0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Juhtenyésztés: „Évek alatt kihozza az ember a legjobb genetikát”

A Hódmezővásárhelyen élő és gazdálkodó Barna Miklós nagyapja és édesapja is mezőgazdasággal foglalkozott. Ezt az örökségül kapott életpályát viszi tovább: családi farmjukon ile de france, berrichon du cher és magyar merinó juhokat tartanak. A családfő elmondása szerint tapasztalataiból tanult eddig a legtöbbet.

Miről ír a Kistermelők Lapja és az Állattenyésztés legújabb száma?

youtube://v/csAYFGmRNDU

 

A tavalyi hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 21 tenyésztője 56 juh tenyészállat-csoportban mutatta be a szövetség tenyésztési programjában szereplő 12 juhfajtát. Ile de france, berrichon du cher, magyar merinó tenyészállataiért juhtenyésztési különdíjat kapott a hódmezővásárhelyi Vad Andrea. Férjével, Barna Miklóssal, akinek tanult szakmája az állattenyésztés, családi gazdaságukban az ile de france mellett berrichon du cher, valamint a legidősebb fiuk javaslatára magyar merinó fajtát tartanak. Évről évre nagyon szép eredményeket érnek el a kiállításokon. Először 2014-ben állítottak ki Hódmezővásárhelyen, hat éven át mindig ők vitték el a juhtenyésztési nagydíjat. Ez a sorozat 2021-ben szakadt meg, de a vásárhelyi gazdálkodó ezt nem kudarcként élte meg.

Miklós szerint az, hogy a neve jól ismert a szakmában, nem jelent előnyt a kiállításokon, sőt, kritikusabb szemmel figyelik a tenyésztők állatait.

Érdeklődésünkre elmondta, hogy a gazdálkodói vonalat ő képviseli náluk, hiszen a felmenői is ezzel foglalkoztak, nagyapjának például számos OMÉK-oklevele volt. Így tehát vállalkozásukhoz ő adja a szakmai tudást, az egészségügyben dolgozó Andrea pedig a stabil hátteret a családhoz.

Miklós a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségben a Békés és Csongrád-Csanád megyét felölelő régió vezetője. Családi gazdaságuk tíz éve kezdett a húsfajták tartásába, jelenleg körülbelül 480 anyajuhuk van. Ebből 250 ile de france, 150 berrichon, és 70-80 magyar merinó. Mivel a növendékeket is felnevelik, olykor 1000-1100 állatot tartanak a farmon. Nem vágóbárányt termelnek, hanem az árubárányt előállítók számára biztosítják a megfelelő apaállatokat. Ezáltal a vevő állománya jó húsformájú, piacos végtermék lesz. A selejt bárányokat természetesen eladják, valamint a 8-10 hónapos, törzskönyves jerkéket is – zömmel Törökországba. Ott a legkedveltebb az ile de france, aminek több oka van: nem igényes fajta, jelentős az ikerellés, sőt a hármas sem ritka.

Tapasztalatai szerint külföldre eladni sokkal gördülékenyebb, hiszen egyszerre egy kamionnyi juhot is megvesznek a rendelők, ezzel szemben az itthoni tenyésztők sokkal kisebb volumenben vásárolnak.

A kosokat zömmel Magyarországon értékesítik, a vevők jól ki tudják használni a számukra igen kedvező „de minimis” támogatási rendszert: ekkor a vevő a 160 ezer forint + áfa árból 120 ezret visszaigényelhet.

Miklós elmondása szerint huszonkét éve foglalkozik juhtenyésztéssel, az utóbbi 10 évben szerzett gyakorlati tapasztalattal vált teljessé szakmai tudása. Igyekszik maximalista lenni, sok munka, mire évek alatt kihozza az ember a legjobb genetikát. A saját vonalat is fejleszti, de Franciaországból is hoz nőivarú egyedeket, illetve győztes kosokat a legjobb tenyésztőktől. Meggyőződése szerint a tenyésztés lényege, hogy azt a genetikát kell favorizálni, ami adott környezetünkben, adott takarmányozási körülmények között a legjobban termel.

Miklós édesapja, Barna Ferenc egy ősi fajta fenntartásán fáradozik, alföldi suta rackát tart. A hagyományőrzést rendkívül fontosnak tartja a család, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az a fajta nem a mai piac követelményeinek megfelelő – ők többek között ezért döntöttek más fajták tartása mellett. Igaz, hogy az alföldi suta racka ellenálló, jól tűri a ridegtartást, de a súlygyarapodása alacsony, a vágási mutatói gyengék. A kereskedők viszont az olyan állatokat keresik, amelyekből sok húst lehet előállítani. Ma a piac követelménye a szaporaság, azaz minél több legyen az ikerellés aránya, jó húsformákat mutassanak és magas vágási kihozatalt garantáljanak. A hústípusú bárányból élősúlyra vetítve 56-58 százalék a csontos hús, míg egy racka-cigája keresztezettnek 45 százalék. Egy 30 kilogrammos báránynál ez 30 százalékos különbséget jelent. A kereskedő nem azért nem vesz magyar fajtát, mert az a hóbortja, érvelt Miklós, hanem mert sokkal rosszabbul járna.

