0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Elenyésző a kifogásolt zöldség-gyümölcs

A koronavírus-járvány kapcsán világszerte megugrott a fertőtlenítőszerek használata. A higiénia betartása fontos, de nem szabad túlzásba esni. A hatóság a közelmúltban több helyen talált olyan gyökérzöldséget, melyen – valószínűleg a vásárlói igényeknek való minél jobb megfelelés érdekében – fertőtlenítő maradványa volt kimutatható.

A szermaradványra, mikotoxin-tartalomra és mikrobiológiai tisztaságra irányuló rendszeres vizsgálatoknak is köszönhetően a zöldség-gyümölcs áruknak csak igen kis hányada kifogásolható az említett okokból. A hatóságot és élelmiszer-kereskedelmi láncok munkatársait kérdeztük a tapasztalataikról, az ellenőrzés és árukezelés gyakorlatáról.

Év elején adott ki figyelmeztetést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy mérgező anyagok lehetnek a tisztított zöldségeken, főként azoknál, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk (sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller).

A fogyasztók ma már szinte elvárják, hogy ezek mosva kerüljenek az áruházak polcaira, hogy minél kevesebb dolguk legyen a konyhai előkészítéskor, és persze szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru.

Ahogy nőtt a boltokban a mosott gyökerek, gumók aránya, a hatóság egyre többször talált magas klorát-, perklorát-tartalmat ezekben a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel kezelték, holott ez tilos. Zöldségek és gyümölcsök mosására kizárólag ivóvíz minőségű víz használható. A fogyasztóknak azt javasolta a hatóság, hogy a furcsa, klóros szagú árut inkább ne vegyék meg.

Szigorú követelmények

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél szúrópróbaszerűen mintát vesznek a friss zöldég-gyümölcsökből, és külső laboratóriumban elemeztetik azok növényvédőszer-maradékát. A SPAR saját márkás termékeket (salátákat, csírákat) évente két alkalommal vizsgáltatják a vonatkozó jogszabályok által előírt analitikai, mikrobiológiai paraméterekre, valamint érzékszervi vizsgálatra is sor kerül. A raktári áruátvételnél az áruházlánc belső előírásai szerint ellenőrzik a termékek minőségét. A megfelelés érdekében előzetesen termékspecifikációkat adnak ki partnereiknek, mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője.

A tavaly végzett peszticidvizsgálatok esetén minden termék megfelelt az előírásoknak. A minták csaknem felében mutattak ki a jogszabályok által meghatározott határérték alatti mennyiségben szermaradványt, azonban nem megfelelőséget nem tapasztaltak.

A vizsgálat folyamata és módszere teljesen megegyezik a hazai termelőktől, a másik uniós tagállamból és a harmadik országokból érkező termékeknél. A már említett intézkedéseken kívül a hazai – szezonális és állandó – beszállítóik telephelyein évente vevői auditokat tartanak saját szabvány alapján.

A beérkezett áru minőségének megőrzése az áruházakban kiemelt feladat, hiszen az a cél, hogy ne csak a pulton, hanem a megvásárlás után egészen az elfogyasztásáig jó minőségű maradjon az áru. A pulton tartás ideje alatt a saláták és más levélzöldségek, a bogyósgyümölcsök, illetve a levéllel együtt értékesített gyökérzöldségek (retek, sárgarépa, petrezselyem, zeller) minőségének a megőrzése a legnagyobb kihívás, mert a hőingadozást ezek a termékek rosszul viselik.

Az áruházak a megrendeléseiket a fogyasztói igényekhez igazítják, hogy mindig friss termékeket kínáljanak a vásárlóiknak.

Kollégáik folyamatosan leválogatják a pulton tartott zöldségeket, gyümölcsöket, a nem piacos árut állatvédő egyesületeknek adományozzák. Amelyek pedig már ilyen célra sem alkalmasak, azokat komposztálásra adják át, de ennek mennyiségét igyekeznek a lehető legkisebbre csökkenteni, hangsúlyozta Maczelka Márk.

Károsak az egészségre

A klorátok, perklorátok a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe, valamint műtrágyák és ipari szennyeződések révén juthatnak a talajba, onnan pedig a növényekbe. A klorátok az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját, és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázat, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben. A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, és határérték feletti klorát- vagy perkloráttartalom esetén a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat.

