A szakemberek célja, hogy a program során bemutassák a beporzás felbecsülhetetlen jelentőségét és a témával kapcsolatos tudományos kutatásokat, továbbá felhívják a figyelmet a beporzó rovarokat és ezáltal a beporzást fenyegető veszélyekre - olvasható az ELKH közleményében.
A közlemény szerint a napi átlaghőmérséklet emelkedésével és a hosszabbodó nappalokkal a kikeleti virágok tarka szőnyeget terítenek a Nemzeti Botanikus Kert fái alá. Ezek az úgynevezett geofita növények kifejezetten akkor nyílnak, amikor a fáknak még nincs lombjuk, ezért a fény könnyen lejut a gyepszintre. A fehér hóvirágok, tőzikék, galambvirágok, a zöld hunyorok, a sárga bogláros szellőrózsák és kék csillagvirágok között messzire virít a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) lila tömege.
A virágok a színükkel, illatukkal magukhoz csalogatott beporzókat nektárral és virágporral látják el a megporzásért cserébe. A nektár tulajdonképpen cukros víz, melyből a mézelő méhek a víz elpárologtatásával és a cukortartalom koncentrálásával készítenek mézet.
"A méhekre gyakran csak a méztermelés kapcsán gondolunk, ám a mézelő méhek - közismert nevükön háziméhek - a különböző vadméhekkel, poszméhekkel, darazsakkal, legyekkel, lepkékkel együtt a földi élővilág szempontjából pótolhatatlan szerepet játszanak, ugyanis élelemkeresés közben beporozzák a növényeket. Ha nincs beporzás, akkor nincs termésképződés. Rovarbeporzás nélkül nem teremne alma, cseresznye, barack, dinnye, uborka, cukkini, paradicsom, paprika, de nem lenne kakaó, kávé és sok más fontos élelmiszer-, gyógy-, fűszer- és takarmánynövény sem" - hívja fel a figyelmet Kovács-Hostyánszki Anikó, az ÖK tudományos főmunkatársa, aki a rovarbeporzást és a vadméhek ökológiáját kutatja Vácrátóton.
Céljuk, hogy kidolgozzák azokat a természetvédelmi módszereket, melyek megakadályozzák e hasznos rovarok számának csökkenését - áll a közleményben.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
