Back to top

Jó befektetés a körforgásos gazdálkodás

A hulladékgazdálkodás fejlesztése nemcsak kötelezettség, hanem jó üzleti lehetőség is egy olyan kis területű, nyersanyagban és energiaforrásban viszonylag szegény ország számára, mint hazánk – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Körforgásos Gazdaságelemző Központjának március 7-i átadásán, Gödöllőn.

Dr. Palkovics László a tudásközpont megnyitását jelképezve 3D-nyomtatott biopolimer kulcsot adott át dr. Gyuricza Csabának
Dr. Palkovics László a tudásközpont megnyitását jelképezve 3D-nyomtatott biopolimer kulcsot adott át dr. Gyuricza Csabának
Fotó: Balázs Gusztáv

Magyarországon évente több mint 30 millió tonna mezőgazdasági hulladék és melléktermék keletkezik, amely az 1,5 millió tonna konyhai és zöldhulladékkal, valamint a kezelt szennyvíziszappal együtt óriási kihívásokat és egyben lehetőségeket is jelent a körforgásos gazdasági modell hazai megvalósításához

– hangzott el a tudásközpont alapításáról szóló sajtótájékoztatón.

A körforgásos gazdaság legfőbb célja a hulladék keletkezésének minimalizálása, valamint a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások értékének lehető leghosszabb ideig történő megóvása és fenntartása, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv szerint. Ennek minél hatékonyabb hazai megvalósításához járul hozzá a MATE új tudásközpontja.

Segíteni fogja az egyetemi hulladékgyűjtési rendszer újjászervezését, a gödöllői kampusz területén képződő összes biológiailag lebomló hulladék felmérését és helyben történő újrahasznosítását, valamint a legújabb körforgásos gazdasági ismeretek megosztását a szakma képviselőivel, a jogalkotókkal és az államigazgatással.

A sajtótájékoztató keretében interaktív kiállítás mutatta be a biohulladék újrahasznosításának korszerű lehetőségeit
A sajtótájékoztató keretében interaktív kiállítás mutatta be a biohulladék újrahasznosításának korszerű lehetőségeit
Fotó: Czifrik Kati
Hasonló tudásközpontok már működnek a világ más egyetemein, de a MATE-n átadott egyedülálló abban, hogy a keletkező biohulladékot 100 százalékban helyben fogják hasznosítani.

Mérföldkőnek nevezte a tudásközpont átadását a MATE zöld egyetemmé válásának folyamatában dr. Gyuricza Csaba rektor, aki kiemelte, hogy

a körforgásos gazdaság a természetet modellezi, ahol hulladék nem képződik, csak melléktermékek, tápanyagok és megújuló energiák.

Az egyetem új tudásközpontjában megvalósuló tevékenységek a tangazdaságokban akár 30 százalékkal csökkenthetik a növénytáplálás és 70-80 százalékkal az energiaellátás költségeit.

Oktatás, kutatás, innováció és szaktanácsadás egy rendszerben valósul meg a tudásközpontban, aminek keretében olyan új kutatóprogramok is indulnak, mint a biohidrogén-előállítás vagy a plazmatechnológia alkalmazása.

Kis kapacitású, zárt rendszerű dobkomposztáló berendezés, amely alkalmas a gödöllői kampuszon keletkező, szelektíven gyűjtött, biológiailag bontható hulladékok szakszerű komposztálására
Kis kapacitású, zárt rendszerű dobkomposztáló berendezés, amely alkalmas a gödöllői kampuszon keletkező, szelektíven gyűjtött, biológiailag bontható hulladékok szakszerű komposztálására
Fotó: Czifrik Kati
Mindezt a tíz éve elsőként az országban indított hulladékgazdálkodási tanszék és mérnöki képzés alapozta meg. Gyuricza Csaba köszönetét fejezte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium egymilliárd forintos támogatásáért Palkovics László miniszternek, valamint Csányi Sándornak, a MATE Alapítvány elnökének, aki támogatja az újító elképzeléseket.

Természeti erőforrásaink fenntartható felhasználásáért az agrárium teheti a legtöbbet

– mondta dr. Csányi Sándor, aki szerint az új tudásközpont a magyar gazdasághoz és a bolygó fenntartásához is hozzá tud járulni.

A körforgásos gazdaság a széndioxid-kibocsátás csökkentésével járul hozzá, hogy kevesebb veszélyt jelentsenek számunkra a bolygó felmelegedésével járó gyakori árvizek, hőhullámok, aszályok és özönvízszerű esők – mondta dr. Boros Anita, az új Körforgásos Gazdaságelemző Központ vezetője, aki szerint hiánypótló tudáscentrumot fognak megvalósítani, amelynek eredményei nemzetgazdasági potenciált is rejtenek. A gödöllői

Körforgásos Gazdaságelemző Központ célja az egyetemen képződő tudás szintetizálása, az ezt szolgáló pályázatok kiírásának elősegítése és elemzések biztosítása a jogi és pénzügyi szabályozáshoz.

A tudásközpont segíteni fogja az egyetemi hulladékgyűjtési rendszer újjászervezését, a gödöllői kampusz területén képződő összes biológiailag lebomló hulladék felmérését és helyben történő újrahasznosítását
A tudásközpont segíteni fogja az egyetemi hulladékgyűjtési rendszer újjászervezését, a gödöllői kampusz területén képződő összes biológiailag lebomló hulladék felmérését és helyben történő újrahasznosítását
Fotó: Czifrik Kati
Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy az agráriumban keletkező melléktermékek hasznosítása azért is rendkívül fontos, mert ezekből évente lényegesen több - mintegy 30 millió tonna - keletkezik, mint háztartási és építési hulladékból. Hangsúlyozta, hogy

a körforgásos gazdaságot szabályozó európai uniós és hazai jogszabályok már rendelkezésre állnak, a terület pedig kiváló üzleti lehetőségeket is kínál.

A hulladékgazdálkodás máris jelentős iparággá vált, amely rövid időn belül nagyban hozzá fog járulni az európai energia- és nyersanyagfüggőség csökkentéséhez – emelte ki Aleksza László, a Hulladékgazdálkodási Tanszék vezetője, a Profikomp Zrt. vezérigazgatója, aki interaktív kiállításon mutatta be azokat az innovációkat, amelyek beépülnek a tudásközpont tevékenységébe.

Csányi Sándor, Palkovics László, Boros Anita, Gyuricza Csaba és Aleksza László
Csányi Sándor, Palkovics László, Boros Anita, Gyuricza Csaba és Aleksza László
Fotó: Balázs Gusztáv

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Levesbetét száraztésztákkal is lehet pályázni a kiváló minősítésért

Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.