Back to top

Tejzsírban javulniuk kell

A székesfehérvári Szigli Zoltán negyvenes éveiben járva is fiatalnak számít a hazai gazdálkodók között. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasággal, de úgy érzi, megtalálta benne az alkotás, a folyamatos megújulás és a kiteljesedés lehetőségét.

Az állattenyésztés válsága ellenére is hisz abban, hogy a magyar agrárium az itthoni természeti adottságok és a jelenlegi támogató gazdaságpolitika révén „sikerre van ítélve”.

Húsz éves korától vállalkozóként dolgozott a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, közben a keszthelyi Georgikonon folytatta tanulmányait. A 2008-as gazdasági válság idején jó befektetésként tekintett a termőföldre és fontosnak tartotta, hogy az hazai tulajdonban maradjon. Először 70-80 hektárt vett a Fejér megyei Isztiméren, amit lehetőségei szerint folyamatosan bővített.

Az önálló gazdálkodást 200-220 hektáron kezdte meg társával, aki gyerekkora óta mezőgazdasággal foglalkozik, a cégen belül pedig jelenleg a növénytermesztési ágazatot vezeti.

Őstermelőként állítottak elő klasszikus szántóföldi növényeket, mígnem néhány éve Szigli Zoltánnak lehetősége nyílt, hogy megvásárolja a korábbi téeszből létrejött Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft. közel százszázalékos tulajdonrészét.

Fotó: Medgyesi Milán

A kft.-ben jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak és 300 termelő, valamint körülbelül ugyanennyi növendék tejhasznú szarvasmarhát tartanak. A napi 8-10 ezer liter tejet egy nagy hazai feldolgozónak adják el, amely belföldi piacra termel.

A gazdaságot úgy vették át, hogy a fejlesztések már hosszú ideje elmaradtak, hiányzott a tudatos gazdálkodás, a profitorientált látásmód. Szigli Zoltán igyekszik új szemléletet meghonosítani és mielőbb végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Ennek érdekében folyamatosan pályázik az elérhető állami és európai uniós támogatásokra egy szakcég közreműködésével.

A magas input-, takarmány- és üzemanyagárak számukra is veszteséget okoznak, mivel a felvásárlói árak nem tartanak lépést a költségek emelkedésével, miközben legalább 20-30 százalékkal kellene nőniük.

Azt gondolja, hogy a hazai tejtermelők többsége számára nem az export, hanem a belső piac erősítése lenne a megoldás. „Nem több támogatásra van szüksége az állattartóknak, hanem tisztességes piaci árakra.”

Fontos célnak tartja az összefogást, mivel nagyobb volumennel előnyösebb feltételekben lehet megállapodni a feldolgozókkal. Ugyanakkor szerinte sokan fel fogják adni a küzdelmet, és kiszállnak a termelésből. A kisebbek közül csak azok maradnak meg, amelyek valamilyen szinten a feldolgozásba is belevágnak, például kisebb sajtműhelyeket hoznak létre. „De kockázatvállalás nélkül nincs üzleti siker”, teszi hozzá. Borúsnak látja az ágazat helyzetét, de középhosszú távon bízik a pozitív változásban.

Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra
Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra

A Bakonyalja Gazdakör elnökeként arra törekszik, hogy a helyi gazdák szolidárisak és támogatók legyenek egymással.

Cége integrátori szerepet is ellát az inputanyagok beszerzésében, a terményértékesítésben és a gépmunkák ellátásában. „Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van.” Igyekeznek megegyezésre jutni a birtokösszevonások, -kialakítások kérdéseiben is. Hallgatólagos megállapodásuk, hogy nem je­lent­keznek rá az olyan tulajdonváltásokra, ahol az eladó már megegyezett valakivel.

Az Isztiméri Bakonyban jelenleg 300-400 hektáron állítják elő a tömegtakarmányt, a többi területen pedig árunövényeket – kukoricát, napraforgót, repcét, gabonaféléket – termelnek. A 2021-es aszályos évben csak ezek kárára tudták biztosítani a takarmányozást, és a maradék termés sem lett jó minőségű. A kiegészítő takarmányt állandó partnertől vásárolják.

A földek nagyjából felerészben saját tulajdonúak. A haszonbérleteket igyekszik minél hosszabb távra kötni, mivel ez teszi kiszámíthatóvá a gazdálkodást.

A negyven főt foglalkoztató kft.-nél jelenleg is keresnek állattenyésztő munkatársakat. Nagy gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a munka, de a korszerű technológiák, a robotizáció, az automatizáció felkeltheti az érdeklődésüket.

