Back to top

Élet vihető a talajokba

Trágyakezelésről és komposztálásról tartott online rendezvényt az Agrofutura Magyarország Kft. A cég egyik szakterülete az irányított aerob humuszkomposztálási technológia bevezetése állattartó és növénytermesztő gazdaságokba, komposzttelepekre, valamint önkormányzatok városgazdálkodásába.

Kiképezik a személyzetet, összeállítják a legjobb receptúrát, beszerzik a gépeket, berendezéseket, elvégzik az engedélyeztetést és nyomon követik a gyakorlati megvalósítást. Az aerob komposztálási módszert az Ausztria és Svájc tiroli területein gazdálkodó Erhardt Lübke és Ehrenfried Pfeiffer fejlesztették ki az 1920-as években, majd Urs Hildebrandt tette Európa- és világszerte ismertté. Ausztriában napjainkban több mint 500 kis- és közepes gazdaságban alkalmazzák. A lényege, hogy pontosan irányított folyamatokkal viszonylag rövid idő alatt meghatározott minőségű komposztot készítenek. Irányítják a hőmérsékletet, a szén-dioxid-, a nedvesség-, a nitrit-, a nitrát-, az ammónium- és a hidrogén-szulfid-tartalmat, a kémhatást, és emellett fontos az időjárási hatások (szél, csapadék és UV-sugárzás) kivédése. Az eljárás az aerob, azaz oxidatív lebomlásra-felépülésre alapoz, ezért a komposztálandó anyagot rendszeresen forgatják kézzel vagy az erre a célra gyártott géppel.

A huszonnegyedik órában

Az utóbbi száz évben jórészt elszakadtunk a természetközeli gazdálkodástól. A mezőgazdasággal hasznosított területeken is annyira lecsökkent a mikrobiológiai változatosság, hogy a talaj elvesztette magas fokú önfenntartó, ellenálló képességét, kezdte előadását Szőllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője.

A cég 2016-ra alakította ki a humuszmenedzsment technológiát. Több helyen végeznek kísérleteket,

Túrkevén pedig bemutatótelepük is működik, igazolva azt, hogy a biológiai alapú technológiákat a mezőgazdaság, a természet és az ember jólétének szolgálatába lehet állítani.

Óriási különbségek vannak a talajba visszajuttatott komposztok minőségében
Óriási különbségek vannak a talajba visszajuttatott komposztok minőségében

A talaj szerkezete is leromlott, tette hozzá a szakember, ezt mutatja, amikor a munkagépek nyomában viszi a szél a port. Egyre nagyobb gond a talaj porosodása és cserepesedése, amit a gazdák gépekkel próbálnak helyrehozni. Az elmúlt nyolcvan évben a talaj szénkészletének 50-70%-a elveszett, a humusztartalom pedig 1,8% alá csökkent, mivel nem pótoltuk a szerves anyagot, és még a szalmát is lehordtuk a területekről. Ha a talaj elveszti a szenet, akkor nincs humuszképzés, romlik a víz- és tápanyag-gazdálkodása, ezek nyomán pedig a termőképessége. Törökországban már eljutottak arra a szintre, hogy a talajok rossz állapota miatt folyamatosan csökkennek a termésátlagok.

A növényi termékek vitamin- és bel­tartalmának kimutatott romlása szintén összefügg a termőtalajjal. Ennek megváltoztatására legjobb kiút a talajmegújító biogazdálkodás lenne, de legalább a talajélet megújulásának segítése.

A termőtalajok egyensúlyi állapota lépésekben helyreállítható. A humuszmenedzsment-módszer a biológiai alapú gazdálkodás, az önfenntartó rendszerek működtetését szolgálja, amit az adott növénykultúrához igazítanak, mondta a szakember.

Még megújítható

A humifikáció hiányának a következménye, hogy a növények túl sok tápanyagot vesznek fel, a kijuttatott tápanyagok egy része pedig a talajvízbe mosódik, így nitrátszennyezés, eutrofizáció is kialakul. Az egészséges talajban nemcsak a szerves anyagot, hanem a mikrobiomot (mikroorganizmusokat) is pótolni kell. A talajmegújító humuszgazdálkodás alapja a minimumművelés, emellett fontos, hogy állandóan legyen élő növényi gyökér a talajban, azaz a főkultúrát takarónövények kövessék. Lényeges a mikrobiológiai sokféleség (diverzitás) megléte a talajban, és a termőterületeket körülvevő ökoszisztémát is támogatni kell.

Szükség lenne sok fajra (rovarokra, madarakra, emlősökre is), és a fajok egyedszáma is meghatározó abban, hogy legyenek önmagukat reprodukálni képes populációk.

A természetes vagy ahhoz hasonló rendszert a dinamikusan változó egyensúly jellemzi. A termőterületeinken azonban az alacsony diverzitás miatt egyensúlytalanság jön létre, ez látszik a kórokozók megjelenésén és a gyomosodáson is.

A megoldás a talaj szervesanyag-készletének hatékony növelése, ami zöldtrágyanövényekkel, kezelt, komposztált szerves trágyából és mezőgazdasági melléktermékekből készült komposzt (széna, szalma, ágnyesedék, törköly, kezelt komposztált zöldhulladék, fűnyesedék) kijuttatásával is megvalósítható.

Szőllősi Gábor: A teljes komposztálódás 8-10 hétig tart
Szőllősi Gábor: A teljes komposztálódás 8-10 hétig tart
Emellett mikrobiológiai oltásokkal, komposztteával is élénkíthető a talajélet. Utóbbi esetben nem a kiszórt szerves anyag mennyiségének a növelése a cél, hanem a mikrobák felszaporodása, melyek a növények számára elérhetővé és felvehetővé teszik a talajban levő tápanyagokat, hangzott el az előadásban.

A biomasszát a talajba juttatása előtt kezelni kell. Anélkül is megtörténik a lebomlás, csak sokkal lassabban, és esetenként átmenetileg a termelést nehezítő kedvezőtlen hatásokkal, például a pentozán hatással is számolni kell.

A biomassza-kezelés egyik formája a komposztálás, melynek során a különböző szerves anyagok keveréke oxidatív módon bomlik le. Ezzel szemben a fermentáláskor egyféle szerves anyagot használnak fel, amiből kipréselik a levegőt, így az tejsavas erjedésnek indul. Mind a két folyamatnak helye van a talajban. Az Agrofutura módszere a komposztálásra épít, mert a mostani termőföldek levegőtlenek, tömörek, és ez ellen kell tenni, mondta Szőllősi Gábor.

Minél jobb minőségű a komposzt, annál kevesebb is elegendő belőle. A szerkezeti komposzt gyakorlatilag rosszul sikerült szennyvíziszap- vagy zöldhulladék-komposztnak tekinthető. Köbmétere mintegy 5000 forintért beszerezhető, és ebből tíz négyzetméterre ajánlanak egy köbmétert kijuttatni. A legtöbb komposzttelepen ilyen kapható. A tápanyagkomposzt alacsony mikrobiológiai paraméterekkel rendelkezik, de sok benne a tápanyag, szén- és nitrogéntartalma pedig kiemelkedő.

A legjobb minőségű a humuszkomposzt, mert ennek a legmagasabb a mikrobiológiai értéke.

A benne található sok mikroba miatt ugyan alacsonyabb a tápanyagtartalma, ám kijuttatásával élet vihető a talajokba. Az aerob humuszkomposzt készítésénél az irányított komposztálási folyamat elősegíti azon baktériumok és gombák gyors felszaporodását, melyek „gyógyítják” a talajokat, segítenek megőrizni a szén természetes körforgását. A kész komposzt méregtelene­dési folyamaton megy át, humusz keletkezik, mely hosszú évekig működik a talajban.

Gazdaságokra szabott

Az Agrofutura Kft. célja, hogy minden üzem a saját lehetőségeire szabott technológiát kapjon. Ennek része a komposztmester-képzés azoknak a partnereknek, akik szeretnék bevezetni a gépesített irányított aerob humuszkomposztálás módszerét.

