0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tejzsírban javulniuk kell

A székesfehérvári Szigli Zoltán negyvenes éveiben járva is fiatalnak számít a hazai gazdálkodók között. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasággal, de úgy érzi, megtalálta benne az alkotás, a folyamatos megújulás és a kiteljesedés lehetőségét.

Az állattenyésztés válsága ellenére is hisz abban, hogy a magyar agrárium az itthoni természeti adottságok és a jelenlegi támogató gazdaságpolitika révén „sikerre van ítélve”.

Húsz éves korától vállalkozóként dolgozott a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, közben a keszthelyi Georgikonon folytatta tanulmányait. A 2008-as gazdasági válság idején jó befektetésként tekintett a termőföldre és fontosnak tartotta, hogy az hazai tulajdonban maradjon. Először 70-80 hektárt vett a Fejér megyei Isztiméren, amit lehetőségei szerint folyamatosan bővített.

Az önálló gazdálkodást 200-220 hektáron kezdte meg társával, aki gyerekkora óta mezőgazdasággal foglalkozik, a cégen belül pedig jelenleg a növénytermesztési ágazatot vezeti.

Őstermelőként állítottak elő klasszikus szántóföldi növényeket, mígnem néhány éve Szigli Zoltánnak lehetősége nyílt, hogy megvásárolja a korábbi téeszből létrejött Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft. közel százszázalékos tulajdonrészét.

A kft.-ben jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak és 300 termelő, valamint körülbelül ugyanennyi növendék tejhasznú szarvasmarhát tartanak. A napi 8-10 ezer liter tejet egy nagy hazai feldolgozónak adják el, amely belföldi piacra termel.

A gazdaságot úgy vették át, hogy a fejlesztések már hosszú ideje elmaradtak, hiányzott a tudatos gazdálkodás, a profitorientált látásmód. Szigli Zoltán igyekszik új szemléletet meghonosítani és mielőbb végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Ennek érdekében folyamatosan pályázik az elérhető állami és európai uniós támogatásokra egy szakcég közreműködésével.

A magas input-, takarmány- és üzemanyagárak számukra is veszteséget okoznak, mivel a felvásárlói árak nem tartanak lépést a költségek emelkedésével, miközben legalább 20-30 százalékkal kellene nőniük.

Azt gondolja, hogy a hazai tejtermelők többsége számára nem az export, hanem a belső piac erősítése lenne a megoldás. „Nem több támogatásra van szüksége az állattartóknak, hanem tisztességes piaci árakra.”

Fontos célnak tartja az összefogást, mivel nagyobb volumennel előnyösebb feltételekben lehet megállapodni a feldolgozókkal. Ugyanakkor szerinte sokan fel fogják adni a küzdelmet, és kiszállnak a termelésből. A kisebbek közül csak azok maradnak meg, amelyek valamilyen szinten a feldolgozásba is belevágnak, például kisebb sajtműhelyeket hoznak létre. „De kockázatvállalás nélkül nincs üzleti siker”, teszi hozzá. Borúsnak látja az ágazat helyzetét, de középhosszú távon bízik a pozitív változásban.

A Bakonyalja Gazdakör elnökeként arra törekszik, hogy a helyi gazdák szolidárisak és támogatók legyenek egymással.

Cége integrátori szerepet is ellát az inputanyagok beszerzésében, a terményértékesítésben és a gépmunkák ellátásában. „Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van.” Igyekeznek megegyezésre jutni a birtokösszevonások, -kialakítások kérdéseiben is. Hallgatólagos megállapodásuk, hogy nem je­lent­keznek rá az olyan tulajdonváltásokra, ahol az eladó már megegyezett valakivel.

Az Isztiméri Bakonyban jelenleg 300-400 hektáron állítják elő a tömegtakarmányt, a többi területen pedig árunövényeket – kukoricát, napraforgót, repcét, gabonaféléket – termelnek. A 2021-es aszályos évben csak ezek kárára tudták biztosítani a takarmányozást, és a maradék termés sem lett jó minőségű. A kiegészítő takarmányt állandó partnertől vásárolják.

A földek nagyjából felerészben saját tulajdonúak. A haszonbérleteket igyekszik minél hosszabb távra kötni, mivel ez teszi kiszámíthatóvá a gazdálkodást.

