Back to top

Nagyragadozók hazánkban: meg kell tanulni együtt élni velük

Többéves program, egyetemi előadás, tájékoztatás - mind azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsék egymást az érdekcsoportok. Egyre gyakrabban bukkannak fel Magyarországon nagyragadozók. Vadásznak, gazdálkodónak, természetvédőnek együtt kell megtalálni az arany középutat.

Változik a vadállomány Magyarországon, rejtőzködő nagyragadozók, hiúzok, farkasok, medvék jelentek meg például az Északi-középhegységben, médiafelhajtással kísért riadalmat okozva az emberek között. Erről is szó volt azon az előadáson, amelyet Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán tartottak a Tények és tévhitek című sorozat részeként. Az eseményeket a Tudományos Diákköri Tanács szervezi, ezúttal a  WWF (World Wide Fund for Nature) Nagyragadozók programvezetője, Dr. Patkó László volt a meghívott vendég. 

Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Fotó: SZTE MGK

Amint arról a kar a honlapján beszámolt: a programvezető szavai szerint a nagyragadozók jelenléte egy-egy területen fontos indikátor a fajfókuszú vizsgálatokhoz. Ha jelen vannak valahol, akkor az alattuk lévő tropikus szintek is rendben vannak az adott területen, ha elvándorolnak, újabb territóriumot keresve, akkor ott épül fel a megfelelő tápláléklánc. A nemzeti parkok, vadgazdálkodók és a NAIK munkatársai valid vizsgálatokat tudnak végezni. Szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá.

Így pontosan megkülönböztethető a nagyragadozók vélt és valós jelenléte közti különbség egy-egy területen. Sokszor nem a farkasok felelősek a haszonállatok elpusztításáért, hanem például a kóbor kutyák.

A  nagyragadozókat az ember jelenléte kevésbé befolyásolja, egy farkas akár 1000-1100 kilométert is tud vándorolni, ha korábbi vadászterületén a falkák száma megnőtt, és kevesebb lett az élelem. Konfliktus főleg akkor jelentkezik, ha a nagyvad ugyanott vadászik, ahol mi, vagy ha a haszonállatainkat megeszi. Dr. Patkó László szerint fontos, hogy az emberek párbeszédet kezdjenek egymással, de ne kezeljék negatívumként a konfliktusokat, inkább a megoldást keressék, így végül természetvédelmi sikereket érjenek el. A jelenleg érvényes magyarországi jogi szabályozás szerint az állam nem fizet kártérítést a nagyragadozók okozta kárért, viszont a nemzeti park igazgatóságok támogatást nyújthatnak a védekezésben, a WWF Magyarország pedig az érdekelt felek közös asztalhoz ültetésével, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal segítheti a nagyragadozókkal való együttélést. Az Északi-középhegység gazdálkodóinak minden esetre jobb lesz készülniük a nagyragadozók elleni védekezésre villanypászotorokkal vagy akár a Kuvasz-Őr Programmal.

A nagyragadozókkal úgy tűnik, az ország minden táján meg kell tanulni együtt élni, hiszen nem csupán hazánk északi területein okoz fejfájást a gazdáknak a megjelenésük.

Ahogy arról a Bács-Kiskun megyei Fülöpházán juhtenyésztéssel foglalkozó Szabó Csaba a Kistermelők Lapja 2022/3 számában beszámolt: volt olyan, hogy az aranysakál miatt egy évben 23 báránya lett oda. „Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, ráértünk összeszedni később, nem stresszeltük az állatot. Most versenyezni kell az aranysakállal, sőt, a bárányt 3-4 hónapos koráig ki sem szabad engedni a hodályból. Tapasztalataink szerint a sakál – bár ezt állítják róla – egyáltalán nem félős. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot, ahogy lóg ki belőle a bárány. A környékünkön nincs gida, vaddisznómalac, nyúlfi sem, mindent összeszed ez az elszaporodott ragadozó" - osztotta meg tapasztalatait.

A témakörrel egy európai szintű, többéves, most lezárult projekt is foglalkozott, írja sajtóközleményében a WWF Magyarország.

Az EuroLargeCarnivores LIFE  elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti párbeszéd elősegítése volt.  

Szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között.  2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit. Az derült ki többek között, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően az ellenérdekelt csoportok jobban megértik egymást, és felkészültebbnek érzik saját magukat. 


Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.