az egészséges élet kulcsa – mondta Anna.

Folyamatosan ismerkedik kézműves technikákkal és a természetközeli életmóddal kapcsolatos szokásokkal, melyeket a mindennapokban is alkalmaz. Szakmai végzettségét a hagyományőrzéssel ötvözi.

Sok kisgyermek jár ide, és nem szigorúan csak a lovaglás miatt.

– Lovon ülve fejlődik a gyerekek egyensúlyérzéke, ebben a mozgásformában olyan izmok is szerepet kapnak, melyek a mindennapokban nem, emellett a koncentrációs képességet is fejleszti a lovaglás és a lovas terápia. Kisgyermekkorban a beszéd és a mozgásfejlődés párhuzamosan zajlik, egyik hatással van a másikra. Így a lovaglás változatos mozgásformája a logo­pédiában is segítség lehet, mindamellett hogy a megfelelő magatartás és felelősségtudat kialakításában is segítenek a lovak – hangsúlyozzák a tanya tulajdonosai.

Fakó Falván sokféle programmal készülnek a gyerekeknek, akár félnapos osztálykirándulásról, akár egyhetes jurtában alvós nomád táborról van szó, de csapatépítő összejöveteleknek, céges programoknak is helyszíne az élménybirtok.

A táborok célja – amellett, hogy az idelátogató gyerekek jól érezzék magukat – a felelősségtudat és a következetesség fejlesztése, amiben a tanyán élő állatok is sokat segítenek, hiszen a gyerekek a tábor alatt gondozzák azokat.

A megszokott környezetükből kiszakadva, sok újdonsággal ismer­ked­hetnek meg a tábor lakói, és hamar eltelik úgy a nap, hogy sem a mobiltelefonnak, sem számítógépnek nem volt szerepe benne. A táborokban a csapatmunka is fontos, ami szintén jellemformáló a gyerekeknél.

2019 nyarán tartották az első táborukat, azóta évente több turnus is indul tavasztól ősz végéig. A táborozók nagyjából 30 kilométeres vonzáskörzetből érkeznek, de volt már siófoki táborlakójuk is. Az eddigi táborokban 5-12 éves korú gyerekeket fogadtak, ám a nagyobbaknak ifjúsági tábort is szerveznek a jövőben. A vegyes korosztálynak is van előnye, de a közel azonos korosztálybeliek jobban tudnak csoportban dolgozni. Egy turnusban 25 gyerekkel foglalkoznak: vannak, akik a jurtában alszanak, mások minden este hazamennek. A nomád táborokba valamivel több lány szokott jelentkezni, a résztvevők hetven százaléka visszatérő táborozójuk.

Csataszituációk, nomád játékok és kézműves foglalkozások is részei a tábori programnak. A szövést és a kürtőskalács-készítést is kipróbálhatták az idei táborozók, valamint a Duna közelében kirándulásokon is részt vettek.

A táborokban lovas birkózást is szoktak szervezni a házigazdák, ilyenkor egymás mellett álló lovakon ülve birkózik két gyerek, a cél pedig, ki tudja onnan a földre vinni a másikat. – Ehhez nagyon megbízható lovak kellenek, hiszen előbb-utóbb valaki a földre kerül a lovak lábai mellé. Ez a játék oldja a gyerekek stresszérzetét, csökkenti az eséstől való félelmet, és kevéssé lesz görcsös a tartásuk lovagláskor – emelte ki Gazsó Dániel.

A modern világ vívmányai nagy segítséget jelenthetnek egy tanyán is, de itt természetesen nem ezek kerülnek reflektorfénybe. A jurtában alvás mellett a tábori zuhany és a pottyantós WC is sokakra újdonságként hat először. Az élménybirtok programjainak a célja, hogy a magyar tanyai kultúra megmaradjon, és ezt minél többen megismerjék – említette Suplicz Anna.

A tanya névadói a kunfakók, az itt élő kilenc ló többsége ehhez a fajtához tartozik.

E fajta a lengyel konyik fajtájú mén és a Shagya-arab kancák keresztezésével jött létre. A fajta jellegzetes fakó színe a nevében is visszaköszön. E lovak tulajdonságai között kiemelendő a kitartóságuk, megbízhatóságuk, emellett kiegyensúlyozottak és strapabíróak mentálisan és fizikálisan is.

Az itt is alkalmazott szabad idomítás lényege, hogy a lovak egymás közti kommunikációját, testbeszédét használják a lovak képzésénél, figyelve a ló testi és lelki egyensúlyára és egészségére. Ennek során a lovak képzésében nem siettetnek semmit, hanem a lóhoz mérten haladnak előre.

