Back to top

Aki öntöz, az egyszer vet, kétszer arat

Az elmúlt években nagy változások tanúi lehettünk. Elég csak a klímaváltozást, a kiszámíthatatlanul érkező, vagy éppen elmarat csapadékot említeni. Többek között ez is elhangzott azon a tájékoztatón, melyet a Jászsági-főcsatorna megépítésének második üteme kapcsán tartottak.

Az 1977-ben üzembe helyezett öntözőrendszert, ám azóta a jelentősebb fejlesztések elmaradtak. Közel négy évtizedet kellett várni arra, hogy megkezdődjenek a felmérések, s a rekonstrukció meginduljon. Az akkori, 21 kilométer hosszú Jászsági-főcsatorna, a Kiskörei-tározóból (Tisza-tóból) kiinduló öntözőrendszer alig több, mint 46 ezer hektár vízszolgáltatását végezte. A meglévő töltések magasításával és a műtárgyak fejlesztésével lehetővé vált a tározótérfogat növelése.

A töltésemeléssel 62 centiméteres vízszintemelés érhető el, így a főcsatorna teljes hosszában összesen 2,65 millió köbméternyi víz áll rendelkezésre.

Ez mintegy 0,65 millió köbméterrel több, mint a fejlesztést megelőző időszakban, ezáltal a klímaváltozásból eredően kialakuló vízhiányos időszakok káros következményei jelentősen csökkenthetők.

Fotó: viniczai

„Akkor leszünk a jövő nyertesei, ha földünkkel és a vizeinkkel is jól gazdálkodunk”- hallhattuk Lóczi Miklóst, a a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatóját. A szakember kiemelte, egyre kevesebb a víz a Tiszában, ami ugyancsak a „precíziós öntözésre” kényszeríti a gazdákat. Ebben pedig nem elsősorban a mennyiség számít, hanem akkor és ott legyen a víz, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A projekt történelmi jelentőségét emelte ki Pócs János, aki nem csak a térség országgyűlési képviselője, hanem maga is aktív gazdálkodó.

Kiemelte, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként, az Európai Unió és a Magyar Állam 1,65 milliárd forintos támogatása tette lehetővé a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukcióját.

„Három évet nézve legalább egy évnyi csapadék hiányzik a földekről, óriási a deficit, öntözés nélkül lassan versenyképtelenné válik a mezőgazdaság”- magyarázta Hubai Imre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke hozzátette, a mai öntözhető területek nagyságát legalább meg kell kétszerezni.

Fotó: viniczai

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt idézte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető rámutatott, nem véletlen, hogy a szövegbe az is bekerült, az öntözés közérdek.

Megalkotását társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol figyelembe vették azt is, sokan a jövőt nézve féltik az ivóvizeinket.

Éppen ezért nem kutakból, rétegvizekből oldják meg az öntözést, hanem jobban kihasználjuk folyóvizeinket, tárolókat építünk. Ehhez pedig az ágazat számára tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosítanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.