A Széchenyi-kártya program legfontosabb célkitűzése az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság megteremtése- hangsúlyozta mára programmá kiteljesedett Széchenyi Kártya vállalkozói hitelprogram koordinálását végző KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Krisán László. A program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésén keresztül segíti a vállalkozásokat állami kamattámogatású és állami garanciával ellátott hiteltermékeivel.
A Széchenyi Kártya Program már több ízben is bizonyította, hogy nemcsak békeidőben, hanem válságidőszakban is segítséget tud nyújtani a hazai vállalkozásoknak. A 2020-as COVID járvány okozta gazdasági sokkhatások kezelésére létrehozott gazdaságvédelmi akcióterv részeként a Széchenyi Kártya Program krízishitelei komoly segítséget nyújtanak a válság által sújtott vállalkozói szektor számára.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Széchényi-kártya programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a konstrukció legfontosabb erénye a likviditása, amely sok vállalkozás számára sokszor az életet is jelenti.
A Széchényi-kártya mintegy húsz éve működik, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a program időálló, válságálló és működik, köszönhető ez részben annak is, egy nagyon gyors reagálású, a vállalkozók visszajelzései alapján folyamatosan változó programról van szó.
A szektoriális kártyák, így a turisztikai kártya, az agrárkártya, az agrár kiemelt többlettámogatású kártya, mind-mind azt mutatják, hogy a vállalkozók jelzéseket folyamatosan beépítik és ezek alapján korrigálják, módosítják, finomítják a programot.
Parragh László emlékeztetett, hogy 2010-ben a kamara és a kormány közötti megállapodásnak egyik fontos eleme volt, a Széchenyi Kártya átalakítása Széchenyi kártya programmá, amelyet sikeresen véghez is vittek. 2011 végén indult az agrár Széchenyi-kártya, amely indulása óta nagy sikernek örvend. Az agrár Széchenyi Kártya termékeit igénybe vevők 84 százaléka mikrovállalkozás, 14 százaléka a kisvállalkozás, és csak 2 százaléka a közepes méretű vállalkozás, vállalkozási forma szerint pedig 38 % családi gazdaság, 35 % kft és 19% egyéni vállalkozók és 4%-a őstermelő – ismertette Paragh László .
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy tavaly újabb rekordot döntött a mezőgazdaság kibocsátása. Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy emögött az eredmény mögött a mezőgazdaság és élelmiszeripar vállalkozásainak és a gazdálkodóinak az elszántsága, kitartása, sokszor erőn felüli erőfeszítéseket igénylő napi küzdelme áll. Ezt annál is inkább figyelembe kellett vennünk, mert a mezőgazdaság, a gazdaság más területeihez képest magasabb kockázatokkal szembesül. A termelési ciklus hosszúsága miatt magasabb a forgóeszköz finanszírozási igény, amit a más ágazatokhoz képest a GDP előállításában, mintegy kétszer magasabb KKV részarány még tovább árnyalni.
A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy nem feledkezhetünk meg a mezőgazdaság időjárásnak, valamint az állat és növény betegségeknek való kitettségéről sem, hozzátette, az utóbbi évek azt is megmutatták, hogy olyan típus kockázati tényezők is felbukkanhatnak, mint a koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság, majd a kilábalással együtt fellépő, az input termékek esetében jelentkező árrobbanás. Emellett a kockázatok szinte teljes egészében átszivárognak az élelmiszeriparba , így a fokozott kockázat az agrárgazdaság egészére jellemző.
Mindezen tényezők együttesen különösen indokolják, hogy az agrárgazdaság számára kiszámítható és stabil finanszírozási háttér álljon rendelkezésre. Enélkül az ágazatok stabilitási igényének kielégítése, a versenyképes agrárgazdasági termelés megvalósítása elképzelhetetlen. Ezt felismerve, a tárca mindig is fontos célkitűzésének tekintette az agrárgazdaság finanszírozási feltételének kedvezményes hitelezési eszközökkel tölti meg a javítását, és beleértve az elérhető kedvezményes konstrukciók fenntartását és fejlesztését is.
Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel 2011-es indulása óta nagy népszerűségnek örvend, mely konstrukciós és őstermelő családi gazdaságok egyéni vállalkozók, folyószámla típusú hiteleinek több mint a felét teszi ki. Használható eszközt ad a gazdálkodók kezébe, hogy a rosszabb hozamú évek veszteségeit kezeljék, és a megnövekedett likviditáshoz szükséges finanszírozását kedvező feltételek mellett működő finanszírozási forrásból biztosítani tudják – fogalmazott Nagy István.
A kockázatok csökkentése érdekében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alap gyakorlatilag az állami készfizető kezességvállalással egyenértékű, legfeljebb 90 százalékos mértékű készfizető kezességet vállal. Ezen felül az Agrárminisztérium a hitelek költségének csökkentése révén hozzájárult mind a hitelfelvevő, mind a hitelek nyújtó kockázatainak mérséklésére.
Nagy István emlékeztetett, hogy 2027-ig összesen 4260 milliárd forintot biztosít a kormány a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A legfontosabb fejlesztési prioritás, az élelmiszeripar versenyképességének emelése a mezőgazdaságban, egyrészt az egy hektárra vetített terméseredmények emelésével, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházásokat ösztönző támogatási rendszer fenntartásával. Ez jelentős nagyságrendű forrást igényel mind a kormányzat, mint a gazdálkodók részéről.
A múlt évben növekedési hitelprogram pótlására indult el az Agrár Széchenyi újraindítási beruházási hitel, amely a beruházásokat megvalósító KKV-minősítésnek megfelelő agrárvállalkozásokat segíti a koronavírus járvány okozta válságból való kilábalás és versenyképességünk növelésével. A beruházási hitel használható szántóföldi növény termesztéshez szükséges erő és munkagépek gépek beszerzéséhez, tenyészállat, termőföld, illetve akár tulajdonrész, üzletrész vásárlásához, öntözési beruházások, élelmiszeripari beruházások megvalósításának finanszírozásához
Az agrárium további fokozott ütemű fejlesztése érdekében finanszírozási stabilitást, az ágazat napi forrásigényének kielégítése és a Vidékfejlesztési Program fejlesztésének megvalósíthatóságát segítő pénzügyi eszközök rendelkezésre állása kulcsfontosságú kérdés- hangsúlyozta Nagy István.