A három-négyhónapos együttműködés eredményeképp a partner képes önállóan magas minőségű humuszkomposztot készíteni.

A munka kezdetekor először felmérik a rendelkezésre álló biomasszák típusait, a mennyiségeket, forrásokat, az érkezési (gyűjtési) gyakoriságot és a feldolgozottság mértékét, majd – figyelembe véve a biomassza jellemzőit – kialakítják a receptúrát. Javaslatot tesznek a szükséges gépi infrastruktúrára is, ide tartozik az erőgép, komposztforgató, faaprító, gyűjtős fűkasza, kazaltakaró fólia, rosta, különböző kanalak (pl. homlokrakodó vagy trágyavilla), és a kijuttatás eszközei. Ezután következik a komposztálásra alkalmas helyszín megkeresése, hiszen az a cél, hogy az a biomassza keletkezési és a komposzt felhasználási helyéhez egyaránt közel legyen. A szükséges engedélyek beszerzése után üzembe helyezik a gépparkot, oktatják a személyzetet. Közösen felépítik az első prizmát, majd a teljes, nyolchetes folyamatot végigkövetik. Hetente személyes konzultációt tartanak, illetve napi rendszerességgel telefonon egyeztetnek, így azonnal visszajelzés adható a szükséges beavatkozásokról, de ehhez a napi és a heti mérések is iránymutatást adnak. A kész humuszkomposzt jelenti a képzés végét.

A forgatás során homogenizálják és nedvesítik az alapanyagot
A forgatás során homogenizálják és nedvesítik az alapanyagot

Három szakaszban

Az irányított aerob komposztálás eredménye a trágya- vagy humuszkomposzt, attól függően, hogy csak trágya, vagy többféle biomassza a kiindulási anyag (szalma, kerti lombhulladék, ágdarálék, agyagos föld).

Az alapanyagokat háromszög keresztmetszetű hosszú prizmákba rakják és nyárra letakarják. A forgatás többféle célgéppel megoldható.

A forgató homogenizál, levegőztet, nedvesít, és újraépíti a háromszög prizmát, melynek közben megnő a térfogata. A komposztálás folyamata a prizma felső egyharmadában megy végbe, de forgatáskor előbb-utóbb az alapanyag minden része odakerül. Vannak mini önjáró, lánctalpas és kardánhajtásos forgatógépek is. A komposztforgató végighalad a prizmán, aminek közben a nedvességtartalmát körülbelül 65%-ra emelik, és fóliatakarással védik a kiszáradástól. A takarást nem kell minden műveletnél felszedni, alatta is tud dolgozni a gép.

A trágyakomposzt öt-hat hét alatt készül el, közben a prizmáját hetente két alkalommal kell átforgatni. A humuszkomposzt tizennégy-tizennyolc hét alatt lesz kész, de az ötödik héten már rostával leosztályozható, látszik benne a mikrobák építette szerkezet, és jó a vízmegtartó képessége. A humuszkomposzt alapanyagait az első két hétben hetenként három-négy, a harmadik és ötödik hét között két-három alkalommal, majd a hatodik és tizedik hét között már csak egyszer kell megforgatni.

A forgatással a komposztot folyamatos oxidatív lebomlásban, majd felépülésben, termofázisokon viszik keresztül.

Ezeknek köszönhetően lesz patogénmentes, és így érhető el a mikrobiológiai változatossága, a tápanyagok rövid szénláncú, friss humusszá történő felépülése. A teljes komposztálódás nyolc-tíz hétig tart: az első két hét az intenzív termofil szakasz, amikor gyors a lebomlás; a következő háromhetes szakaszt a fokozatos lehűlés jellemzi, az ötödik-nyolcadik hét a felépülés szakasza, a fokozatos érés ekkor következik be.

