Back to top

A helyes irány: minél kevesebb növényvédő szer

Az európai zöld megállapodás célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen Európa. Ehhez a programhoz a mezőgazdaság a Farm to fork stratégiával kapcsolódik, ami még mindig alakul, de várhatóan uniós rendelet születik, amit minden tagországban be kell tartani. Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója szerint az a helyes irány, ha igyekszünk minden módszert bevetni, hogy minél kevesebb növényvédő szerre legyen szükség.

Szadán, a BASF, a UPL, a Yara és a Hechta Kft. szezonnyitó növényvédelmi rendezvényén tartott átfogó előadást Jordán László, melyben a kíméletes növényvédelmi lehetőségeket sorolta föl és a legújabb szabályokat ismertette.

A Bizottság folyamatosan dolgozza ki a fenntarthatóságra vonatkozó szabályokat,

most vizsgálják felül a 128/2009 EU irányelvet a fenntartható növényvédőszer-használatról, és várhatóan rendelet készül belőle, amit már minden tagállamnak be kell tartania.

Cél a növényvédőszer-felhasználás és az abból eredő kockázat megfelezése 2030-ra
Cél a növényvédőszer-felhasználás és az abból eredő kockázat megfelezése 2030-ra
Ezzel párhuzamosan már évek óta folyik a hatóanyagok felülvizsgálata, aminek a célja az elfogadhatatlan környezetre, felhasználóra és fogyasztóra vonatkozó kockázatok kiszűrése. A folyamat során kijelölnek olyan hatóanyagokat is, amelyek megfelelnek ugyan a követelményeknek, de egyes tulajdonságaikban nagyon közel vannak a határértékhez. Ezek a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok. Ez azért is lényeges, mert a növényvédőszer-felhasználás és az abból eredő kockázat felére csökkentése az egyik fontos cél 2030-ig, és annak a kiszámításában a helyettesítésre kijelölt anyagok 16-szoros szorzóval szerepelnek. A számítás alapja az évente forgalomba került növényvédő szerek mennyisége, amelyeket négy csoportba sorolnak. Az első, legkisebb csoport az alacsony kockázatú szereké, eredetileg ide tartoztak a biológiai készítmények is, de a legújabb szabály szerint már nem veszik figyelembe a mikroorganizmust tartalmazó szereket. A második csoportba került a legtöbb növényvédő szer, mennyiségüket 8-szoros szorzóval veszik figyelembe. A harmadik a helyettesítésre kijelölt termékek csoportja, a negyedik pedig a nem jóváhagyott szereké, ahová a szükséghelyzeti engedéllyel használt készítmények tartoznak. Ezeket 64-szeres szorzóval kell beszámítani. Tavaly szeptember óta változott a vetítési alap is, ami eredetileg a 2011-2013-as évek átlaga volt, ma már a 2015-2017-es átlag.

2019-ben hazánkban 75%-on álltunk az így számított növényvédőszer-felhasználásban, a további csökkentés viszont nem lesz fáklyásmenet, figyelmeztetett Jordán László.

Számos régi és új lehetőség van, amivel kevesebb vegyszer is elég lehet a növények védelmére. Ide tartoznak az olyan gyakran emlegetett szempontok mint a termőhely- és az annak megfelelő fajtaválasztás, a gondos agrotechnika, a biológiai védekezési módszerek, az előrejelzésre alapozott védekezés, a jó szerválasztás, a dózisok betartása, valamint a szerrotáció.

Hazánkban már az 1980-as években jól működött az integrált növényvédelem, a régi gyakorlathoz érdemes visszanyúlni.

Csalianyaggal kevert rovarölő szerrel hatékonyan lehet védekezni a nyugati dióburok-fúrólégy ellen
Csalianyaggal kevert rovarölő szerrel hatékonyan lehet védekezni a nyugati dióburok-fúrólégy ellen
Fotó: Horváth Csilla
Új megoldás a biostimulátorok bevetése, amelyekkel jó esetben 1-2 növényvédelmi kezelés is kiváltható. Addig is tanulni kell a használatukat és mindenképpen érdemes kipróbálni őket, javasolta az igazgató. A közelmúltban engedélyezték nálunk is a rovarok elleni csalogatóanyag használatát, amivel a nyugati dióburok-fúrólégy ellen lehet védekezni úgy, hogy az ismert rovarölő szerből tizedannyi is elég a hatékonysághoz.

Érdemes tanulmányozni az úgynevezett egyszerű anyagok listáját a Nébih honlapján, amin többek közt az ecet, a cukor és a sör is szerepel. Mindegyiknél pontos technológiát és a leküzdhető károsítót is megadja a hatóság, így ezek kipróbált technológiák. A legújabban engedélyezett növényvédő szereknél már a lombfalfelülethez igazított dózist szabnak meg, ami hozzásegít a gazdaságosabb és környezetkímélőbb permetezéshez.

Magasra nőtt gyomokat vegyszerkenő géppel is irthatunk
Magasra nőtt gyomokat vegyszerkenő géppel is irthatunk
Korszerű permetezési módszerekkel is lehet növényvédő szert spórolni, ilyen a művelőutas vagy szántóföldön a lomb alá permetezés, illetve a szakaszos vagy célzott foltkezelés. Gyomirtásra használható a vegyszerkenés, ha a gyomok magasabbak, mint a kultúrnövény. A módszer egyetlen hibája, hogy csak glifozáttal működik, és ezt a hatóanyagot nagyon éles támadások érik a környezetvédők részéről, noha már másodszor állapították meg róla, hogy nincs sem mutagén, sem rákkeltő, sem reprotoxikus hatása.

A rovarölő szeres csávázás betiltása is öngól volt a szakember szerint, mert a hektáronként 10 grammos nagyságrendben kijuttatott hatóanyagot később állománypermetezéssel sokkal nagyobb mennyiségben kell használni a szántóföldi kultúrák védelmében.

Egyre több mikrobiológiai készítmény kerül föl a növényvédelem palettájára, fejlődik a precíziós növényvédelem, bár még messze nem tart ott, mint a precíziós tápanyag-utánpótlás. Újabb lehetőség a távérzékelés növényvédelmi hasznosítása, a riasztószerek használata, vagy a pontkezelés, amikor kameravezérelt, a gyomot, vagy ültetvényben a fahiányt fölismerő eszköz nyitja-zárja a permetezőgép fúvókáit. Díszfáknál bevált módszer a fainjektálás rovarok ellen, gyümölcsben viszont további vizsgálatok szükségesek a bevezetéséhez.

Robbanásszerűen fejlődnek a diagnosztikai módszerek, amikkel szabadföldön és laboratóriumban tudjuk azonosítani a károsítókat, lehetőleg minél hamarabb.

Egyelőre nem használunk ki minden lehetőséget a szerhasználat csökkentésére, ahhoz a szaktudásunknak is naprakésznek kell lenni, ismerni kell a digitalizáció adta lehetőségeket, illetve új eszközökre is szükség lesz. Mindehhez több feladat hárul majd a növényorvosokra, mondta Jordán László.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Cipő készül a kipréselt szőlőbogyóból

Egyre szaporodnak az újrahasznosított anyagból készült divattermékek is. A közelmúltban a vezető brazil ruházati áruházlánc szőlőlé, illetve bor készítésekor visszamaradt melléktermékből gyártott cipőkkel jelent meg a piacon.