Back to top

Tejzsírban javulniuk kell

A székesfehérvári Szigli Zoltán negyvenes éveiben járva is fiatalnak számít a hazai gazdálkodók között. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasággal, de úgy érzi, megtalálta benne az alkotás, a folyamatos megújulás és a kiteljesedés lehetőségét.

Az állattenyésztés válsága ellenére is hisz abban, hogy a magyar agrárium az itthoni természeti adottságok és a jelenlegi támogató gazdaságpolitika révén „sikerre van ítélve”.

Húsz éves korától vállalkozóként dolgozott a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, közben a keszthelyi Georgikonon folytatta tanulmányait. A 2008-as gazdasági válság idején jó befektetésként tekintett a termőföldre és fontosnak tartotta, hogy az hazai tulajdonban maradjon. Először 70-80 hektárt vett a Fejér megyei Isztiméren, amit lehetőségei szerint folyamatosan bővített.

Az önálló gazdálkodást 200-220 hektáron kezdte meg társával, aki gyerekkora óta mezőgazdasággal foglalkozik, a cégen belül pedig jelenleg a növénytermesztési ágazatot vezeti.

Őstermelőként állítottak elő klasszikus szántóföldi növényeket, mígnem néhány éve Szigli Zoltánnak lehetősége nyílt, hogy megvásárolja a korábbi téeszből létrejött Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft. közel százszázalékos tulajdonrészét.

Fotó: Medgyesi Milán

A kft.-ben jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak és 300 termelő, valamint körülbelül ugyanennyi növendék tejhasznú szarvasmarhát tartanak. A napi 8-10 ezer liter tejet egy nagy hazai feldolgozónak adják el, amely belföldi piacra termel.

A gazdaságot úgy vették át, hogy a fejlesztések már hosszú ideje elmaradtak, hiányzott a tudatos gazdálkodás, a profitorientált látásmód. Szigli Zoltán igyekszik új szemléletet meghonosítani és mielőbb végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Ennek érdekében folyamatosan pályázik az elérhető állami és európai uniós támogatásokra egy szakcég közreműködésével.

A magas input-, takarmány- és üzemanyagárak számukra is veszteséget okoznak, mivel a felvásárlói árak nem tartanak lépést a költségek emelkedésével, miközben legalább 20-30 százalékkal kellene nőniük.

Azt gondolja, hogy a hazai tejtermelők többsége számára nem az export, hanem a belső piac erősítése lenne a megoldás. „Nem több támogatásra van szüksége az állattartóknak, hanem tisztességes piaci árakra.”

Fontos célnak tartja az összefogást, mivel nagyobb volumennel előnyösebb feltételekben lehet megállapodni a feldolgozókkal. Ugyanakkor szerinte sokan fel fogják adni a küzdelmet, és kiszállnak a termelésből. A kisebbek közül csak azok maradnak meg, amelyek valamilyen szinten a feldolgozásba is belevágnak, például kisebb sajtműhelyeket hoznak létre. „De kockázatvállalás nélkül nincs üzleti siker”, teszi hozzá. Borúsnak látja az ágazat helyzetét, de középhosszú távon bízik a pozitív változásban.

Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra
Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra

A Bakonyalja Gazdakör elnökeként arra törekszik, hogy a helyi gazdák szolidárisak és támogatók legyenek egymással.

Cége integrátori szerepet is ellát az inputanyagok beszerzésében, a terményértékesítésben és a gépmunkák ellátásában. „Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van.” Igyekeznek megegyezésre jutni a birtokösszevonások, -kialakítások kérdéseiben is. Hallgatólagos megállapodásuk, hogy nem je­lent­keznek rá az olyan tulajdonváltásokra, ahol az eladó már megegyezett valakivel.

