Nagyon nagy szükség van tudásátadásra a mezőgazdaságban, üdvözölte a tanácskozást Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, hiszen a gazdálkodóknak mindössze 3-4%-a rendelkezik felsőfokú szakmai végzettséggel, középfokú végzettséget további 6-7% szerzett. Ma pedig a legkorszerűbb digitális technikát alkalmazzuk a mezőgazdaságban, amihez az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért született meg 2020-ban a MATE. Úgy vonták össze az erőforrásokat, hogy egységes szakmai irányítás alatt 20 erős intézet alakult, és átstrukturálták a képzéseket, fogalmazott a rektor.
Szoros együttműködésre törekszik az egyetem a gyakorlattal, már létrejött a KITE Zrt.-vel közös precíziós gazdálkodási tanszék. Az egyetemnek 5-6 évvel a gyakorlat előtt kell járnia, és egységes, kutatásra és innovációra épülő, használható tudást kell adni a végzősöknek, hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
Ásványi összetevők
A növénytáplálás talajtani összefüggéseit bemutató előadásában Michéli Erika professzor, a MATE intézetigazgatója elsőként a talaj ökoszisztéma-szolgáltatásait hangsúlyozta. Egyebek közt szabályozza az éghajlatot, részt vesz a tápanyagok körforgásában, az árvízszabályozásban, építőanyagot, élelmet, rostot és üzemanyagot szolgáltat, gyógyszerek és genetikai erőforrások alapja. A legtöbb talaj különböző mértékben tudja betölteni ezeket a funkciókat, és akkor használjuk a leghatékonyabban a talajainkat, ha sikerül összhangot teremteni velük.
A szilárd rész 5%-a szerves, a többi ásványi anyag. Földünkön szilíciumból és alumíniumból van a legtöbb, a vassal, kalciummal, nátriummal, káliummal és magnéziummal együtt az összes elem 98%-át adják. Összesen körülbelül 4000 ásványt ismerünk, közülük a növények táplálásában a kloridok, szulfátok, nitrátok, borátok és foszfátok játszanak jelentős szerepet, a karbonátok, oxidok és hidroxidok a talajszerkezetért felelősek, a szilikátok pedig nagymértékben befolyásolják a tápanyag-gazdálkodást a talajban.
A különböző szilikátok, a földpátok, zeolitok és az agyagásványok könnyen málló ásványok, különböző arányban tartalmaznak nátriumot, kalciumot és káliumot, és nagyon sok tápanyag szabadul fel belőlük. Különösen az agyagnak van nagy szerepe a talajban, mert kis szemcsemérete miatt nagy a fajlagos felülete, negatív töltéssel rendelkezik, ezért tápanyagokat tud megkötni és pufferképessége is van.
A hazai talajok nagyon változatosak, ami az agyagásványokra és a szervesanyag-tartalomra is vonatkozik.
Jók a talajadottságok
A talaj kémhatása közvetlenül hat a tápanyagfelvételre, a legtöbb tápelem ugyanis a semlegeshez közeli kémhatáson hasznosul a legjobban: ebből a szempontból kiváló adottságokkal rendelkezünk, hangsúlyozta Michéli Erika. A kémhatás a mikrobiológiai tevékenységre és közvetetten a kolloidokra, valamint a talajszerkezetre is hatással van.
A pórustér szerepe az említett levegő és víz kellő arányú megtartása. Ha túl nagy a pórustér, akkor a talaj laza, gyorsan átereszti a vizet, és nincs elég talajoldat a tápanyagfelvételhez. Tömődött talajon ugyanakkor a gyökerek nem tudnak kellően fejlődni, belvíz alakulhat ki. Mezőségi talajokon gyakoribb, amikor rosszul választják meg a talajmunkák időpontját.
Összességében kiváló életteret nyújthatnak az élő szervezeteknek, de mára többségük tömődött, erózió vagy belvíz sújtotta terület alakult ki rajtuk. A kedvezőtlen folyamatok visszafordítására a megtermelt biomassza nagy részét vissza kell szolgáltatni a talajnak. Emellett a tömődött állapot megszüntetésére fedetten kell tartani a talajfelszínt, célszerű pihentetni és műveléssel vagy biológiai készítmények segítségével lazítani. Az intenzív műveléssel kivont tápanyagot pedig pótolni kell, mert a legkiválóbb talajokon sem képződik elég utánpótlás az ásványok mállása során, figyelmeztetett Michéli Erika.
