0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Pályázatok: rengeteg munka, logisztika és saját ráfordítás

Ezekre van szükség a sikeres pályázati projektek megvalósításához – mondta el Kovács Zsófia, a Tekeresvölgyi Családi Birtok egyik tulajdonosa. A nemesvámosi családi vállalkozás több államilag támogatott beruházást is végrehajtott az utóbbi években, amely során számos értékes tapasztalattal lettek gazdagabbak.

Kovács Zsófia szülei, Kovács Csaba és Kovácsné Szabó Hajnalka eredetileg építőipari vállalkozást vezettek, és csak kedvtelésből tartottak lovakat, amelyek számára istállót is építettek a nemesvámosi családi birtokon. Zsófi édesapja ugyanis korábban kettes fogathajtásban versenyzett.

Amikor 2008-ban kibontakozott az építőipari válság, és a család anyagi lehetőségei beszűkültek, keresték a módját, hogy hasznosítani tudják a hobbibirtokot. Közben régóta foglalkoztatta őket az a gondolat is, hogy vásárolnak egy tehenet, mivel mindig érdeklődtek a gasztronómia iránt, és egyre fontosabbá vált számukra az egészséges étkezés, a termelői élelmiszerek keresése.

Amikor kiderült, hogy az első tehén teje sok a családnak és a barátoknak, joghurttal, sajtokkal kísérleteztek. Ezen kedvet kapva felkerestek sajtkészítőket, autodidakta módon utánajártak a technológiáknak, sőt, egy svájci tanulmányútra is vállalkoztak.

Ezzel egy időben nyíltak meg a környéken – Tihanyban és Káptalantótiban – a termelői piacok, amelyeken azóta is minden hétvégén árulnak. A vásárlói igények növekedésével párhuzamosan növelték a termelésüket.

Jelenleg hatvanas magyar tarka állományt nevelnek tehenészetükben, amelyből 30-40 a tejelő, a többi pedig növendék szarvasmarha. Átlagosan havi 12 ezer liter tejet dolgoznak fel. A mennyiség egyelőre nagyon változó, mivel nincs összehangolva az állatok laktációja. Mint minden a családi gazdaságban, az állomány is organikusan, lépésről lépésre, saját szaporulatból jött létre. A kezdeti próbálkozás után egy éve újból saját bikával fedeztetnek, amitől azt várják, hogy egy-két éven belül összehangolódik a laktáció, és havi 14-15 ezer literben stabilizálódik a tejtermelés.

A tej mintegy hatvan százalékából készítenek érlelt kemény-félkemény sajtokat, nagyon változatos ízesítéssel, a maradék hányadból pedig friss termékeket, joghurtot, túrót, vajat állítanak elő. Egyik különlegességük a faszenes camembert, amely úgy készül, hogy szénporral kezelik a sajt felületét a fehér nemespenész megjelenése előtt. Ennek köszönhetően már pár hetes érlelés során is intenzívebb ízek tudnak kialakulni. A francia morbier sajt gyártása során az érlelést késleltetik azzal, hogy szénporral választják el a két különböző napi alvadékot.

Kovácsék a már említett termelői piacok mellett online rendeléssel és házhozszállítással értékesítenek, és körülbelül a termékeik 30 százaléka kerül viszonteladókhoz, főként kisebb delikátboltokba, pékségekbe, borászatokba, éttermekbe.

A COVID miatti korlátozások nem érintették negatívan a forgalmukat, mivel szinte azonnal átálltak a kiszállításra, amely kompenzálta az éttermi, viszonteladói oldal keresletcsökkenését.

A szállás, vendéglátás, rendezvényszervezés mindig kiegészítő tevékenységet jelentett számukra. Amikor belevágtak a gazdálkodásba, bevétel szempontjából még fontosabbak voltak a rendezvények. Sajtkóstolókat, disznótorosokat, céges csapatépítőket tartottak, de a tejtermelés és feldolgozás növekedésével kevesebb kapacitásuk maradt ezekre. A szálláshelyeket hosszabb távra adják ki, ami a környéken keresett szolgáltatás, a rendezvények közül pedig leginkább a sajtkóstoló programokra fókuszálnak.

2020-ban zöldmezős beruházás keretében 400 négyzetméteres korszerű, energiatakarékos szarvasmarhaistállót építettek, ahol a korábbinál komfortosabb és egészségesebb elhelyezést tudnak biztosítani a teheneknek. Az új istálló részben fedett, legelőkapcsolattal és a borjak számára külön karámmal rendelkezik.

A 135 millió forintos beruházás 60 százalékos állami támogatással valósult meg a Vidékfejlesztési Program keretében, mivel a jelenleg is csak 28 éves Zsófia fiatal őstermelőként pályázott.

Ugyancsak 2020-ban százszázalékos támogatási intenzitás mellett kétmillió forintot nyertek el szálláshelyfejlesztésre és további közel egymillió forintot őstermelői tevékenységük fejlesztésére a Kisfaludy Program keretében.

