Back to top

Megtérül-e a precíziós gazdálkodásba befektetett pénz?

A KSH 2020-as Agrárcenzus felmérésében a megkérdezett gazdálkodók 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége precíziós gazdálkodásra a termeléshez - hangzott el az Agrárakadémia idei első rendezvényén, amelyet a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közösen rendezett a MATE gödöllői kampuszán.

Megtérül-e a precíziós gazdálkodásba befektetett pénz? | MMG

 

A többség véleményét azonban a rendezvény előadói, illetve a kerekasztal beszélgetésre meghívott, precíziósan termelő gazdálkodók is cáfolták. Szerintük a digitális átállás igenis megtérülő beruházás – több téren is. 

Fotó: Csatlós Norbert
Több, mint 10 éve dolgozunk ennek a technológiának a fejlesztésén, és

aki átáll erre a technológiára, az jövedelemtöbbletet tud realizálni,

és alapvetően a költségszintjeit egy objektív, vagy egy reális tartományban tudja tartani, és érdemi hozamnövekedéseket tud elérni – mondja Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója.

 

Fotó: Csatlós Norbert
Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója szerint magáról a precíziós mezőgazdaságról már nagyon régen beszélünk. Az elmúlt évek során a gyártók fejlesztéseinek köszönhetően a gépekben ma már integráltan be vannak építve a precíziós gazdálkodás eszköztárai, amit tudnak használni a termelők. Látjuk, hogy

azoknál a termelőknél, akik emellett döntöttek, nagyon rövid időn belül megtérült a beruházás.

Ha összehasonlítom a hagyományos és precíziós gazdálkodásban résztvevőket, azt lehet látni, hogy elnyúlnak egymástól a jövedelmezőségben, és egy kiszámíthatóbb, fenntarthatóbb gazdálkodást mértek.

Fotó: Csatlós Norbert
Önnek gyakorlati tapasztalatai vannak. Megtérül a gazdálkodónak az, ha precíziós gazdálkodásba fog?

Igen, mindenképpen – állítja Balogh Sándor, a Balogh-Farm Tépe Kft. ügyvezetője. Tehát egyrészt, mint ahogy említettem az előadás folyamán,

a hatékonyságot is növeljük, amivel nő a terméseredményünk, jövedelmezőségünk, másrészt pedig a gazdálkodás módja változik meg, sokkal könnyebbé válik,

összevonunk a precíziós gazdálkodás folytán munkafolyamatokat, kevesebbszer kell rámenni a területeinkre. Ez egyrészt környezettudatosság és a fenntarthatóság szempontjából is fontos, másrészt a munkaszervezés terén is, mivel kevesebbszer kell a munkát elvégeznünk.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense átfogóan nézi a kérdést:
Két irányból szeretném a tőkét megközelíteni, pénzügyi vonzatban és humán tőkében, és azt gondolom, hogy mind a kettőbe érdemes befektetni. Tehát az, hogy eszközeink legyenek ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodást megvalósítsuk, az mindenképpen fontos kérdés, de ne felejtsük el, hogy a humán tőkébe is be kell fektetni, és az sokszorosan meg fog térülni.

Fotó: Csatlós Norbert
Ötvös Zoltán, a Hemag Kft. ügyvezetője pályázott precíziós gépekre. Megtérül majd ez a beruházás?

Minden döntésnek a hozadéka a megtérülés és minden beruházás általában megtérül. Precíziós gazdálkodás, mint ahogyan a tanácskozáson is elmondtam, tudatosnak kell lennie. Tudatosnak kell lennie a jövőnk szempontjából. És hogyha ezzel védeni tudjuk a klímát, környezetet, termőföldet, már megtérült.

Nem mindig a pénzt kell számolnunk, nem mindig az a fontos.

De bizonyára, hogyha számszerűsíteni akarjuk - és nagyon jól mondták a kollégák, hogy -  ezt nem tudjuk forintra pontosan megítélni. De ahogy a gazdasági vezetéssel számoltuk, már rövid távon is lehet pénzügyi megtérülés: a menetszám-csökkenés, illetve az időbeni védekezés miatt. Tehát én azt gondolom, hogy már a beruházás évében is várható megtakarítás vagy megtérülés, de a program végére bizonyára.

Ezek a programok már a jövőt képviselik és meg kell, hogy térüljenek és meg is fognak térülni.

Fotó: Csatlós Norbert
Okner Péter, a farmmenedzsment szoftveréről ismert AgroVir Kft. cégvezetője ugyancsak átfogóan ismeri a területet: 

Biztosan megtérül a beruházás, de nem biztos, hogy ezt jövedelemben kell elsősorban keresni.

Tehát nem abban fog ez realizálódni, hanem kockázatokat lehet elkerülni vele, ez egészen biztos. Látjuk a gyenge pontjainkat, a gazdálkodásnak azokat a részét, amit javítani kell, ezeket fölfedezése már nagyon erős hozadék. A hatékonyság szempontjából a gépeknek, a teljesítménynek, az erőforrásnak a jobb kihasználtsága lesz az, ami először jelentkezni fog ezzel kapcsolatban.

Ahogy az Agrárakadémia első állomásnak mottója szólt,

A jövő már folyamatban van, a precíziós gazdálkodásra pedig annak a 80 százaléknak is át kell térnie valamilyen formában, akik úgy nyilatkoztak az Agrárcenzuson, hogy nincs szükségük precíziós gazdálkodásra.

Különösen azért, mert a 2023-tól életbe lépő Közös Agrárpolitika előírásait a gazdaság digitalizációja nélkül nagyon nehéz lesz teljesíteni, és az már igazán zsebre megy.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.