Bevonják a termelőket

A Tesco szakképzett minőségellenőrei a központi raktárakba beérkező valamennyi zöldség-gyümölcs tételt minősítik. A minősítés részleteit a beszállító termelők és a Tesco technológusai közösen határozzák meg termékenként. Ennek alapja a hazai és EU-s jogszabályoknak való megfeleltetés. A beérkező árut szemügyre veszik és műszeres analitikai méréseket (pl. húskeménység, cukorfok, szín és méret) végeznek, illetve akkreditált laboratóriumi vizsgálatot (pl. szermaradvány, mikrobiológia) is kérnek, mondta Bödő Dominik vezető technológus.

A 2021-es szezonban nem volt kifogásolt termék. Technológusaik folyamatosan monitorozzák a már a beszállítások előtt rendelkezésükre bocsájtott akkreditált, szabványoknak megfelelő laboratóriumi vizsgálati eredményeket, valamint a termelők által csatolt permetezési napló és betakarítási napló adatait, említette a szakember.

Hosszú távú együttműködésre törekednek partnereikkel annak érdekében, hogy folyamatosan elérhető, magas minőségű termékeket kínálhassanak vásárlóiknak. A zöldség-gyümölcs termelőkkel nemcsak a termékbeszállítás követelményeiről, részleteiről, körülményeiről egyeztetnek, hanem már a szezon előtt együtt tervezik a választékot, és akár a fajták kiválasztásában is együtt gondolkodnak.

A Tesco kertészmérnök és agrármérnök végzettségű technológus kollégái rendszeresen látogatják a termőterületeket, a termelői és beszállítói telephelyeket, csomagolóházakat, és a szakterülethez, illetve adottságokhoz igazított témákban egyeztetnek a partnerekkel. Mindenkor a vonatkozó jogszabályi és a belső minőségügyi előírások alapján szabályozzák a termékkezelési és a tárolási folyamatokat. A hűtést a szállítótól egészen a Tesco eladóteréig kontrollálják, és a termékek sajátosságaihoz, igényeihez igazítják. A hőmérsékletre, fényre vagy páratartalomra érzékeny termékek minőségét takarással védik.

Kollégáik napi munkájuk során az élelmiszerpazarlás elleni tervükre alapozott jó gyakorlat lépéseit követik.

Ha a zöldség-gyümölcs emberi fogyasztásra alkalmas, de már nem eladható, akkor élelmiszermentő programjuk keretében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnerszervezetein keresztül eljuttatják a rászorulókhoz.

Ha a termék emberi fogyasztásra már nem alkalmas, akkor – ahol van ilyen partnerük – állatmenhelyeknek adományozzák, és csak az válik hulladékká, ami már erre sem használható. Ennek egy része is biogáz-üzemekben energiaként hasznosul újra, mondta Bödő Dominik. A Tesco munkatársa is a bogyósgyümölcsöket, a gombákat és a salátákat emelte ki, amelyeknél hatványozottan figyelni kell a minőségmegőrzésre a pulton tartás során is, mert viszonylag korán beindulhat rajtuk a mikrobiológiai romlás.

Belső piac

Szabályrendszerüket tekintve egészen más vonatkozik az élelmiszerbiztonsági ellenőrzésekre, mintavételre, valamint a növényegészségügyi vizsgálatokra, és más a kettő célja is. Míg az első esetben az ellenőrzés kifejezetten a fogyasztók érdekeit szolgálja, a másodiknak ökológiai, adott esetben gazdasági vonzatai is vannak, mondta Ecsedi István, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának vezetője.

Az Európai Unió tagállamai belső piacnak számítanak, ezért az azokból érkező termékeket nem ellenőrzik a magyar határon történő belépéskor.

Ugyanakkor egy monitoringtervnek megfelelően a hazai forgalmazóhelyeken (nagykereskedők, piacok, logisztikai központok) mintázzák őket, például a növényvédőszer-maradékok kimutatására. Növény­egész­ségügyi szempontból – bizonyos kórokozók vagy kártevők jelenlétekor – előfordulhatnak korlátozások, ilyen esetben csak szabályozott körülmények között léphet be egy-egy szállítmány. Például Lengyelországból csak CMS igazolással hozható be burgonya, ami azt igazolja, hogy az adott szállítmány Clavibacter-mentes.

Unión kívülről

A nem EU-tagállamból (harmadik országból) származó zöldség- és gyümölcsszállítmányok csak tételes minőségellenőrzés után léphetnek be az EU területére. Így szavatolható, hogy csak olyan áru kerülhessen a fogyasztókhoz, amely megfelel az Európai Unió forgalmazási minőségszabványainak.