Bár a pályázati támogatás sok esetben óriási segítség, ami nélkül bizonyos fejlesztéseket nem is lehetne megvalósítani, semmiképp sem tekinthető „ingyenpénznek” – hangsúlyozta Kovács Zsófia. Ők évek óta együttműködnek egy veszprémi pályázatíró céggel, amely pályázatfigyelést is végez számukra. Bár minden segítséget megkapnak tőlük ahhoz, hogy mit és hogyan kell benyújtaniuk, a pályázatok menedzselése Zsófi számára is jelentős feladatokkal jár, és mindig szükség van egy további kolléganőre is, aki összerakja a szükséges dokumentumokat és beszerzi az adatokat.

Az előkészítés során nagyon pontosan utána kell nézni mindennek és alaposan át kell gondolni a célzott műszaki tartalmat, mert egy elnyert pályázat esetében nagyon kicsi a mozgástér.

Nem fordulhat elő például, hogy utólag derüljön ki, mégsem arra a gépre van szükség, ami a pályázatban szerepel.

Tisztában kell lenni vele, hogy adott birtokmérethez milyen szintű támogatásra lehet számítani a beszerzések tekintetében.

Jelentős önerő és működőképes vállalkozás kell ahhoz, hogy egy elnyert projektet finanszírozni is lehessen, hiszen az 50-60 százalékos támogatási intenzitást saját forrással kell kiegészíteni, amihez adott esetben bankhitelre is szükség lehet.

„Rengeteg mindent kell felmutatni ahhoz, hogy a bank hitelképesnek ítélje a céget, és akkor sem a projekt 40-50, hanem legfeljebb 30 százalékát hajlandó finanszírozni, vagyis a pályázati támogatás mellé jócskán kell tenni önerőt is.” Ráadásul a pályázatok a legtöbb esetben utófinanszírozással valósulnak meg, tehát nagyon át kell gondolni a határidőket és a rendelkezésre álló forrásokat.

Zsófia szerint csak olyan mértékű összegekre érdemes pályázni, amelyekről látható, hogy ki fogja tudni termelni a vállalkozás, és kizárólag olyan projektbe érdemes belevágni, amely megtérül és amely mellé tudunk saját forrást rendelni.

Ők jelenleg is pályáznak szálláshelyfejlesztésre, valamint egy új sajtműhely és fejőház megvalósítására a Vidékfejlesztési Program keretében.

Az első kisebb volumenű beruházás, amibe mindenképpen belevágnak. Persze, nagy segítség lenne, ha elnyernék az igényelt támogatást.

A tervezett új fejőház lehetővé tenné, hogy növeljék a tejelő állományt és több tejet tudjanak feldolgozni. Jelenleg ugyanis két egyállásos fejőgéppel fejnek, amit délelőtt és délután is két-három ember végez el két-két és fél óra alatt. A tervezett halszálkás technológiával és huszonnégy fejőállással azonban egy ember is el tudná látni a feladatot mindössze napi egy-másfél óra alatt.

A korszerűsítéshez elnyerték ugyan a pályázati támogatást, de egyelőre kivárnak a megvalósítással. Ennek egyik oka, hogy a több tejnek csak akkor lenne értelme, ha a sajtműhelyfejlesztést is meg tudnák valósítani, tehát a feldolgozási kapacitást is bővíteni tudnák. A másik ok pedig az építőipari árak elszabadulása. 50-100 százalékkal is megemelkedtek az anyag- és munkadíjak, amely miatt szintén érdemes megfontolni a beruházásuk időzítését.

Bár egy nyertes pályázattól indokolt esetben akár el is lehet állni, erre az ő esetükben valószínűleg nem fog sor kerülni. Igyekeznek azonban a lehető legoptimálisabb körülményeket megvárni, illetve megteremteni a tervezett fejlesztéseik megvalósításához.

2017-ben kistermelői családi gazdaság kategóriában elnyerték a Magyarország Legszebb Birtoka címet. A teheneken kívül saját célra hátas, illetve fogathajtó lovakat is tartanak, köztük Kovács Csaba egykori versenylovát, amely idén tölti be a harmincat.

Évi húsz-harminc sertést hizlalnak a gazdaságban, amely vásárlóik növekvő igényei miatt egyre nagyobb teret kap a gazdálkodásukban. A sonkát, szalonnát, kolbászt, pástétomot, kenőmájast és szalámit saját, kisebb húsfeldolgozó üzemükben állítják elő.

A takarmányt kezdetektől fogva vásárolják, mivel az előállításához 60-70 hektár termőföldre, gépesítésre, időre, munkaerőre lenne szükségük, amelyekkel nem rendelkeznek. Hat hektáros birtokméretük csak arra alkalmas, hogy kielégítse állataik mozgási igényét, amely miatt lucernát, szénát és szemestakarmányt is hordanak a legelőre. A takarmányt pedig két-három környékbeli termelőtől szerzik be, akik részben biogazdálkodást folytatnak. Ezt fontos szempontnak számukra, saját maguk is rendelkeznek ökológiai minősítéssel.

Kovács Zsófia férje borász, aki egy etyeki családi birtokon gazdálkodik. A házaspár többé-kevésbe kétlaki életet folytat. Szívesen támogatják egymást tapasztalataik megosztásával, és akad néhány közös szakmai projektjük is, de alapvetően mindketten a saját gazdálkodásukkal foglalkoznak. (x)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság