Back to top

Aki öntöz, az egyszer vet, kétszer arat

Az elmúlt években nagy változások tanúi lehettünk. Elég csak a klímaváltozást, a kiszámíthatatlanul érkező, vagy éppen elmarat csapadékot említeni. Többek között ez is elhangzott azon a tájékoztatón, melyet a Jászsági-főcsatorna megépítésének második üteme kapcsán tartottak.

Az 1977-ben üzembe helyezett öntözőrendszert, ám azóta a jelentősebb fejlesztések elmaradtak. Közel négy évtizedet kellett várni arra, hogy megkezdődjenek a felmérések, s a rekonstrukció meginduljon. Az akkori, 21 kilométer hosszú Jászsági-főcsatorna, a Kiskörei-tározóból (Tisza-tóból) kiinduló öntözőrendszer alig több, mint 46 ezer hektár vízszolgáltatását végezte. A meglévő töltések magasításával és a műtárgyak fejlesztésével lehetővé vált a tározótérfogat növelése.

A töltésemeléssel 62 centiméteres vízszintemelés érhető el, így a főcsatorna teljes hosszában összesen 2,65 millió köbméternyi víz áll rendelkezésre.

Ez mintegy 0,65 millió köbméterrel több, mint a fejlesztést megelőző időszakban, ezáltal a klímaváltozásból eredően kialakuló vízhiányos időszakok káros következményei jelentősen csökkenthetők.

Fotó: viniczai

„Akkor leszünk a jövő nyertesei, ha földünkkel és a vizeinkkel is jól gazdálkodunk”- hallhattuk Lóczi Miklóst, a a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatóját. A szakember kiemelte, egyre kevesebb a víz a Tiszában, ami ugyancsak a „precíziós öntözésre” kényszeríti a gazdákat. Ebben pedig nem elsősorban a mennyiség számít, hanem akkor és ott legyen a víz, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A projekt történelmi jelentőségét emelte ki Pócs János, aki nem csak a térség országgyűlési képviselője, hanem maga is aktív gazdálkodó.

Kiemelte, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként, az Európai Unió és a Magyar Állam 1,65 milliárd forintos támogatása tette lehetővé a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukcióját.

„Három évet nézve legalább egy évnyi csapadék hiányzik a földekről, óriási a deficit, öntözés nélkül lassan versenyképtelenné válik a mezőgazdaság”- magyarázta Hubai Imre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke hozzátette, a mai öntözhető területek nagyságát legalább meg kell kétszerezni.

Fotó: viniczai

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt idézte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető rámutatott, nem véletlen, hogy a szövegbe az is bekerült, az öntözés közérdek.

Megalkotását társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol figyelembe vették azt is, sokan a jövőt nézve féltik az ivóvizeinket.

Éppen ezért nem kutakból, rétegvizekből oldják meg az öntözést, hanem jobban kihasználjuk folyóvizeinket, tárolókat építünk. Ehhez pedig az ágazat számára tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosítanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.