Back to top

Nagyragadozók hazánkban: meg kell tanulni együtt élni velük

Többéves program, egyetemi előadás, tájékoztatás - mind azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsék egymást az érdekcsoportok. Egyre gyakrabban bukkannak fel Magyarországon nagyragadozók. Vadásznak, gazdálkodónak, természetvédőnek együtt kell megtalálni az arany középutat.

Változik a vadállomány Magyarországon, rejtőzködő nagyragadozók, hiúzok, farkasok, medvék jelentek meg például az Északi-középhegységben, médiafelhajtással kísért riadalmat okozva az emberek között. Erről is szó volt azon az előadáson, amelyet Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán tartottak a Tények és tévhitek című sorozat részeként. Az eseményeket a Tudományos Diákköri Tanács szervezi, ezúttal a  WWF (World Wide Fund for Nature) Nagyragadozók programvezetője, Dr. Patkó László volt a meghívott vendég. 

Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Fotó: SZTE MGK

Amint arról a kar a honlapján beszámolt: a programvezető szavai szerint a nagyragadozók jelenléte egy-egy területen fontos indikátor a fajfókuszú vizsgálatokhoz. Ha jelen vannak valahol, akkor az alattuk lévő tropikus szintek is rendben vannak az adott területen, ha elvándorolnak, újabb territóriumot keresve, akkor ott épül fel a megfelelő tápláléklánc. A nemzeti parkok, vadgazdálkodók és a NAIK munkatársai valid vizsgálatokat tudnak végezni. Szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá.

Így pontosan megkülönböztethető a nagyragadozók vélt és valós jelenléte közti különbség egy-egy területen. Sokszor nem a farkasok felelősek a haszonállatok elpusztításáért, hanem például a kóbor kutyák.

A  nagyragadozókat az ember jelenléte kevésbé befolyásolja, egy farkas akár 1000-1100 kilométert is tud vándorolni, ha korábbi vadászterületén a falkák száma megnőtt, és kevesebb lett az élelem. Konfliktus főleg akkor jelentkezik, ha a nagyvad ugyanott vadászik, ahol mi, vagy ha a haszonállatainkat megeszi. Dr. Patkó László szerint fontos, hogy az emberek párbeszédet kezdjenek egymással, de ne kezeljék negatívumként a konfliktusokat, inkább a megoldást keressék, így végül természetvédelmi sikereket érjenek el. A jelenleg érvényes magyarországi jogi szabályozás szerint az állam nem fizet kártérítést a nagyragadozók okozta kárért, viszont a nemzeti park igazgatóságok támogatást nyújthatnak a védekezésben, a WWF Magyarország pedig az érdekelt felek közös asztalhoz ültetésével, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal segítheti a nagyragadozókkal való együttélést. Az Északi-középhegység gazdálkodóinak minden esetre jobb lesz készülniük a nagyragadozók elleni védekezésre villanypászotorokkal vagy akár a Kuvasz-Őr Programmal.

A nagyragadozókkal úgy tűnik, az ország minden táján meg kell tanulni együtt élni, hiszen nem csupán hazánk északi területein okoz fejfájást a gazdáknak a megjelenésük.

Ahogy arról a Bács-Kiskun megyei Fülöpházán juhtenyésztéssel foglalkozó Szabó Csaba a Kistermelők Lapja 2022/3 számában beszámolt: volt olyan, hogy az aranysakál miatt egy évben 23 báránya lett oda. „Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, ráértünk összeszedni később, nem stresszeltük az állatot. Most versenyezni kell az aranysakállal, sőt, a bárányt 3-4 hónapos koráig ki sem szabad engedni a hodályból. Tapasztalataink szerint a sakál – bár ezt állítják róla – egyáltalán nem félős. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot, ahogy lóg ki belőle a bárány. A környékünkön nincs gida, vaddisznómalac, nyúlfi sem, mindent összeszed ez az elszaporodott ragadozó" - osztotta meg tapasztalatait.

A témakörrel egy európai szintű, többéves, most lezárult projekt is foglalkozott, írja sajtóközleményében a WWF Magyarország.

Az EuroLargeCarnivores LIFE  elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti párbeszéd elősegítése volt.  

Szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között.  2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit. Az derült ki többek között, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően az ellenérdekelt csoportok jobban megértik egymást, és felkészültebbnek érzik saját magukat. 


Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.