0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 10.

Kártevő atkák a lakásban

Jól ismerjük a termesztett növényeinket károsító atkákat mind a szántóföldi, mind a kertészeti kultúrákban. Súlyos károkat tudnak okozni az üvegházakban, fóliasátrakban, és nagyon gyakran a kertekbe, parkokba telepített dísznövényeken is. Nem hagyják érintetlenül a lakásban tartott növényeinket sem.

A lakás sokszor egész évben meleg és száraz klímája ideális környezet lehet például a takácsatkák számára, és ha valahogy rákerülnek a szobanövényeinkre, gyorsan megfigyelhetők lesznek a jellegzetes hálóik, és gyakran láthatjuk a szívogatásuk nyomát is.

Honnan is kerülhetnek a lakásban tartott szobanövényekre ezek a kártevők? Sokszor már fertőzötten vesszük őket.

Elég a dísznövény- vagy a virágkereskedésből néhány nőstény atka, amely a lakásba kerülve gyorsan elszaporodik, és a kártétele rögtön szembetűnik. De a nyári időszakban mi magunk is elfertőzhetjük a növényeinket, ha esetleg rövidebb-hosszabb ideig a kertben vagy az erkélyen tartjuk azokat, ugyanis a környezetükből gyorsan áttelepülhetnek rájuk az atkák.

De nézzük, milyen atkák is jelenhetnek meg leggyakrabban a szobanövényeinken.

Közönséges takácsatka

Hazánk egyik leggyakoribb takácsatka­faja, a közönséges takácsatka (Tetra­ny­chus urti­cae) nagyon sokféle tápnövényről ismert. Igazi szélsőségesen poli­fág atka, ráadásul az egész világon elterjedt, így a tápnövényeit szinte számba sem lehet venni. A hazai fajok közül a T. turkestani atkára hasonlít, annyira, hogy csak nagyon alapos vizsgálattal lehet elkülöníteni őket. Bár lehet, hogy a két faj azonosítása nem is szükségszerű, hiszen védekezni ugyanúgy tudunk ellenük.

Mindkét takácsatka a meleg, száraz klímát kedveli, így például a panellakásokban nagyon jól érzik magukat, és ha egy szobanövényre rákerülnek, ott gyorsan elszaporodnak.

A nedvesebb, hűvösebb körülményeket nem kedvelik, így ha a lakás páratartalmát emeljük, az kevésbé lesz kedvező a számukra.

Borostyán-takácsatka

Alkalmanként a szobaborostyánon is megjelenhet a borostyán-takácsatka (Bryobia kissophila), amely a hazai borostyánnövényeken mindenhol előfordul. Jellegzetes kárképe nincs, nagy tömegű károsítás esetén a levelek sárgulása, majd elszáradása utal a jelenlétére.

Ritkábban kerül a szemünk elé, mert bár nagyméretű (kb. 1 mm hosszú) és feltűnő, ahogy a borostyán levélszínén mászkál, csak rövid ideig, áprilistól június elejéig találkozhatunk vele.

Orchideaatka

Az orchideaatka (Tenuipalpus pacificus) nem takácsatka, hanem a közeli rokon la­posatkák (Tenuipalpidae) családjába tartozik. Apró, maximum fél milliméteres, narancssárgás idegenhonos atka, amely a trópusokról került Európába, így hazánkba is. Kizárólag lakásban tartott orchideákon (pl. Phalaenopsis, Dendro­bium és Laeliocattleya) fordul elő. Nagyon jellegzetes kárképe van, hálót a többi laposatkához hasonlóan nem sző, azonban az orchidea levelei a sok apró, fehéres, pontszerű szúrásnyom miatt ezüstös színűek lesznek.

Ez az atka azonban nemcsak a leveleket, hanem a virágot és a virág szárát is szívogatja, így lehetetlenné teszi a virágok kifejlődését.

Kaliforniai laposatka

Ez a trópusi eredetű laposatkafaj (Brevi­palpus californicus) nem őshonos nálunk és a hazai éghajlati viszonyok nem megfelelőek a számára, így kizárólag lakásban vagy botanikus kertek üvegházaiban fordul elő. Apró, vörösesbarna színezetű atka, amelyet jellegzetes mintázata alapján lehet elkülöníteni a rokon fajoktól. De nagyban nehezíti ezt, hogy négy úgynevezett morfotípusa van.

A kaliforniai la­pos­atka pontos azonosítása azért különösen fontos, mert sok más laposatkával szemben ez a faj vírusvektor is,

több növényi vírus, például a nuclear citrus leprosis virus, a citrus leprosis virus N (CiLV-N), illetve a citrus necrotic spot virus (CiNSV) átviteléért is felelős. Így nemcsak a növény szívogatásával okoz kárt, hanem a különböző vírusok terjesztésével is. Apró termete és nem szembeszökő kárképe miatt a hazai gyakoriságát nem ismerjük.

Védekezés

Ha védekezni szeretnénk ellenük, jól jöhetnek a különböző atka elleni szerek, de sok állatot el tudunk távolítani a növény zuhanyos lemosásával is. Szintén hasznos lehet a kereskedelmi forgalomban kapható ragadozó atkák bevetése, amelyek jelentősen tudják csökkenteni a takácsatkák számát a szobanövényeken. Sajnos a la­posatkák ellen nem hatásosak. De talán

a megelőzés a legfontosabb, a megvásárolni kívánt növényen ne legyen atka, illetve ha nyáron kivisszük a növényeinket a szabadba, a behozatal után mindig kezeljük azokat atka elleni szerekkel.

Forrás: Kertészet és Szőlészet