A minőségi előírásoknak való megfelelésen túl a nem EU-tagországokból származó, nem állati eredetű termékeket további kockázatok szempontjából is vizsgálni kell, erre az EU 2009-ben kezdett el kidolgozni egy közös importellenőrzési rendszert (az állati eredetű termékek forgalmazása már korábban is szigorúan szabályozott volt). Ennek keretében

bizonyos kockázatos termékek harmadik országból csak előzetesen végzett laboratóriumi vizsgálat eredményével hozhatók be.

A zöldségek-gyümölcsök leggyakrabban növényvédő szer, mikotoxin vagy mikrobiológiai problémák miatt kerülnek be ebbe a rendszerbe, de vannak GMO és sugárbiológiai kifogások miatt elrendelt korlátozások is. A rendszert az EU félévente felülvizsgálja, és mindaddig, amíg nem oldják meg a gondot, az adott termék az adott harmadik országból csak vizsgálatot követően léphet be, mondta Ecsedi István.

Nitráthalmozó növények

A nitrát-felhalmozódás függ az adott növényfajtól (pl. cékla, salátafélék stb.), a termesztés időpontjától és körülményeitől (talajtípus, szedés időpontja), továbbá a felhasznált műtrágya típusától. A Nébih tapasztalatai szerint e tekintetben nincs különbség az import és a hazai áru között, inkább a termesztéstechnológia befolyásolja a nit­ráttartalmat. Céklában és rukkolában mértek már a megengedettnél többet. Érdemes változatos forrásból többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, és a szezonális termékeket előnyben részesíteni, ajánlotta a Nébih osztályvezetője.

Külső határállomások

Jelenleg Röszke és Záhony közúti, illetve Eperjeske vasúti határátkelőhelye, továbbá a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér azok a kijelölt magyar határállomások, ahol működik import növényitermék-ellenőrzési és növényegészségügyi kirendeltség. Ez nem azt jelenti, hogy például Hegyeshalomnál nem léphetnek be kamionok Magyarország területére zöldség-gyümölcs áruval, csak azokat már korábban, például Hollandiában vagy egy másik uniós tagállamban beléptették a szakemberek, azaz az ottani illetékes hatóság munkatársai elvégezték a megfelelő vizsgálatokat.

A harmadik országból érkező áruk viszont minden esetben csak az EU kijelölt határállomásain és ellenőrzési pontjain érkezhetnek az unió területére, amit a növényegész­ségügyi hatóság a NAV vámügyi szerveivel együttműködve ellenőriz.

Többféle vizsgálat

A Nébih monitoringrendszere alapján a zöldségeket-gyümölcsöket elsősorban nö­vényvédőszer-maradék és egyéb mezőgazdasági szennyezőanyag-tartalom (miko­toxinok, nitrát, nehézfém, mikrobiológiai szennyeződés) miatt mintázzák. A növény­egészségügyi vizsgálat nem humán­egész­ségügyi szempontból fontos, de természetesen azokra is működtet a Nébih vizsgálati rendszert, például a növényi szaporítóanyagok esetében.

Az összes beérkező szállítmány körülbelül 2,5-3%-a nem felel meg a hatályos előírásoknak. A leggyakrabban a nö­vény­egészségügyi karanténszabályokat sértik meg.

Viszonylag sok a nem megfelelő dokumentációval érkező szállítmány, és csak harmadsorban említendő a növényvédőszer-maradék miatt visszafordított szállítmányok mennyisége.

Elsősorban a harmadik országokból érkező szállítmányoknál figyelhető meg, hogy nem engedélyezett növényvédőszer-tartalommal rendelkező árut próbálnak meg átléptetni az uniós határon. Az EU-n kívüli országokban ugyanis több, az unióban már nem használható növényvédő szer is engedélyezett.

Az országos éves monitoring mintavételi terv keretében is vizsgálja a hatóság az őstermelőket. Ezeket a vizsgálatokat egészítik ki a célzott piaci ellenőrzések, ahol az éves terven túl kifejezetten a kispiaci áruk megfelelőségét ellenőrzi a Nébih. A nagyobb méretekben gazdálkodó termelők általában rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerrel (pl. GlobalGap), amely előírja számukra a rendszeres önellenőrzést.

Forrás: Kertészet és Szőlészet