A lovas íjászatot Dániel Szentendrén tanulta, ott találkozott először a kunfakó fajtával. Küllemében és temperamentumában is hasonló lehet ez a fajta magyar elődeink lovainak habitusához. Gyerekekhez is nagyon jó ez a fajta, de a lovak kiválasztása egy adott feladatra elsősorban egyed-, mintsem fajtafüggő.

Anna elmesélte, hogy egyénre szabottan foglalkoznak a lovakkal.

Az itt született csikók korán megismerik az íjat, tegezt, nyerget, így mire elkezdenek velük lovagolni, már a lovak nem idegenkednek ezektől a tárgyaktól. A felülés, az első terhelés a lovak négyéves korában történik. A lovak már korábban elérik végleges méretüket, de gazdáik várnak még a belovaglással, hogy az ízületek, porcos csatlakozások kellőképpen kialakuljanak az állatoknál. Ezért a belovagláskor a lovak már hajlanak a közös munkára, együttműködőek. Féléves korban már szocializálják, gyerekekhez szoktatják a lovakat, kötőféket raknak rájuk és járatják őket. Így szépen lassan mindenhez hozzászoknak, és ennek a korai tanításnak az is az előnye, hogy ekkor még nem egy négyszáz kilós állat feszül bele a kötélbe.

– A lovas harcászat nem egy hétköznapi lóhasználat, annál jóval komplexebb, ehhez a lónak és a lovasnak is fel kell venni a ritmust.

A lovas az öv vonalától lefelé lovagol, míg az öv vonalától felfelé (bemutató jelleggel) harcol. Ennek a képzése is egyedi, hiszen itt a nyereg nélküli szőrén lovaglás is az oktatás része. Volt olyan szülő, aki ezt látva felvetette, szívesen támogatná az élménybirtokot egy nyereggel. Természetesen van itt nyereg is, de a szőrén lovaglásnak sok technikai előnye van. A lovas izomzata és egyensúlyérzéke sokkal jobban fejlődik, és a ló-lovas kapcsolatot is jobban támogatja ez a módszer.

Sokféle állat él itt, a kutyák mellett van itt szamár, rackák, kecskék, nyulak, törpemalacok és a baromfiudvar is igen színes és népes… A későbbiekben szarvasmarhát, emut és tevét is szeretnének majd a tanya állományába vásárolni. A tervek között szerepel, hogy a két jurta és faház mellé továbbiak épüljenek, a viharosabb napokra pedig egy kőház is létrejöjjön ifjúsági szállásként működve.

Lovasíjász-élménypálya is tervben van, de akik nem szeretnének lóra ülni, ők lovas kocsival járhatják majd be a környéket.

A táborozók igen rácsodálkoznak, amikor fél vagy egy év elteltével újra idelátogatnak, és keresik a kis rackát, ami azóta már nem is olyan kicsi… Vagy a malacot, Pumbát, mely ekkor már a kamrában látható és kóstolható…

– Napjainkban az emberek életvitele eltávolodott a természettől. Sokan a csirkével csak a boltok hűtőpultjain, már konyha­ké­szen, tálcán, lefóliázva találkoznak – mondta Anna. Nem baj, ha a gyerekek is megtudják, hogy a hús nem csak úgy magától kerül a hűtőszekrénybe.

– Ezt úgy kell nézni, hogy amíg itt élnek az állatok, addig mi szolgáljuk őket, és mindent megteszünk a jólétük érdekében. Utána pedig – lévén ezek haszonállatok – azok szolgálnak majd minket a húsukkal. De az fontos, hogy boldog életük legyen, mielőtt levágjuk az állatokat. Amelyik állatnak neve van, az tovább él itt a tanyán.

Érdekes dolog ez, hogy évszázadokig a háztáji állattartás természetes dolog volt, most meg olyan, mintha ezt sok embernek újra be kellene mutatni.

Sokszor megkapom, hogy „van lelkem levágni azt az aranyosan pislogó kecskét?”. Aki ilyet mond, a boltban ugyanúgy megveszi a húst, és azok az állatok lehet, hogy napfényt sem láttak életükben – mondta Dániel.

Sokan idegenkednek a tanyasi létformától, de vannak, akik elsőre ennek az idilli, romantikus oldalát látják, noha a tanyasi élet attól még egy kőkemény meló – tették hozzá a tulajdonosok.

Úgy vélik, hogy az élhető 21. század úgy fog kinézni, hogy a modern technológia a természetközeli technikákkal ötvöződik majd. A szélsőségek sok nehézségeket okozhatnak: nem járható út, ha valaki teljesen elszigetelődik a modern kor vívmányaitól, de az sem optimális, ha csak ezekkel veszi körbe magát az ember. A kettő együtt az ideális… Ma már a tanyasi élet nem feltétlen a kényszerű lecsúszást jelenti, hanem ez egy választott, kellemes, de munkával teli életforma is lehet.

Forrás: Kistermelők Lapja