Back to top

Tejzsírban javulniuk kell

A székesfehérvári Szigli Zoltán negyvenes éveiben járva is fiatalnak számít a hazai gazdálkodók között. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasággal, de úgy érzi, megtalálta benne az alkotás, a folyamatos megújulás és a kiteljesedés lehetőségét.

Az állattenyésztés válsága ellenére is hisz abban, hogy a magyar agrárium az itthoni természeti adottságok és a jelenlegi támogató gazdaságpolitika révén „sikerre van ítélve”.

Húsz éves korától vállalkozóként dolgozott a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, közben a keszthelyi Georgikonon folytatta tanulmányait. A 2008-as gazdasági válság idején jó befektetésként tekintett a termőföldre és fontosnak tartotta, hogy az hazai tulajdonban maradjon. Először 70-80 hektárt vett a Fejér megyei Isztiméren, amit lehetőségei szerint folyamatosan bővített.

Az önálló gazdálkodást 200-220 hektáron kezdte meg társával, aki gyerekkora óta mezőgazdasággal foglalkozik, a cégen belül pedig jelenleg a növénytermesztési ágazatot vezeti.

Őstermelőként állítottak elő klasszikus szántóföldi növényeket, mígnem néhány éve Szigli Zoltánnak lehetősége nyílt, hogy megvásárolja a korábbi téeszből létrejött Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft. közel százszázalékos tulajdonrészét.

Fotó: Medgyesi Milán

A kft.-ben jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak és 300 termelő, valamint körülbelül ugyanennyi növendék tejhasznú szarvasmarhát tartanak. A napi 8-10 ezer liter tejet egy nagy hazai feldolgozónak adják el, amely belföldi piacra termel.

A gazdaságot úgy vették át, hogy a fejlesztések már hosszú ideje elmaradtak, hiányzott a tudatos gazdálkodás, a profitorientált látásmód. Szigli Zoltán igyekszik új szemléletet meghonosítani és mielőbb végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Ennek érdekében folyamatosan pályázik az elérhető állami és európai uniós támogatásokra egy szakcég közreműködésével.

A magas input-, takarmány- és üzemanyagárak számukra is veszteséget okoznak, mivel a felvásárlói árak nem tartanak lépést a költségek emelkedésével, miközben legalább 20-30 százalékkal kellene nőniük.

Azt gondolja, hogy a hazai tejtermelők többsége számára nem az export, hanem a belső piac erősítése lenne a megoldás. „Nem több támogatásra van szüksége az állattartóknak, hanem tisztességes piaci árakra.”

Fontos célnak tartja az összefogást, mivel nagyobb volumennel előnyösebb feltételekben lehet megállapodni a feldolgozókkal. Ugyanakkor szerinte sokan fel fogják adni a küzdelmet, és kiszállnak a termelésből. A kisebbek közül csak azok maradnak meg, amelyek valamilyen szinten a feldolgozásba is belevágnak, például kisebb sajtműhelyeket hoznak létre. „De kockázatvállalás nélkül nincs üzleti siker”, teszi hozzá. Borúsnak látja az ágazat helyzetét, de középhosszú távon bízik a pozitív változásban.

Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra
Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra

A Bakonyalja Gazdakör elnökeként arra törekszik, hogy a helyi gazdák szolidárisak és támogatók legyenek egymással.

Cége integrátori szerepet is ellát az inputanyagok beszerzésében, a terményértékesítésben és a gépmunkák ellátásában. „Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van.” Igyekeznek megegyezésre jutni a birtokösszevonások, -kialakítások kérdéseiben is. Hallgatólagos megállapodásuk, hogy nem je­lent­keznek rá az olyan tulajdonváltásokra, ahol az eladó már megegyezett valakivel.

Az Isztiméri Bakonyban jelenleg 300-400 hektáron állítják elő a tömegtakarmányt, a többi területen pedig árunövényeket – kukoricát, napraforgót, repcét, gabonaféléket – termelnek. A 2021-es aszályos évben csak ezek kárára tudták biztosítani a takarmányozást, és a maradék termés sem lett jó minőségű. A kiegészítő takarmányt állandó partnertől vásárolják.

A földek nagyjából felerészben saját tulajdonúak. A haszonbérleteket igyekszik minél hosszabb távra kötni, mivel ez teszi kiszámíthatóvá a gazdálkodást.

A negyven főt foglalkoztató kft.-nél jelenleg is keresnek állattenyésztő munkatársakat. Nagy gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a munka, de a korszerű technológiák, a robotizáció, az automatizáció felkeltheti az érdeklődésüket.