Az Isztiméri Bakonyban jelenleg 300-400 hektáron állítják elő a tömegtakarmányt, a többi területen pedig árunövényeket – kukoricát, napraforgót, repcét, gabonaféléket – termelnek. A 2021-es aszályos évben csak ezek kárára tudták biztosítani a takarmányozást, és a maradék termés sem lett jó minőségű. A kiegészítő takarmányt állandó partnertől vásárolják.

A földek nagyjából felerészben saját tulajdonúak. A haszonbérleteket igyekszik minél hosszabb távra kötni, mivel ez teszi kiszámíthatóvá a gazdálkodást.

A negyven főt foglalkoztató kft.-nél jelenleg is keresnek állattenyésztő munkatársakat. Nagy gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a munka, de a korszerű technológiák, a robotizáció, az automatizáció felkeltheti az érdeklődésüket.

Az Isztiméri Bakony 1 milliárd forintos beruházáshoz nyert ÁTK-támogatást, de mivel a pályázatot 2020-ban állították össze, és közben az építőiparban drasztikusan megemelkedtek az árak, sok más gazdasággal együtt ők is próbálják kivárni, hogy konszolidálódjon a helyzet. A remény hal meg utoljára, de abban is bízik, hogy valamilyen módon kompenzálni akarják a gazdákat.

A beruházási költségek elszállása miatt már 30 százalékhoz közelít az eredetileg 50 százalékként tervezett pályázati támogatás. Mivel a legtöbb beruházáshoz hitelt is igénybe kell venni, nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszúra nyúlik a megtérülés időszaka, amely az agráriumban általában 10-11, az állattenyésztésben pedig inkább 15 év.

Februárban döntik el, milyen önrésszel és milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházásukat, amit áprilisban kell elkezdeniük.

Két év áll rendelkezésükre a megvalósításra, és három év a kötelező fenntartás időszaka. Az emelkedő építőanyagárak és kamatok meg a változatlan felvásárlói árak mellett nem könnyű a banki finanszírozás mértékéről dönteni.

Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak
Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak

A szarvasmarhatelepen egyelőre a ’80-as, ’90-es évek technológiájával zajlik a termelés, azzal a különbséggel, hogy néhány éve pihenőboxokat hoztak létre a tejelő teheneknek. A nyári hőséget nehezen viselik a holstein-frízek. Igaz, a Bakony hűti valamennyire a levegőt, de a cél az automatizált szellő­zéstechnikával, etetéssel, fejéssel, megfigyeléssel korszerűsített istálló, hiszen az állatok kényelme jobb hozamot eredményez, a fejlettebb és könnyebb munkakörülmények pedig a munkaerőhiányt kompenzálják.

Természetesen, nem lehet minden tervet egyszerre megvalósítani, de a hamarosan induló ÁTK-beruházás keretében automatizálják a termelést, egyebek mellett robottechnológiára váltanak a fejésben, és a tejelő állományt is bővíteni akarják 400-450-re.

Néhány hónapja még Isztiméren sem gondolták volna, hogy alaposan meg kell majd fontolniuk, mennyi műtrágyát vegyenek. Az inputanyagok és a termelési költségek csökkentése érdekében precíziós pályázatra is jelentkeztek. Hozamtérképpel rendelkező betakarítógépet, változó tőszámú vetésre képes vetőgépet és vezérelt, precízebb kijuttatást végző permetező, műtrágyaszóró berendezést szeretnének venni.

GPS-alapú technológiákat már jelenleg is használnak a földművelésben. Az állattenyésztésben pedig most készülnek korszerűbb jeladókra váltani a lábreszpondereket, amelyek jobb hatásfokkal több információt közvetítenek. Egyebek mellett abban is nagy szerepük van, hogy a legoptimálisabb időpontban végezzék el a szaporítást. A következő lépés pedig a robotizált etetőrendszer lehet, amely dekára, grammra pontosan kontrollálja a takarmányt.

Az biztos, hogy aki szeretne eredményesen gazdálkodni, annak minőséget kell produkálnia. Számukra szűk a mozgástér.