A növény alkalmazkodik
Az aszály okozta stresszről beszélt Parádi István, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa. Azt már a Selye János által kidolgozott stressz-szindróma alapján tudjuk, hogy az élő szervezetek képesek alkalmazkodni, akklimatizálódni a stresszhez, sőt hosszú távon, generációkon át öröklődhet a visszatérő stresszhez való alkalmazkodás. Ez pedig már az adaptáció.
Stresszhelyzetben a növény erőforrásainak nagyobb részét fordítja az alkalmazkodásra, a szaporodásra fordított energián pedig nem spórol, ezért kevesebb biomassza a végeredmény. A különböző környezeti stresszek fölerősíthetik egymást, és éppen az előadásban tárgyalt szárazság fokozza leginkább a többi tényező (például szikesedés, hőmérséklet, károsítók, UV-sugárzás, nehézfémek) hatását. A növény azonban mérlegel, hogy melyik káros hatás ellen védekezik elsősorban. A legnagyobb terméskiesést az aszály és a forróság együttes fellépése okozza a világon mindenhol, amire azért kell figyelnünk, mert a klímamodellek szerint 2030 után hazánkban olyan körülményekre kell felkészülni, mint ami Afrikában, a Száhel-övezetben uralkodik most.
Mindezekre a légcserenyílások zárásával válaszol a növény, ami kevesebb szén-dioxid felvételét eredményezi, és végül lassul a fotoszintézis.
Hogy hasznosuljon a műtrágyaÁtrendeződik-e az elemek aránya a szántóföldi tápanyag-utánpótlásban? – tette fel a kérdést Gyuris Kálmán, a Yara Hungaria Kft. vezető szaktanácsadója. Mindez a műtrágya-árrobbanás következtében megjelenő megoldási javaslatok miatt merült fel. A csökkenő vagy elmaradó alaptrágyázás esetén sokat segíthetne a vetésszerkezet átalakulása, mert nagyon eltérő a különböző fajok NPK-igénye. A foszforra még az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani, növényre szabottan kell alkalmazni a különböző mezo- és mikroelemek kijuttatását. Figyelni kell egyebek között az elemek közötti hatásra, a környezeti tényezőkre, a növény fejlettségi állapotára. Középtávon nem látni olyan megoldást, amely megoldaná a foszfor- és káliumpótlás kérdését. Az eddigi technológiák sokkal kifinomultabb és precízebb alkalmazása csökkentheti a mennyiségeket, módosíthatja az arányokat. Kürthy-Molnár Zoltán, a Timac Agro Hungária Kft. marketingmenedzsere szerint kiemelkedő jelentőségű, hogy az alkalmazott műtrágyák milyen hatásfokkal hasznosulnak. Fokozattan figyelembe kell vennünk a talajadottságokat, a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, a környezeti és éghajlati viszonyokat, a vetésforgót és a célként kitűzött termésátlagot is. A cég speciális alapanyagai (Top-Phos, Mescal) és megfelelő biostimulátorok használatával akár nehezített körülmények között is növelhetjük a termésmennyiséget, javíthatjuk a termés minőségét, segíthetjük a talajban található mikroorganizmusok fejlődését. |
A vízvesztésre többféleképpen reagálhat a növény. Elszökésnek nevezzük, amikor gyorsan magot érlel és befejezi az életciklusát. Elkerüléskor következik be az említett sztómazárás és lassuló fotoszintézis, amit a gyökérnövekedés fokozódása kísér. Eltűrésről akkor beszélünk, ha a növény az anyagcseréje megváltoztatásával alkalmazkodik a szárazsághoz: védőfehérjéket termel, erősíti a sejtfalát és csökkenti a vízpotenciálját, hogy minél több vizet tudjon fölvenni.