Humuszmenedzsment

Az egészséges talajélethez meg kell találni azt az utat és azokat az eszközöket, amelyekkel a meglévő humuszt stabilizálni, növelni tudjuk. A humuszmenedzsment elsősorban a talaj felső tíz centiméteres zónájára fordít figyelmet. A rizoszférában (a gyökértől mért 1-3 milliméteres zóna) megy végbe a talaj mikrobiológiai, táplálékháló-tevékenységének jelentős része, ami a talajéletet adja. A humuszmenedzsment feladata a talaj-táplálékháló diverzifikálása és növelése úgy, hogy közben hosszú szénláncú humuszt építünk. A humusz nem azonos a szerves anyaggal. Az utóbbi lebomlása, majd újraépülése a talaj-táplálékháló feladata, amelynek eredménye a humusz. A humusz mintegy szivacsként levegőt, vizet, tápanyagot és mikrobiológiai életteret szolgáltat a növények számára.

Az ilyen talaj természetes „immunrendszere” erős és stabil, amelyben a kórokozó élőlényeket elnyomják a jótékonyak. Így a növények immunrendszere is erős lesz. Kevesebb növényvédő szerre van szükség a védelmükhöz, beindul a természetes tápanyagkörforgás, nő a talaj porozitása.

A komposztálás során végbemenő folyamatokat naponta kell ellenőrizni a hőmérséklet, a szén-dioxid-tartalom, valamint a nedvességtartalom mérésével, valamint szagvizsgálattal. Az ötödik-nyolcadik hét között a nitrit-, nitrát-, ammónium- és hidrogén-szulfát-tartalmat kell vizsgálni minilabor-készlettel. Az érett komposztnál pedig hétnapos, zsázsamagokkal végzett csírateszttel kell ellenőrizni a növényekre gyakorolt hatást.

A gyommagok a forgatásos technológiával elpusztulnak, amíg a hagyományos módon kezelt trágyában megmaradnak, a műtrágya pedig még fokozza is a gyomosodást.

A szerves trágyát a legtöbben veszteségesen tárolják, mivel nem jut bele oxigén, nagyon sok tápanyag elveszik belőle. Ilyen trágyát kijuttatva a növény csak több lépésben fér hozzá a hidrogénkötésben levő tápanyagokhoz. A kevés oxigén az oka, hogy a hagyományos módon kezelt trágyák tartamhatása négy év, hangsúlyozta a cég ügyvezetője.

Kevesebb is elég

A hagyományosan érlelt komposztból hektáronként 15-40, trágyakomposztból 10, humuszkomposztból pedig 2,5-5 tonna az ajánlott adag. Az aerob komposztok esetén a kisebb térfogat kijuttatása olcsóbb, miközben a tápanyagveszteség is kisebb, de jobb a feltáródás. A forgatásos technológiával érlelt humuszkomposztban legalább 1200 mikrobafaj él, a trágyakomposztban 700, míg a hagyományos érlelésű trágyában 400 fajról tudunk.

Az Agrofutura Kft. három éve végez fűszerpaprika-kísérleteket különböző talajokon.

Vizsgálják egyebek között a talaj nedvességtartalmát, és egyik ilyen vizsgálatukban azt tapasztalták, hogy 30 mm csapadékhullás utáni napon ahol humuszkomposzt volt bedolgozva a talajba, ott a talaj típusától függően 11, 14, helyenként 30%-kal magasabb volt a nedvességtartalom a kontrollterülethez viszonyítva, mondta Szőllősi Gábor.

Az aktívan levegőztetett komposztból komposzttea készíthető, és ez az élő mikrobiológiai folyadék talajra és lombra is kijuttatható. Ezer liter komposzttea 10 hektárra való kijuttatásához 15 liternyi humuszkomposztot használnak fel. Ennek a hatása nem ugyanaz, mint ha 5 tonna komposztot szórnánk ki, de nem is az a cél, hanem az inputanyagoktól való függetlenedés. A komposzttea ugyanis 24 óra alatt elkészül, és 36 órán át felhasználható. A komposztteás kezelést zöldségkultúrákban kéthetente, gyümölcsben havonta alkalmazzák. A komposzt és komposzttea nem engedélyköteles termésnövelő anyag, ha valaki saját magának készíti és juttatja ki. A kereskedelmi forgalomba kerülő ilyen termékek azonban engedélykötelesek.