A napi 30-31 literes istállóátlagot jónak tartja, de tejzsírban javulniuk kell, ha jobb árakat szeretnének elérni. Ennek érdekében folyamatosan keresik a legjobb takarmányreceptúrákat.

Minősített állományukban rendszeres bírálatokat végez a Holstein-fríz Tenyészők Egyesülete. A tejelőmarha-tartás sikere összetett, de minden a szaporodásbiológiával kezdődik. „Néhány év múlva derül ki, hogy amit elkezdtünk, jó irány-e.” Az üszők nagy részét maguk állítják termelésbe, de értékesítenek is.

Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van
Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van

Aki kistermelőként vágna bele a tejtermelésbe, annak azt ajánlja, hogy legyen szaktudása, területe a takarmánytermeléshez, és kövesse a földtől asztalig elvet, vagyis gondoljon a feldolgozásra is, mert így tud a legmagasabb hatásfokon állattartással foglalkozni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

EIT Food Accelerator Network - induló agrár cégek gyorsítója

Az EIT Food bejelentette azt a 61 agrárélelmiszeripari startup-ot, amelyeket kiválasztottak, hogy csatlakozzanak az EIT Food Acceleration Network (EIT FAN) 2022-höz. A kiválasztott induló projektek és vállalkozások ipari kapcsolatokra, befektetési lehetőségekre, programozásra és erőforrásokra tehetnek szert céljaik elérése és növekedésük felgyorsítása érdekében.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.

Egyelőre nem érződik a boltokban, de az élelmiszerek világpiaci árai csökkennek

Júliusban estek a világpiacon az alapvető élelmiszeripari termények árai, derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének világpiaci élelmiszer-árindexéből.

Újabb állatkínzó ellen emeltek vádat

Családi házában bezárva, gondozatlanul tartott 19 kutyát egy zalai faluban egy osztrák nő, emiatt vádat emeltek ellene - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

Az alacsony borkészlet és szőlőtermés hajthatja fel a termelői árakat

Az alacsony szőlőtermésre vonatkozó becslések és a borvidékek jóváhagyására váró szőlőár előrejelzések a tavalyinál jelentősen magasabb szőlőárakat indokolnak a rövidesen beinduló idei szüret során.

Felpörgetik az üvegházak energetikai korszerűsítését

Több mint duplájára emelte a holland agrárminisztérium az üvegházak energetikai korszerűsítésére szánt támogatást. Egyebek között LED-megvilágításra, energiaernyőre és távhőhálózathoz való csatlakozásra lehet támogatást igényelni.

Élelmiszerek, amelyek betegséget vagy halált okozhatnak

Hajlamosak vagyunk egészséges és egészségtelen csoportokra osztani az élelmiszereket. De léteznek olyan ételek is, amelyek elfogyasztása kellemetlen mellékhatásokkal jár, de nem csak azért, mert magas a kalória- vagy a nátriumtartalmuk, vagy más módon egészségtelenek, hanem azért is, mert megbetegíthetnek, vagy akár meg is ölhetnek minket.

Almatermesztés: korszerűen, vagy sehogyan

Augusztus 4-én almatermesztési bemutatót tartottak Pátyodon. A szervező a KITE Zrt. mellett az eseményen részt vett az UPL Hungary, a Valente jégháló és permetezőgép gyártó, valamint a lengyel Krolik cég is. Ez a névsor azt igazolja, amit az esemény kapcsán Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág igazgatója hangsúlyozott: A világ élvonalába tartozó cégeket hívtak meg, akik a tanácskozásra elhozták korszerű gépeiket és eszközeiket.

Esőcsigák díszítik az idei aratókoszorút

Ha a korábbiakhoz képest kisebb létszámmal is, de minden évben megtartottuk a búzaszentelés és a búzaösszeöntés ünnepét – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke Budapesten, a hagyományos aratókoszorú-átadáson a Szent István-bazilikában. Az adományokat pedig, a legerősebben tomboló járvány időszakában is eljuttatták a rászorulóknak.