Az Isztiméri Bakony 1 milliárd forintos beruházáshoz nyert ÁTK-támogatást, de mivel a pályázatot 2020-ban állították össze, és közben az építőiparban drasztikusan megemelkedtek az árak, sok más gazdasággal együtt ők is próbálják kivárni, hogy konszolidálódjon a helyzet. A remény hal meg utoljára, de abban is bízik, hogy valamilyen módon kompenzálni akarják a gazdákat.

A beruházási költségek elszállása miatt már 30 százalékhoz közelít az eredetileg 50 százalékként tervezett pályázati támogatás. Mivel a legtöbb beruházáshoz hitelt is igénybe kell venni, nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszúra nyúlik a megtérülés időszaka, amely az agráriumban általában 10-11, az állattenyésztésben pedig inkább 15 év.

Februárban döntik el, milyen önrésszel és milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházásukat, amit áprilisban kell elkezdeniük.

Két év áll rendelkezésükre a megvalósításra, és három év a kötelező fenntartás időszaka. Az emelkedő építőanyagárak és kamatok meg a változatlan felvásárlói árak mellett nem könnyű a banki finanszírozás mértékéről dönteni.

Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak
Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak

A szarvasmarhatelepen egyelőre a ’80-as, ’90-es évek technológiájával zajlik a termelés, azzal a különbséggel, hogy néhány éve pihenőboxokat hoztak létre a tejelő teheneknek. A nyári hőséget nehezen viselik a holstein-frízek. Igaz, a Bakony hűti valamennyire a levegőt, de a cél az automatizált szellő­zéstechnikával, etetéssel, fejéssel, megfigyeléssel korszerűsített istálló, hiszen az állatok kényelme jobb hozamot eredményez, a fejlettebb és könnyebb munkakörülmények pedig a munkaerőhiányt kompenzálják.

Természetesen, nem lehet minden tervet egyszerre megvalósítani, de a hamarosan induló ÁTK-beruházás keretében automatizálják a termelést, egyebek mellett robottechnológiára váltanak a fejésben, és a tejelő állományt is bővíteni akarják 400-450-re.

Néhány hónapja még Isztiméren sem gondolták volna, hogy alaposan meg kell majd fontolniuk, mennyi műtrágyát vegyenek. Az inputanyagok és a termelési költségek csökkentése érdekében precíziós pályázatra is jelentkeztek. Hozamtérképpel rendelkező betakarítógépet, változó tőszámú vetésre képes vetőgépet és vezérelt, precízebb kijuttatást végző permetező, műtrágyaszóró berendezést szeretnének venni.

GPS-alapú technológiákat már jelenleg is használnak a földművelésben. Az állattenyésztésben pedig most készülnek korszerűbb jeladókra váltani a lábreszpondereket, amelyek jobb hatásfokkal több információt közvetítenek. Egyebek mellett abban is nagy szerepük van, hogy a legoptimálisabb időpontban végezzék el a szaporítást. A következő lépés pedig a robotizált etetőrendszer lehet, amely dekára, grammra pontosan kontrollálja a takarmányt.

Az biztos, hogy aki szeretne eredményesen gazdálkodni, annak minőséget kell produkálnia. Számukra szűk a mozgástér.

A napi 30-31 literes istállóátlagot jónak tartja, de tejzsírban javulniuk kell, ha jobb árakat szeretnének elérni. Ennek érdekében folyamatosan keresik a legjobb takarmányreceptúrákat.

Minősített állományukban rendszeres bírálatokat végez a Holstein-fríz Tenyészők Egyesülete. A tejelőmarha-tartás sikere összetett, de minden a szaporodásbiológiával kezdődik. „Néhány év múlva derül ki, hogy amit elkezdtünk, jó irány-e.” Az üszők nagy részét maguk állítják termelésbe, de értékesítenek is.

Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van
Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van

Aki kistermelőként vágna bele a tejtermelésbe, annak azt ajánlja, hogy legyen szaktudása, területe a takarmánytermeléshez, és kövesse a földtől asztalig elvet, vagyis gondoljon a feldolgozásra is, mert így tud a legmagasabb hatásfokon állattartással foglalkozni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.

Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése

A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A Corteva Agriscience megállapodást írt alá a Biológiai Vezető Symborg felvásárlásáról

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Symborg bejelentette, hogy aláírták a végleges megállapodást, a spanyolországi Murciában működő mikrobiológiai technológiák szakértő vállalatának (Symborg) megvásárlásáról.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.