Elsősorban a nagy mennyiségű növényi biomassza „hulladékkal” rendelkező kertészetekben és az állattartó telepeken érdemes saját humuszkomposztot és komposztteát készíteni.

A monokultúrás gyümölcsösök intenzív növényvédelmi igényét, illetve az egészséges gyökérzóna-életet is elősegíti a komposzt használata.

A komposzttea esetén kevesebb szerves anyag jut a talajba, de a talajélet javul, ami segíti a tápanyagok feltáródását
A komposzttea esetén kevesebb szerves anyag jut a talajba, de a talajélet javul, ami segíti a tápanyagok feltáródását

A komposztálás költségeit befolyásolja a feldolgozott trágya, biomassza mennyisége. Minél többet komposztálunk, fajlagosan annál alacsonyabb a gyártási költség. A komposztforgatók teljesítménye széles skálán mozog, évente 1-25 ezer tonna között. A hagyományos trágyaszórással és műtrágya-kijuttatással történő összehasonlításban az Agrofu­tura figyelembe vette a teljes folyamatot, az anyagmozgatás, gyártás, szórás költségeit is. Az összehasonlítás azonban nem tartalmazza az olyan szempontokat, mint a talaj víz- és tápanyagmegtartó képességének, porozitásának a javulása, a csökkenő gyom- és kórokozó­mennyiség, illetve a kevesebb munkamenet. 2022. februári árakkal számolva a forgatással kezelt trágya- és humuszkomposzt költsége egyaránt hektáronként 5500 forinttal alacsonyabb, mint a hagyományosan egy évig érlelt szerves trágyáé.

Amíg a szántóföldi NPK műtrágya jellemző anyagköltsége hektáronként 62 ezer forint (250 kg), a trágyakomposzté 40 ezer forint (10 t), a humuszkomposzté pedig 60 ezer forint (5 t) saját előállítás esetén.

Gazdaszemlélet

Az Agrofutura saját tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gazdatársadalom három csoportra osztható aszerint, hogy mennyire tartják jelentősnek a biológiai alapú talajmegújítást. Egy kisebb, de növekvő csoport 2015-től magas szakmai színvonalon végzi ezt a tevékenységet és alapjaiban alakította át gazdálkodási technológiáját a cél érdekében. A második, széles csoport foglalkozik a témával, és eseti jelleggel végez is valamilyen tevékenységet a talajmegújítás érdekében, de alapvetően a vegyszeres, szintetikus, és gépekre alapozott programban hisz. A harmadik csoport – és ebbe tartoznak a legnagyobb birtokmérettel rendelkező gazdák – előre megtervezett kémiai és gépes technológiát végez, amiben alig tudnak az adott parcella egyedi igényeire reagálni.

Szakmailag nagyon sokat fejlődött a téma, és örvendetes, hogy közbeszéddé válik a termőföldek védelme és megújítása.

Valódi eredményt azonban csak az integrált, holisztikus szemlélet hozhat: egyszerre kell biológiai irányba állítani a talajművelést, a növényvédelmet, a tápanyagpótlást és a parcellát körbeölelő területeket, hangsúlyozta Szőllősi Gábor.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Műtrágyából ne keverjen AdBlue-t!

Lesz-e elég AdBlue a piacon? Hogyan kell tárolni és meddig áll el ez a fontos adalékanyag? Ha ugyanúgy karbamidból áll, mint a műtrágya, akkor miért nem lehet házilag előállítani? Érdekes AdBlue-kisokost tett közzé a minap az agrarheute.com portál három nagy mezőgépgyártó cég segítségével.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

Vége az ezer töltők korának

Egységesítik a mobiltöltőket, erről határozott az Európai Parlament kedden. Vége az ezer töltők korának, A C típusú USB-port lesz az új szabvány, amely töltéshez és adatátvitelhez is kiváló minőséget biztosít.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.