Back to top

Színes programokkal várják az érdeklődőket a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a Beporzók napján

Tematikus napot szerveznek március 10-én, a Beporzók napján, az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.

A szakemberek célja, hogy a program során bemutassák a beporzás felbecsülhetetlen jelentőségét és a témával kapcsolatos tudományos kutatásokat, továbbá felhívják a figyelmet a beporzó rovarokat és ezáltal a beporzást fenyegető veszélyekre - olvasható az ELKH közleményében.

A tematikus napon a látogatók szakértő botanikusok és ökológusok segítségével figyelhetik meg a beporzók tevékenységét a nektárt nyújtó virágokkal teli kertben.

A közlemény szerint a napi átlaghőmérséklet emelkedésével és a hosszabbodó nappalokkal a kikeleti virágok tarka szőnyeget terítenek a Nemzeti Botanikus Kert fái alá. Ezek az úgynevezett geofita növények kifejezetten akkor nyílnak, amikor a fáknak még nincs lombjuk, ezért a fény könnyen lejut a gyepszintre. A fehér hóvirágok, tőzikék, galambvirágok, a zöld hunyorok, a sárga bogláros szellőrózsák és kék csillagvirágok között messzire virít a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) lila tömege.

A virágok a színükkel, illatukkal magukhoz csalogatott beporzókat nektárral és virágporral látják el a megporzásért cserébe. A nektár tulajdonképpen cukros víz, melyből a mézelő méhek a víz elpárologtatásával és a cukortartalom koncentrálásával készítenek mézet.

A virágpor pedig fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, vizet és vitaminokat is tartalmaz, ezáltal fontos szerepet tölt be a méhek utódainak táplálásában.

"A méhekre gyakran csak a méztermelés kapcsán gondolunk, ám a mézelő méhek - közismert nevükön háziméhek - a különböző vadméhekkel, poszméhekkel, darazsakkal, legyekkel, lepkékkel együtt a földi élővilág szempontjából pótolhatatlan szerepet játszanak, ugyanis élelemkeresés közben beporozzák a növényeket. Ha nincs beporzás, akkor nincs termésképződés. Rovarbeporzás nélkül nem teremne alma, cseresznye, barack, dinnye, uborka, cukkini, paradicsom, paprika, de nem lenne kakaó, kávé és sok más fontos élelmiszer-, gyógy-, fűszer- és takarmánynövény sem" - hívja fel a figyelmet Kovács-Hostyánszki Anikó, az ÖK tudományos főmunkatársa, aki a rovarbeporzást és a vadméhek ökológiáját kutatja Vácrátóton.

Az ÖK két kutatócsoportja foglalkozik a beporzókkal, a különböző fajokkal, a rovarok életmódjával és állapotával.

Céljuk, hogy kidolgozzák azokat a természetvédelmi módszereket, melyek megakadályozzák e hasznos rovarok számának csökkenését - áll a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

Nőtt tavaly a fokhagymatermés

Tavaly 829 hektárról 5611 tonna fokhagymát takarítottak be Magyarországon, 8 százalékkal többet az előző évinél - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójából, amely szerint az idén az aszály miatt a fokhagyma fejmérete kisebb lett, ugyanakkor jó minőségű a termés.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Az olcsó élelmiszerek ideje lejárt

A Szentes környéki zöldségtermesztőket összefogó DélKerTÉSZ piacelemző tájékoztatóján elhangzott, hogy az energia és inputanyag árak növekedése miatt a élelmiszerek korábban megszokott árszintje már nem fog visszatérni.

Dél-afrikai csonthéjasexport

Dél-Afrikában jó termést hoztak a csonthéjas gyümölcsök a 2021–22-es szezonban, de az export alakulása csalódást okozott a termelőknek, mert folyamatosan akadozott a globális ellátási lánc.

Kompótnak is kitűnő, de nyersen is ízletes a körte

Hazánkban közel 2000 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát. A körte kifejezetten egészséges, felhasználhatósága pedig nagyon sokrétű – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Új cseresznyetermesztési kísérlet indult Érden

Jövőre már láthatók az első eredmények az intenzív cseresznyeültetvényben a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi kísérletében. Új hibridek, gyenge növekedésű alanyok és a legkorszerűbb koronaformák lesznek tanulmányozhatók.