Back to top

Agrár Széchenyi Kártya jövőbeni céljai

A Széchenyi Kártya Program nem csak békeidőkben, hanem válságidőszakban is nagy segítséget jelent a hazai vállalkozásoknak. Az Agrár Széchényi Kártya eddigi eredményeiről és jövőbeni céljairól szóló sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az agrárium további fokozott ütemű fejlesztése érdekében a finanszírozási stabilitás és az ágazat napi forrásigényének kielégítése kulcsfontosságú kérdés.  

A Széchenyi-kártya program legfontosabb célkitűzése az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság megteremtése- hangsúlyozta mára programmá kiteljesedett Széchenyi Kártya vállalkozói hitelprogram koordinálását végző KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Krisán László. A program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésén keresztül segíti a vállalkozásokat állami kamattámogatású és állami garanciával ellátott hiteltermékeivel.

A Széchenyi Kártya Program már több ízben is bizonyította, hogy nemcsak békeidőben, hanem válságidőszakban is segítséget tud nyújtani a hazai vállalkozásoknak. A 2020-as COVID járvány okozta gazdasági sokkhatások kezelésére létrehozott gazdaságvédelmi akcióterv részeként a Széchenyi Kártya Program krízishitelei komoly segítséget nyújtanak a válság által sújtott vállalkozói szektor számára.

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Széchényi-kártya programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a konstrukció legfontosabb erénye a likviditása, amely sok vállalkozás számára sokszor az életet is jelenti.

Fotó: Rass Krisztina

A Széchényi-kártya mintegy húsz éve működik, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a program időálló, válságálló és működik, köszönhető ez részben annak is, egy nagyon gyors reagálású,  a vállalkozók visszajelzései alapján folyamatosan változó programról van szó. 

Tekinthető egyfajta vállalkozói bizalomkártyának is,  amely gyakorlatilag  minden felmerülő problémára próbál választ adni, legyen szó  folyószámlahitelről,  forgóeszközhitelről, beruházáshoz szükséges, vagy uniós pályázatokhoz szükséges finanszírozásról. 

A szektoriális kártyák, így a turisztikai kártya, az agrárkártya, az agrár kiemelt többlettámogatású kártya, mind-mind azt mutatják, hogy a vállalkozók jelzéseket folyamatosan beépítik és ezek alapján korrigálják, módosítják, finomítják a programot.

Parragh László emlékeztetett, hogy 2010-ben a kamara és a kormány közötti megállapodásnak egyik fontos eleme volt,  a Széchenyi Kártya átalakítása Széchenyi kártya programmá, amelyet sikeresen véghez is vittek. 2011 végén indult az agrár Széchenyi-kártya, amely indulása óta nagy sikernek örvend.  Az agrár Széchenyi Kártya termékeit igénybe vevők 84 százaléka mikrovállalkozás,  14 százaléka a kisvállalkozás, és csak 2 százaléka a közepes méretű vállalkozás, vállalkozási forma szerint pedig  38 % családi gazdaság, 35 % kft és 19% egyéni vállalkozók és 4%-a őstermelő - ismertette Paragh László . 

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy tavaly újabb rekordot döntött a mezőgazdaság kibocsátása. Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy emögött az eredmény mögött a mezőgazdaság és élelmiszeripar vállalkozásainak és a gazdálkodóinak az elszántsága, kitartása, sokszor erőn felüli erőfeszítéseket igénylő napi küzdelme áll.  Ezt annál is inkább figyelembe kellett vennünk, mert a mezőgazdaság, a gazdaság más területeihez képest magasabb kockázatokkal szembesül. A termelési ciklus hosszúsága miatt magasabb a forgóeszköz finanszírozási igény, amit a más ágazatokhoz képest a GDP előállításában, mintegy kétszer magasabb KKV részarány még tovább árnyalni. 

A piacokat és árakat jórészt nemzetközi folyamatok határozzák meg, melyek esetleges negatív hatásait a kormányzat a rendelkezésre álló eszközök és az uniós előírások jelentkezéseivel próbálja ellensúlyozni, de sajnos a begyűrűző hatásaival számolnunk kell.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaság időjárásnak,  valamint az állat és növény betegségeknek való kitettségéről sem, hozzátette, az utóbbi évek azt is megmutatták, hogy olyan típus kockázati tényezők is felbukkanhatnak, mint a koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság, majd a kilábalással együtt fellépő, az input termékek esetében  jelentkező árrobbanás. Emellett a kockázatok szinte teljes egészében átszivárognak az élelmiszeriparba , így a fokozott kockázat az agrárgazdaság egészére jellemző.

Fotó: Rass Krisztina

Mindezen tényezők együttesen különösen indokolják, hogy az agrárgazdaság számára kiszámítható és stabil finanszírozási háttér álljon rendelkezésre. Enélkül az ágazatok stabilitási igényének kielégítése, a versenyképes agrárgazdasági termelés megvalósítása elképzelhetetlen. Ezt felismerve, a tárca mindig is fontos célkitűzésének tekintette az agrárgazdaság finanszírozási feltételének kedvezményes hitelezési eszközökkel tölti meg a javítását, és beleértve az elérhető kedvezményes konstrukciók fenntartását és fejlesztését is. 

A KAVOSZ  koordinálásában működő Széchenyi Kártya Program termékei közül az Agrár Széchenyi Kártya folyószámla hitel és agrár Széchenyi beruházási hitel rendkívül fontos szerepet játszanak az agrárgazdaság finanszírozási hátterének biztosításával.

Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel 2011-es indulása óta nagy népszerűségnek örvend, mely konstrukciós és őstermelő családi gazdaságok egyéni vállalkozók, folyószámla típusú hiteleinek több mint a felét teszi ki.  Használható eszközt ad a gazdálkodók kezébe, hogy a rosszabb hozamú évek veszteségeit kezeljék, és a megnövekedett likviditáshoz szükséges finanszírozását kedvező feltételek mellett működő finanszírozási forrásból biztosítani tudják - fogalmazott Nagy István.

A kockázatok csökkentése érdekében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alap gyakorlatilag az állami készfizető kezességvállalással egyenértékű, legfeljebb 90 százalékos mértékű készfizető kezességet vállal. Ezen felül az Agrárminisztérium a hitelek költségének csökkentése révén hozzájárult mind a hitelfelvevő, mind a hitelek nyújtó kockázatainak mérséklésére.

A tárca a Széchenyi Kártya folyószámla hitelhez kapcsolódóan a piaci vagy időjárási körülményekkel érintett vállalkozásokat időről-időre kiemelt támogatásban részesítik, gyakorlatilag költségmentes és kamatmentes hitelfelvételét teszi számukra elérhetővé. Jelenleg ez a kiemelten kedvező lehetőség rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt egy uniós szintű válsághelyzetben lévő sertéságazat számára elérhetővé válik.

Nagy István emlékeztetett, hogy 2027-ig összesen 4260 milliárd forintot biztosít a kormány a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.  A legfontosabb fejlesztési prioritás, az élelmiszeripar versenyképességének emelése a mezőgazdaságban,  egyrészt az egy hektárra vetített terméseredmények emelésével,  másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházásokat ösztönző támogatási rendszer fenntartásával.  Ez jelentős nagyságrendű forrást igényel mind a kormányzat, mint a gazdálkodók részéről.

A múlt évben növekedési hitelprogram pótlására indult el az Agrár Széchenyi újraindítási beruházási hitel, amely a beruházásokat megvalósító KKV-minősítésnek megfelelő agrárvállalkozásokat  segíti a koronavírus járvány okozta válságból való kilábalás és versenyképességünk növelésével. A beruházási hitel használható szántóföldi növény termesztéshez szükséges erő és munkagépek gépek beszerzéséhez, tenyészállat, termőföld, illetve akár tulajdonrész, üzletrész vásárlásához, öntözési beruházások, élelmiszeripari beruházások megvalósításának finanszírozásához

A hitelek maximális összege 1 milliárd forint lehet, futam ideje 10 esztendő. A vállalkozások által fizetendő, az állami kamattámogatással csökkentett úgynevezett nettó kamat fix, mindössze 1 százalék évente,  mely a fenntarthatóságot szolgáló zöld hitelcélok közeljövőbeni bevezetését követően még kedvezőbb mindössze 0,5 százalékra lesz.  

Az agrárium további fokozott ütemű fejlesztése érdekében finanszírozási stabilitást, az ágazat napi forrásigényének kielégítése és a Vidékfejlesztési Program fejlesztésének megvalósíthatóságát segítő pénzügyi eszközök rendelkezésre állása kulcsfontosságú kérdés- hangsúlyozta Nagy István. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Megjelent a feldolgozóipari kkv-k energiatámogatási programjának pályázati felhívása

Megjelent a feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások (kkv) energiatámogatási programjának pályázati felhívása; a pályázatra október 20-ától regisztrálhatnak az energiaintenzív cégek - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium a közösségi oldalán hétvégén.

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.