A negyven főt foglalkoztató kft.-nél jelenleg is keresnek állattenyésztő munkatársakat. Nagy gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a munka, de a korszerű technológiák, a robotizáció, az automatizáció felkeltheti az érdeklődésüket.

Az Isztiméri Bakony 1 milliárd forintos beruházáshoz nyert ÁTK-támogatást, de mivel a pályázatot 2020-ban állították össze, és közben az építőiparban drasztikusan megemelkedtek az árak, sok más gazdasággal együtt ők is próbálják kivárni, hogy konszolidálódjon a helyzet. A remény hal meg utoljára, de abban is bízik, hogy valamilyen módon kompenzálni akarják a gazdákat.

A beruházási költségek elszállása miatt már 30 százalékhoz közelít az eredetileg 50 százalékként tervezett pályázati támogatás. Mivel a legtöbb beruházáshoz hitelt is igénybe kell venni, nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszúra nyúlik a megtérülés időszaka, amely az agráriumban általában 10-11, az állattenyésztésben pedig inkább 15 év.

Februárban döntik el, milyen önrésszel és milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházásukat, amit áprilisban kell elkezdeniük.

Két év áll rendelkezésükre a megvalósításra, és három év a kötelező fenntartás időszaka. Az emelkedő építőanyagárak és kamatok meg a változatlan felvásárlói árak mellett nem könnyű a banki finanszírozás mértékéről dönteni.

A szarvasmarhatelepen egyelőre a ’80-as, ’90-es évek technológiájával zajlik a termelés, azzal a különbséggel, hogy néhány éve pihenőboxokat hoztak létre a tejelő teheneknek. A nyári hőséget nehezen viselik a holstein-frízek. Igaz, a Bakony hűti valamennyire a levegőt, de a cél az automatizált szellő­zéstechnikával, etetéssel, fejéssel, megfigyeléssel korszerűsített istálló, hiszen az állatok kényelme jobb hozamot eredményez, a fejlettebb és könnyebb munkakörülmények pedig a munkaerőhiányt kompenzálják.

Természetesen, nem lehet minden tervet egyszerre megvalósítani, de a hamarosan induló ÁTK-beruházás keretében automatizálják a termelést, egyebek mellett robottechnológiára váltanak a fejésben, és a tejelő állományt is bővíteni akarják 400-450-re.

Néhány hónapja még Isztiméren sem gondolták volna, hogy alaposan meg kell majd fontolniuk, mennyi műtrágyát vegyenek. Az inputanyagok és a termelési költségek csökkentése érdekében precíziós pályázatra is jelentkeztek. Hozamtérképpel rendelkező betakarítógépet, változó tőszámú vetésre képes vetőgépet és vezérelt, precízebb kijuttatást végző permetező, műtrágyaszóró berendezést szeretnének venni.

GPS-alapú technológiákat már jelenleg is használnak a földművelésben. Az állattenyésztésben pedig most készülnek korszerűbb jeladókra váltani a lábreszpondereket, amelyek jobb hatásfokkal több információt közvetítenek. Egyebek mellett abban is nagy szerepük van, hogy a legoptimálisabb időpontban végezzék el a szaporítást. A következő lépés pedig a robotizált etetőrendszer lehet, amely dekára, grammra pontosan kontrollálja a takarmányt.

Az biztos, hogy aki szeretne eredményesen gazdálkodni, annak minőséget kell produkálnia. Számukra szűk a mozgástér.

A napi 30-31 literes istállóátlagot jónak tartja, de tejzsírban javulniuk kell, ha jobb árakat szeretnének elérni. Ennek érdekében folyamatosan keresik a legjobb takarmányreceptúrákat.

Minősített állományukban rendszeres bírálatokat végez a Holstein-fríz Tenyészők Egyesülete. A tejelőmarha-tartás sikere összetett, de minden a szaporodásbiológiával kezdődik. „Néhány év múlva derül ki, hogy amit elkezdtünk, jó irány-e.” Az üszők nagy részét maguk állítják termelésbe, de értékesítenek is.

Aki kistermelőként vágna bele a tejtermelésbe, annak azt ajánlja, hogy legyen szaktudása, területe a takarmánytermeléshez, és kövesse a földtől asztalig elvet, vagyis gondoljon a feldolgozásra is, mert így tud a legmagasabb hatásfokon állattartással foglalkozni.

Forrás: Kistermelők Lapja