Javítható a növények szárazságtűrése nemesítéssel vagy génszerkesztéssel, amivel elérhetjük például, hogy hamarabb termeljenek aminosavakat. Kémiai úton egyebek között kálium, szilícium, poliaminok, glicin-betain, prolin adagolásával is kedvezően befolyásoljuk a szárazságtűrést.
Amikor valóban hat
Stimulálni márpedig kell, jelentette ki előadása címében is Takács József, a Malagrow Kft. szakmai vezetője. Fontos azonban leszögezni, hogy egyes élettani folyamatokat stimulálunk és nem mindegy, hogy mikor. Nagyon sokféle biostimulátor létezik, amelyek humuszanyagokat, aminosavakat, hormonszerű anyagokat és mikroelemeket tartalmaznak különböző összetételben. Úgy kell kiválasztani közülük a legalkalmasabbat, hogy pontosan tudjuk, mit szeretnénk elérni vele, mert csak azt kell támogatni a megfelelő összetételű termékkel. Csak akkor nyúljunk a biostimulátorokhoz, ha az adott időszakban végbemegy olyan élettani folyamat, amit tudunk serkenteni, különben nem érdemes ezeket a drága készítményeket használni, figyelmeztetett.
Humin- és fulvósavak mustminőségre gyakorolt hatását mutatta be Vaszily Zsolt, a Huminisz Kft. területi vezetője. Ötéves kísérletet állítottak be a badacsonyi szőlészeti és borászati kutatóintézettel, valamint a Varga Pincészettel. Szőlőben a magas hőmérséklet, a szárazság és az UV-sugárzás a legfontosabb stressztényezők, amelyek lankadást, hiányos kötődést, levélszáradást, napégést okoznak. Ha mindezeket megtetézzük a gépi lombtépéssel is, még nagyobb sokk éri a növényt. Humin- és fulvósavakkal ellensúlyozhatók a káros hatások, a kezelések eredményét a must savtartalmán, mustfokán, az aszkorbinsav, a polifenolok, a glutation, az antocianinok és az összes aminosav mennyiségén mérték le. A termés négyzetméterenként 25-40 dekagrammal volt több a kezelések hatására, miközben a mustfok is magasabb volt, a savtartalom viszont csökkent.
Mindez jobb stressztűrésben nyilvánul meg, ráadásul a huminsavak kelátképző hatásuknál fogva fokozzák a kiadott növényvédő szerek, tápanyagok hatékonyságát.
Segítő aminosavak
A vegyszeres gyomirtás akkor is stressz a kultúrnövény számára, ha nem látunk káros hatást rajta, mondta előadásában Balogh Lajos, a Hed-Land Hungária Kft. tulajdonosa. A növény olyankor a lebontására fordítja energiái egy részét: először hatástalanítja, aztán inaktiválja, végül a sejtfalban vagy a vakuólumban tárolja az átalakított toxikus molekulát. E folyamatok során szabad gyökök képződnek, amelyeket antioxidánsokkal tud egyensúlyban tartani a növény. Az antioxidánsok képzéséhez pedig mangánra, cinkre, rézre és vasra van szüksége, ha ezek az elemek hiányoznak, kialakulhat a stresszelt állapot.
Aminosavak adagolásával gyorsíthatjuk a herbicidlebontást, amire elsősorban a glutaminsav, glicin, lizin, prolin, tirozin és treonin alkalmas. A treonin az antioxidánsok képzéséhez szükséges, a többi segíti a fotoszintézist és a klorofillképződést, javítja a stressztűrő képességet. Emellett elsősorban nitrogénre és kénre van szükségük a növényeknek a herbicidstressz leküzdéséhez.
Varga Zsolt, a Valcum Agro Kft. szakmai vezetője részletesen ismertette a hagymaperonoszpóra és a paradicsom alternáriás betegsége kórokozójának kapcsolatát a gazdanövénnyel. A kórokozók sejtfalbontó enzimeket, toxinokat termelnek, illetve növekednek a növényben, ami szabad gyökök, papillák képzésével, védőfehérjék, fitoalexinek és szerves savak termelésével reagál. Ezeket tápelemek adagolásával serkenthetjük, emellett lehetőség van a biostimulátorok bevetésére, a talajélet és talajhigiénia javítására.
Támogatják a nitrogént
Több mezo- és mikroelemmel segíthetjük a nitrogén hasznosulását, erről beszélt Téglás-Kovács Zoltán, a FitoHorm Kft. szaktanácsadója. A réz segíti a nitro-gén felvételét, a fehérje- és szénhidrátszintézist, a sejtfalba több lignin épül be, javul a növény vízháztartása. Hiányában romlik a víz- és tápanyagfelvétel, önmagában negyedével rontja a nitrogénfelvételt. A réz nehezen mozog a növényben, ezért a fiatal részekből hiányozhat. Felvehetőségét rontja a talaj magas humusz-, foszfor- és nitrogéntartalma. Leghatékonyabban lombon keresztül pótolhatjuk. Őszi búzában hároméves kísérletben jelentős hozamnövekedést értek el bokrosodáskor vagy virágzáskor adagolt rézzel, illetve réz és cink komplex használatával.
A talajban lévő kén legnagyobb része a szerves anyagokban található, szulfát formában tudják fölvenni a növények. Felhasználásának dinamikája majdnem megegyezik a nitrogénével, folyamatosan kellene pótolni. Nehezen jut el a fiatal növényi részekbe.
A mangán segíti a tápelemek szállítását és beépülését a növénybe, alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a fotoszintézisben. Egyes baktériumos és gombás betegségek, például a burgonyagumó varasodása is visszaszoríthatók mangánadagolással.
Molibdént a nitrogén-anyagcserében közrejátszó enzimekben találunk, ha nincs belőle elég, káros nitrátfelhalmozódás lehet a következmény a növényben. Kertészeti kultúrákban (salátafélék, levélzöldségek) tehát érdemes pótolni, hogy elkerüljük ezt a folyamatot.
A mikrobák szerepe
Szegedi Márton Béla, a Hechta Kft. szaktanácsadója a gyökérnövekedés támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A csíranövény gyorsabb kezdeti gyökérfejlődését Amalgerol Starterrel támogathatjuk, ami közvetlen tápanyagot szolgáltat a talaj mikrobáinak, ezáltal gyorsabban kialakul a mikorrhizakapcsolat. Ez pedig egyaránt lényeges a talajélet és a talajszerkezet szempontjából is. Talajból fertőző kórokozók ellen vethető be a Tigra készítmény, aminek az a különlegessége, hogy cukorra fölvitt Trichoderma asperellum gombaspórát tartalmaz. Jól tárolható, és kijuttatva a hasznos gomba gyorsan szaporodik, kiszorítja a kórokozókat, segíti a gyökérnövekedést, foszfort mobilizál.
Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója egyedülálló mikrobiológiai termékportfóliót – növényspecifikus talajbaktériumok, talajalga, mikorrhiza gomba, Trichoderma gomba és élőalgás lombtrágya – mutatott be, ami komplex és gazdaságos megoldásra ad lehetőséget.
A Trichoderma harzianum elsősorban a talajból fertőző gombákat parazitálja, a talajalgák beszövik a felső 20 centiméteres réteget, és nemcsak összeragasztják a talajt, de hektáronként 100-150 kilogramm friss biomasszát is képeznek. A szakember kiemelte, hazánk a talajoltás területén Európában is az élen jár.
A mikorrhiza bizonyos gombák és a növények között kialakult szimbionta életközösség, amire több száz millió éve támaszkodnak a növények, magyarázta Körmendy Zsolt, a Danuba Kft. szaktanácsadója, aki a túlzott kemizálást és a helytelen talajművelést a mikroorganizmusok paradicsombóli kiűzetésével hozta párhuzamba. A mikorrhizát alkotó gombafajok a növények gyökérzetét behálózva akár több százszorosára növelhetik a növény által elérhető talaj térfogatát, a felvehető víz és tápanyag mennyiségét. Különösen fontos ez gyengébb minőségű talajok esetén, illetve stresszhelyzetekben.
A kereskedelemben a mikorrhiza mikrogranulátumként, folyékony változatban és takarónövények vetőmagkeverékével kombinálva is elérhető.
