0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Sajthoz tejet, tejhez tehenet – Családi gazdaság az Isten tenyerén

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő zsáktelepülésen él a Kocsis család. István, a családfő itt született, majd 20 évig mélyépítő vállalkozó volt – a fővárosban és környékén dolgozott és élt családjával. Körülbelül 10 éve azonban a szíve hazahúzta az Isten tenyerének nevezett vidékre.

A család vendégházat üzemeltet és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. Eleinte húsmarhatartással foglalkoztak, az állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt is még, de lassan teljesen kikopik – februárban több szállítmányt is elvittek már. A gazdaság ugyanis áttért a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Az ok tulajdonképpen a falusi vendéglátás volt, hisz amellett, hogy az ide látogatók szállnak meg itt, a vendégházat a megye legjobb esküvői helyszínének is megválasztották, vagyis van felvevőpiaca helyben is a termékeiknek, de persze máshová is értékesítenek. Távlati céljuk, hogy a tejtermékeket saját üzletekben értékesítsék.

István „mániája” volt, hogy hosszú érlelésű, kemény sajtokat készítsenek, így a gazdaság fejlesztését ennek a célnak rendelték alá.

Az alapanyagot egy folyamatosan növekvő jersey állomány biztosítja, amely egyelőre még csak részben lakta be a 2016-os ÁTK-pályázat segítségével 1 milliárd forintból épített robotos istállót.

A szarvasmarhatelep közvetlenül a falu mellett, a völgyben épült az egykor juhtartó telepen. Az új istállók egyikében mélyalmos rendszerben tartják a borjakat, a termelő istállóban pedig egyre növekszik a két tejfehérje termelésére is szelektált állomány. Várhatóan néhány évre lesz szükség, hogy a teljes állomány β-kazeinre homozigóta A2-es, a kappa-kazeint tekintve pedig BB genotípus legyen, de ez a cél, aminek eléréséhez szelektált és a tehénállomány felszaporítása érdekében szexált örökítőanyagot használnak.

Az állatok takarmányozása sem mindennapi, kizárólag a minőségre koncentrál.

A termelő csoportban a kiváló minőségű réti széna mellett, kizárólag abrakot etetnek, erjesztett, savanyított takarmányt az állatok laktáció alatt nem kapnak. „Vidéken minőséget, prémium terméket kell termelni. Aki ezt teszi, megél. Mi ennek szellemében alakítjuk a gazdaságunkat, illetve a feleségem a vendégházat” – hangsúlyozza Kocsis István.

A jersey teje zsírtartalmánál fogva különösen alkalmas sajtgyártásra. Emellett az A2-es tejre való szelekció elsősorban az egészséges, tejérzékenyek által is fogyasztható prémium minőségű tejet eredményez, a κ-kazein BB genotípus pedig ugyancsak a sajtgyártás szempontjából előnyös.

2021 novemberében adták át a 302,6 millió forint pályázati forrás felhasználásával elkészült tejüzemet, amelyet a koronavírus-járvány ideje alatt építettek fel.

A termékpalettájukon jelenleg különlegesen pasztőrözött több mint 5 százalékos zsírtartalmú termelői teljes tej, tejföl, joghurt, vaj, krém- és gomolya sajt, valamint kéregérlelt kézműves sajt szerepel, de Gombos Árpád sajtkészítő mester vezényletével folyik a termékfejlesztés: a különleges tej különleges tejitalokat, illetve sajtokat kíván…

Az üzemet egyébként az átadás óta a termékválaszték bővülésével párhuzamosan fejlesztik, így a közelmúltban szereltek be egy homogenizáló-, illetve konzerváló gépet.

A fejlesztés azonban ezzel nem áll meg sem a családi gazdaságban, sem a településen, ahol a cél, hogy dolgozni akaró, lojális emberek telepedjenek meg. Épp most vontak belterületbe egy dombtetőt, mivel már az összes üresen álló házat megvásárolták, felújították, és sokan építkeznének is lakó- vagy hétvégi házat. Szuhafő adottságainál fogva ugyanis jó vadászterület, a levegő tiszta, a falu a csend és a nyugalom szigete, ugyanakkor a 21. század minden kényelme is megvan: csatornahálózat, út, napelem, térerő. „A fejlesztéseknek köszönhetően az itt lakók száz százaléka tud helyben megfelelő munkát találni, a népesség elvándorlása megállt – emeli ki Kocsis István. Különösen, hogy a helyben kitermelt fát már nemcsak elviszik innen, hanem uniós támogatással fafeldolgozó üzem is létesült a faluban.”

A családi gazdaság fejlesztése sem áll meg: 2021-ben két vidékfejlesztési pályázaton is indultak.

A szarvasmarhatelepen az istállók ugyan elkészültek, de szükség lenne a minőségi takarmány minőségi tárolására, mozgatására, keverésére is, vagyis a telep további fejlesztésére.

A takarmánybázis bővítéséhez a tél folyamán az elvadult szedres-csipkés hegyoldalak széna-, illetve takarmánynövények ter­mesz­tésre alkalmas területeit kitisztították. A precíziós gépek beszerzésére kiírt pályázaton pedig az intenzív réthasználathoz szükséges gépek vásárlásához szeretnének támogatáshoz jutni: silózót, vetőgépet és három traktort szeretnének beszerezni. Ha megjönnek a gépek, nemcsak a Kocsis családi gazdaság nyer, hanem Edelénytől Ózdig számos más környékbeli gazda is, hisz már most megállapodtak, hogy a precíziós gépeket és berendezéseket megosztják egymással – mert, ahogy Kocsis István fogalmaz, errefelé kisegítik egymást. (x)

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság