Back to top

A felvidéki gabonatermesztők kilátásai

A Gamota-csoportot vezető és tulajdonló Zsigo Antallal beszélgettem. A vállalat 50 ezer hektár mezőgazdasági termelést integrál. Partnereit ellátja vetőmaggal, műtrágyával, vegyszerrel és szaktanáccsal, illetve segít a termés értékesítésében. Elsősorban gabonákra és olajosokra, illetve fehérjenövényekre összpontosítanak, Szlovákia déli részén, Komáromtól Nagymihályig.

Azt próbáltam megtudni tőle, milyen évre számítanak a felvidéki gabonatermesztők. A vállalatvezető szerint a mezőgazdászok teljesen elégedettek lehetnek a tavalyi évvel. Mind a hozamok, mind a gabonafélék és olajosok ára jól alakult. Állítását azzal támasztja alá, hogy voltak komoditások, amiknél az áremelkedés elérte a 80 vagy akár a 100 százalékot.

A búza ára a tavalyi aratás idején 160–170 euróról indult, év végére pedig néhány esetben elérte a 300 eurót. A kukorica is 160 és 220 euró között mozgott.

Zsigo Antal: a gazdák többletbevételét 2022-ben el fogja vinni a 2023-as év többletkiadása
Zsigo Antal: a gazdák többletbevételét 2022-ben el fogja vinni a 2023-as év többletkiadása
Az, hogy erre a folyamatra ki mennyire érzett rá, mikor értékesítette a termését, már a gazdától vagy vállalattól függött, de az induló árakat is jónak lehetett minősíteni. Bár még nincs hivatalos jelentés a termésátlagokról, de kijelenthető, hogy az átlagosnál nagyobbak voltak. Zsigo Antal becslése szerint a búza országos átlaga megközelíti a 6 tonnát hektáronként, a kukoricáé pedig a 7,5–8 tonnát.

Mindezért úgy ítéli meg, hogy a mezőgazdasági vállalkozók 90 százaléka többlethaszonnal zárta a 2021-es évet, hiszen a 200 eurós kukorica 8 tonnás hozamnál hektáronként úgy 300 eurós profitot tud biztosítani a termelőnek.

Próbálom megtudni, hogy miképp néz a vezérigazgató ezekre a magas árakra. Ő ezeket a magas árakat indokolatlannak tartja, és különböző spekulációkat lát mögöttük. Véleménye szerint ez a mezőgazdászoknak sem jó. Az igaz, hogy az egyik oldalon magasabb bevételhez jutottak a gazdák, de a másik oldalon ezt elveszik tőlük.

A magas gabonaértékesítési árak nemcsak a műtrágyaárak emelkedését hozták magukkal, hanem rögtön nőttek a termelőeszközök, vonóeszközök, kombájnok árai.

Vállalata válogatja, de az emelkedést mintegy 10–20 százalékosnak látja náluk, az alkatrészeknél 30–50 százalék között. A szervizdíjak is emelkedtek, de az is jellemző lett, hogy míg 2021 elején még 48 órán belül meghozta a gyorsfutár az alkatrészt, őszre ez az idő kitolódott egy hétre, az év vége felé pedig akár egy-két hónapra is. Ez szinte ugyanaz a folyamat, amit a különböző iparágak is megtapasztaltak a járványból való gazdasági kilábalás során.

A 27 százalékos pétisó 2021 nyarán 200 euró alatti áron mozgott, de december-januárra 600 euró környékére nőtt. Persze erre is van magyarázat, hiszen a gáz ára a többszörösére emelkedett, ahogy a villany ára is 3–400 százalékkal megnőtt. Zsigo Antal emiatt tartja veszélyesnek az elmúlt év folyamatait. Ahogy fogalmaz: „visszanyalt a fagyi” a magas értékesítési áraknál, mert magas bemenő költségeket hoztak magukkal. Sajnos a gazdák többletbevételét 2022-ben el fogja vinni a 2023-as év többletkiadása. Szerinte, ha maradnak is a magas értékesítési árak, az ágazat profitabilitása nem fog nőni.

Más számok jönnek: magasabb kiadások, magasabb bevételek – de a haszonkulcs nem lesz jobb, mint az előző években.

Viszont a többletforgalomból képződő nyereség a monopolhelyzetben lévő multinacionális vállalatoknál fog lecsapódni, amelyeknek volt némi szerepe az elmúlt év spekulatív történéseiben.