Mindent a saját tapasztalatukból tanulnak, az ő gazdaságukba állatorvos sem nagyon jár.

„Ha elhullás van, venni kell a fáradságot, fel kell vágni az állatot, megnézni, milyen belső elváltozás okozta az állat halálát, abból lehet tanulni”

– mutatott rá. Ugyanígy a hibákból is okulhat egy gazda. Sok állattartó azt szereti, hogy minél jobb kondícióban legyenek az állatok ellés előtt – de ezen a téren is meg kell találni a helyes arányt. Korábban a vásárhelyi gazdaságban is belesétáltak ebbe a csapdába: nagyon sok problémát tapasztaltak, amíg lucernaszénát adtak az anyaállatoknak. Mivel a túlzott fehérjebevitel miatt a bárányok a szokottnál nagyobbra nőttek, nagyon sok nehéz ellés volt. Úgy döntöttek, inkább szülessenek kicsit kisebbnek a bárányok, és ma már az anyák lucerna helyett jó minőségű fűszénát és 40 dekagramm vegyes abrakot – kukorica, zab, árpa – kapnak. A technológiaváltás bejött, most már 100-ból csak egy-két nehéz ellés akad.

Barna Miklósék szeptember-októberben termékenyítenek, de a jó szaporulat a termékenyítés felkészítésétől indul.

A szeptemberi űzetés valójában július második felétől a féregtelenítéssel kezdődik. A kiskérődzőknek sok problémát tudnak okozni a külső-belső paraziták, ezektől mindenképpen mentesíteni kell őket, így tud javulni az állat kondíciója.

Ezzel egy időben egyre jobb takarmányt kapnak, ennek következtében pedig sokkal magasabb lesz a szuperovulációk száma, vagyis, amikor az anyaállatoknál egyszerre több érett petesejt válik le.

Január végén indul az ellés, decemberben kezdődnek a féregtelenítések. Miután az állatok bekerültek a legelőről, biztosan parazitózissal terheltek, aminek megelőzése elengedhetetlen a nehéz ellés elkerüléséhez. Ellés előtt kétszer Covexinnel vakcináznak. Ha a vemhesség során nagyon jól fejlődik egy bárány, születése után olyan sok tejet vehet fel, hogy a belében lévő baktériumok toxinokat termelnek, ami bejutva a véráramba enterotoxémiát okozhat, ami a bárány vesztét okozhatja. Azonban ha az anyákat vakcinázzák, a bárányok védettek lesznek. Továbbá sokkal kevesebb lesz a kólis bárány, erősebbnek születnek, sokkal jobb lesz a fölnevelési arány.

A családi gazdasághoz kevés föld tartozik, a takarmány jelentős részét vásárolják. Az emelkedő árak természetesen őket is érintik.

Barna Miklós szerint nézőpont kérdése, hogy előállítani vagy venni érdemesebb a takarmányt. Ha például egy állattartó gazdaság maga állítja elő a kukoricát, hiába 6 ezer forint az önköltségi ára, 9 ezerrel érdemes számolni, amennyiért el tudná adni. Arról nem is szólva, hogy aki szántó- és kaszálóterülettel is rendelkezik, annak betakarításkor csak arra kell koncentrálnia, hogy ott kevesebb figyelem jut ebben az időszakban az állatokra – figyelembe véve, hogy egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni. A mezőgazdaságra jellemző munkaerőhiányt ettől függetlenül is rendszeresen tapasztalják: például nyíráskor, kampánymunka esetén nagyon nehéz összeszedni az embereket.

Leggyakrabban előforduló állategészségügyi problémát a lábvégbetegségek jelentik. A sánta állatokat minél hamarabb kezelni kell.

A fehér fajták általában jóval érzékenyebbek erre. Mindennap kint kell lenni az állatok között, figyelni őket, azonnal közbelépni, lekörmölni. Egyéb téren is figyelni kell a hatékonyságra, ezzel a gazda a saját munkáját is megkönnyíti: egy önitató, egy köretető órákkal csökkentheti a napi tevékenységet.

A Barna családban a generációk újra és újra továbbviszik a mezőgazdaság szeretetét. Miklós és az egyik testvére a hódmezővásárhelyi – akkor még főiskolaként működő – egyetemi karon végzett. A legnagyobb fiuk Debrecenben egyetemista, állattenyésztő mérnöknek tanul. Mivel a közös hobbijuk a postagalamb-versenyzés, együtt létrehozták a likepigeon.hu nevű postagalamb-aukciós oldalt. A középső fiuk gimnazista Békéscsabán, őt a futball érdekli, a legkisebb fiú pedig még óvodás.

Forrás: Kistermelők Lapja