Az Isztiméri Bakony 1 milliárd forintos beruházáshoz nyert ÁTK-támogatást, de mivel a pályázatot 2020-ban állították össze, és közben az építőiparban drasztikusan megemelkedtek az árak, sok más gazdasággal együtt ők is próbálják kivárni, hogy konszolidálódjon a helyzet. A remény hal meg utoljára, de abban is bízik, hogy valamilyen módon kompenzálni akarják a gazdákat.

A beruházási költségek elszállása miatt már 30 százalékhoz közelít az eredetileg 50 százalékként tervezett pályázati támogatás. Mivel a legtöbb beruházáshoz hitelt is igénybe kell venni, nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszúra nyúlik a megtérülés időszaka, amely az agráriumban általában 10-11, az állattenyésztésben pedig inkább 15 év.

Februárban döntik el, milyen önrésszel és milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházásukat, amit áprilisban kell elkezdeniük.

Két év áll rendelkezésükre a megvalósításra, és három év a kötelező fenntartás időszaka. Az emelkedő építőanyagárak és kamatok meg a változatlan felvásárlói árak mellett nem könnyű a banki finanszírozás mértékéről dönteni.

Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak
Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak

A szarvasmarhatelepen egyelőre a ’80-as, ’90-es évek technológiájával zajlik a termelés, azzal a különbséggel, hogy néhány éve pihenőboxokat hoztak létre a tejelő teheneknek. A nyári hőséget nehezen viselik a holstein-frízek. Igaz, a Bakony hűti valamennyire a levegőt, de a cél az automatizált szellő­zéstechnikával, etetéssel, fejéssel, megfigyeléssel korszerűsített istálló, hiszen az állatok kényelme jobb hozamot eredményez, a fejlettebb és könnyebb munkakörülmények pedig a munkaerőhiányt kompenzálják.

Természetesen, nem lehet minden tervet egyszerre megvalósítani, de a hamarosan induló ÁTK-beruházás keretében automatizálják a termelést, egyebek mellett robottechnológiára váltanak a fejésben, és a tejelő állományt is bővíteni akarják 400-450-re.

Néhány hónapja még Isztiméren sem gondolták volna, hogy alaposan meg kell majd fontolniuk, mennyi műtrágyát vegyenek. Az inputanyagok és a termelési költségek csökkentése érdekében precíziós pályázatra is jelentkeztek. Hozamtérképpel rendelkező betakarítógépet, változó tőszámú vetésre képes vetőgépet és vezérelt, precízebb kijuttatást végző permetező, műtrágyaszóró berendezést szeretnének venni.

GPS-alapú technológiákat már jelenleg is használnak a földművelésben. Az állattenyésztésben pedig most készülnek korszerűbb jeladókra váltani a lábreszpondereket, amelyek jobb hatásfokkal több információt közvetítenek. Egyebek mellett abban is nagy szerepük van, hogy a legoptimálisabb időpontban végezzék el a szaporítást. A következő lépés pedig a robotizált etetőrendszer lehet, amely dekára, grammra pontosan kontrollálja a takarmányt.

Az biztos, hogy aki szeretne eredményesen gazdálkodni, annak minőséget kell produkálnia. Számukra szűk a mozgástér.

A napi 30-31 literes istállóátlagot jónak tartja, de tejzsírban javulniuk kell, ha jobb árakat szeretnének elérni. Ennek érdekében folyamatosan keresik a legjobb takarmányreceptúrákat.

Minősített állományukban rendszeres bírálatokat végez a Holstein-fríz Tenyészők Egyesülete. A tejelőmarha-tartás sikere összetett, de minden a szaporodásbiológiával kezdődik. „Néhány év múlva derül ki, hogy amit elkezdtünk, jó irány-e.” Az üszők nagy részét maguk állítják termelésbe, de értékesítenek is.

Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van
Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van

Aki kistermelőként vágna bele a tejtermelésbe, annak azt ajánlja, hogy legyen szaktudása, területe a takarmánytermeléshez, és kövesse a földtől asztalig elvet, vagyis gondoljon a feldolgozásra is, mert így tud a legmagasabb hatásfokon állattartással foglalkozni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Együtt fejlődnek a piaci elvárásokkal – Optimális gépek a Bábolnai Gazdanapokon

A békési Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. az OptiCorn kukorica- és a NAS, illetve PSM napraforgó-, valamint cirokbetakarító adapterekkel az európai piaci részesedés többségét birtokolja.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.