Az olajosok árát is megráncigálta a tavalyi év, de emögött már hosszabb távú folyamatok húzódnak meg, hiszen egyre több terményt vesznek el a bioüzemanyagok. Sőt, a mai áraknál elmondható, hogy a biodízel már támogatás nélkül is versenyképes. Ennek erős keresletfelhajtó ereje van, amire még ráerősít a pálmaolaj egyre növekvő elutasítottsága. Így nem csoda, hogy a repceolaj ára három év alatt megduplázódott, ami magával húzta a többi olajos növény árát is.

Ebben a kijelentésben benne van a felvidéki parasztemberek örök reménysége, hogy ha nagyot nem is akarnak szakítani, de némi eredményben azért mindig bizakodik az egész éves munkája után. Viszont Zsigo Antal figyelmeztet, hogy az állattenyésztők helyzetét a növénytermesztőkénél jóval sötétebben látja. Ugyanis náluk az értékesítési árak nem emelkedtek, viszont a tenyésztés költségei – a takarmányok, a szója ára, a villany, a bérek, az üzemanyag árai – nőttek.

A sertéshús ára még mindig 1 euró alatt van, azaz a termelés költsége alatt kénytelenek értékesíteni. A tej ára az utóbbi időben feljebb ment, 0,37 eurócentről 0,41 eurócentre, de ez az emelkedés nem követi az inputárak emelkedését, így a tej profitabilitása továbbra is borotvaélen táncol.

Rákérdeztem, hogy a gazdák, látva például a magas műtrágyaárakat, vajon nem gondolkodnak-e, hogy esetleg kevesebbet használnának, kevesebbet szórnának ki a növényre, vállalva esetleg az alacsonyabb hozamot vagy a minőség romlását.

Zsigó Antal a partnereinél nem tapasztalt ilyet, nem érzi, hogy jelentősen csökkent volna a gazdák tervezett megrendelése mű­trágyából vagy vegyszerekből. Úgy érzi, nem csökkent a vásárlási kedv, bár némi időbeli eltolódást tapasztal. A tavaszi fej­trágyák beszerzését nem kezdték el a téli hónapokban. Tavaly november-decemberben látható volt bizonyos kivárás, hogy hátha kora tavaszra csökkennek az árak. De sajnos magasak maradtak, így a gazdák most kezdik megrendelni a szükséges mennyiséget. Viszont ez logisztikai gondokat okoz. Így félő, hogy az agrotechnikai terminusokra sok esetben nem fogják tudni mindenkinél biztosítani a műtrágyák kiszállítását.

Nem a szállítási kapacitás, nem a kamionok hiányoznak, hanem elsősorban a műtrágyagyárak nem tudják teljesíteni a hirtelen összejött igényt. Megemlíti, hogy tavaly a szállítási költségek is jelentősen, mintegy 30 százalékkal emelkedtek, ami a műtrágya árában akár 5–10 euró tonnánkénti többletköltséget jelent.

A vegyszereknél még várják a gyártó nagy multivállalatok tavaszi árlistáját. Ebben mérsékeltebb, 5–15 százaléknyi emelkedésre számít.

Egyelőre a tavalyi árlista alapján tudják megrendelni a gazdáknak a vegyszereket, sok gazda mégis az utolsó pillanatra hagyja. Ahogy Zsigo Antal mondja, a gazdáknál is megvan októbertől februárig a maguk látens állapota. Betakarítottak, ember és gép pihen, most az árlisták hasonlítgatása folyik – a küzdelem minden egyes centtért. Több évtizedes tapasztalata alapján ő viszont úgy látja, hogy mikor elkezd a „gazda fejére sütni a nap”, akkor az árlisták már nem játszanak szerepet, az árakat sem nézik, csak a gyorsaság számít. Pedig mindezt nyugodtan elintézhették volna látens állapotukban, és még spóroltak is volna.

Ugyanez vonatkozik a vetőmagokra is. A vetőmagnál is 8–15 százalék közötti áremelkedésre számít, ami a vetőmag genetikai potenciáljától, illetve az adott fajta felkapottságától függ. Vetőmagból nincs hiány, de persze itt is számít a gazda gyorsasága, mert a végén aki lemarad, az már csak a „ha ló nincs, szamár is jó” mondás szerint vásárolhat.

Rákérdeztem a gazdák, illetve a termelés fejlődésére az utóbbi években. Zsigo Antal elmondta, hogy mint minden iparágban, a mezőgazdaságban is évről évre fejlődni kell.

Ahogy javul a vetőmagok genetikai potenciálja, az megmutatkozik a terméseredmények mennyiségében és minőségében – viszont ez a gazdák szakmai fejlődését is feltételezi. Persze vannak olyan szaporítóanyagok, például a kukoricánál, amelyek genetikai­lag képesek 20–30 vagy akár 40 tonna termésre, de ez nem jelenti azt, hogy az összes gazda ki tudja hozni belőlük a maximumot. Nehéz is, mert az EU-s szabályozás szerint 1 hektárra 170 kilogramm tiszta nitrogént lehet kijuttatni a vegetációs időszakban, miközben 1 tonna termésre minimálisan 23 kilogramm nitrogén szükséges. Tehát innen a 10 tonnás hozam is nehezen célozható meg. Adódik hát a kérdés, hogy érdemes-e a legnagyobb genetikai potenciállal bíró 250 eurós vetőmagot használni, vagy elég az átlagosat, 50 euróért. Mindezek tükrében a beszélgetőtársam nem kívánta kommentálni az EU új környezetvédelmi szigorításait.

Viszont Felvidéken, és annak két legszárazabb vidékén, Csallóközben és Bodrogözben egyre inkább a víz válik a legfontosabb terméslimitáló tényezővé.

A hidrológusok számítása szerint Csallóköznek az utolsó évtizedben 2 méteres volt a nedvességdeficitje. Vagyis az altalajból hiányzik 2 méternyi víz. Ha leásnánk, a felső 20–30 centiméteres termőrétegben találunk nedvességet, az elmúlt napok csapadékát, de 50 centiméter és 2 méter között porzik a föld. A talajok elvesztették a természetes kapillaritásukat, nem hozzák fel a talajvizet a magasabb rétegekbe, és ezt a réteget a legtöbb növény nem is tudja áthidalni.

A Gamota-csoport 60 ezer tonna kapacitású szójaüzeme. A szója termesztése megduplázódott, 67 ezer hektárra nőtt. Igényes növény, szakértelmet kíván de egyben biztos bevételt jelent
A Gamota-csoport 60 ezer tonna kapacitású szójaüzeme. A szója termesztése megduplázódott, 67 ezer hektárra nőtt. Igényes növény, szakértelmet kíván de egyben biztos bevételt jelent

Ennek az egyik legfontosabb kiváltó oka a Bős-Nagymarosi vízierőmű, amely abban a stádiumban lett leállítva, amikor a Duna bal partján 25–30 méteres mélységben injektáltak betont, ami meggátolja a talajvíz természetes beáramlását a Dunából. Ez volt az utolsó építkezése a kommunistáknak, amely 100 százalékosan sikerült. Az elképzelés szerint ezt ki kellett volna egészíteni egy belső csatornarendszerrel, ami visszatáplálta volna a talajvizet a térségbe.

Akadnak csatornák, ahol ez működik, közvetlenül Bős környékén, de pár kilométerrel lejjebb, egészen a Dunakanyarig erre már nem költöttek. Itt a csatornák már gondozatlanok, benőtte őket a nád, ahol volt öntözőállomás, azt szétlopták.

A Garam és a Vág közötti területen már teljesen szárazak a csatornák. Kedvező termést csak ott lehet elérni, ahol újra felélesztették az öntözést. A szocializmus ideje alatt 425 ezer hektáron építették ki az öntözőrendszert, csatornákat, szivattyúállomásokat, vezetékrendszereket. Ebből, az utolsó felmérés szerint 130 ezer hektár lenne üzembe helyezhető. A valóságban csak 40 ezer hektárt öntöznek. Szlovákia 1,915 millió hektáros mezőgazdasági területéből 1,15–1,2 millió hektár a szántó.

Hosszú távon a talajvíz-gazdálkodást kellene rendbetenni, mert az öntözés magában nem megoldás, csupán kiegészítésként lehet használni. Öntözni nagyon drága, és csak negyedannyira hatékony, mint egy jó kis áztató eső.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

A siker kulcsa és a túlélés záloga: innováció

Idén 31. alkalommal hirdették meg a Magyar Innovációs Nagydíjat és a hozzá tartozó kiegészítő díjakat azon vállalkozások számára, amelyek piacképes új termékeket, illetve szolgáltatásokat fejlesztenek ki.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.