Back to top

Tejzsírban javulniuk kell

A székesfehérvári Szigli Zoltán negyvenes éveiben járva is fiatalnak számít a hazai gazdálkodók között. Csak néhány éve foglalkozik mezőgazdasággal, de úgy érzi, megtalálta benne az alkotás, a folyamatos megújulás és a kiteljesedés lehetőségét.

Az állattenyésztés válsága ellenére is hisz abban, hogy a magyar agrárium az itthoni természeti adottságok és a jelenlegi támogató gazdaságpolitika révén „sikerre van ítélve”.

Húsz éves korától vállalkozóként dolgozott a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, közben a keszthelyi Georgikonon folytatta tanulmányait. A 2008-as gazdasági válság idején jó befektetésként tekintett a termőföldre és fontosnak tartotta, hogy az hazai tulajdonban maradjon. Először 70-80 hektárt vett a Fejér megyei Isztiméren, amit lehetőségei szerint folyamatosan bővített.

Az önálló gazdálkodást 200-220 hektáron kezdte meg társával, aki gyerekkora óta mezőgazdasággal foglalkozik, a cégen belül pedig jelenleg a növénytermesztési ágazatot vezeti.

Őstermelőként állítottak elő klasszikus szántóföldi növényeket, mígnem néhány éve Szigli Zoltánnak lehetősége nyílt, hogy megvásárolja a korábbi téeszből létrejött Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft. közel százszázalékos tulajdonrészét.

Fotó: Medgyesi Milán

A kft.-ben jelenleg 1200 hektáron gazdálkodnak és 300 termelő, valamint körülbelül ugyanennyi növendék tejhasznú szarvasmarhát tartanak. A napi 8-10 ezer liter tejet egy nagy hazai feldolgozónak adják el, amely belföldi piacra termel.

A gazdaságot úgy vették át, hogy a fejlesztések már hosszú ideje elmaradtak, hiányzott a tudatos gazdálkodás, a profitorientált látásmód. Szigli Zoltán igyekszik új szemléletet meghonosítani és mielőbb végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Ennek érdekében folyamatosan pályázik az elérhető állami és európai uniós támogatásokra egy szakcég közreműködésével.

A magas input-, takarmány- és üzemanyagárak számukra is veszteséget okoznak, mivel a felvásárlói árak nem tartanak lépést a költségek emelkedésével, miközben legalább 20-30 százalékkal kellene nőniük.

Azt gondolja, hogy a hazai tejtermelők többsége számára nem az export, hanem a belső piac erősítése lenne a megoldás. „Nem több támogatásra van szüksége az állattartóknak, hanem tisztességes piaci árakra.”

Fontos célnak tartja az összefogást, mivel nagyobb volumennel előnyösebb feltételekben lehet megállapodni a feldolgozókkal. Ugyanakkor szerinte sokan fel fogják adni a küzdelmet, és kiszállnak a termelésből. A kisebbek közül csak azok maradnak meg, amelyek valamilyen szinten a feldolgozásba is belevágnak, például kisebb sajtműhelyeket hoznak létre. „De kockázatvállalás nélkül nincs üzleti siker”, teszi hozzá. Borúsnak látja az ágazat helyzetét, de középhosszú távon bízik a pozitív változásban.

Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra
Szigli Zoltán: az inoutanyagok és termelési költségek csökkentése érdekében jelentkeztünk a precíziós pályázatra

A Bakonyalja Gazdakör elnökeként arra törekszik, hogy a helyi gazdák szolidárisak és támogatók legyenek egymással.

Cége integrátori szerepet is ellát az inputanyagok beszerzésében, a terményértékesítésben és a gépmunkák ellátásában. „Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van.” Igyekeznek megegyezésre jutni a birtokösszevonások, -kialakítások kérdéseiben is. Hallgatólagos megállapodásuk, hogy nem je­lent­keznek rá az olyan tulajdonváltásokra, ahol az eladó már megegyezett valakivel.

Az Isztiméri Bakonyban jelenleg 300-400 hektáron állítják elő a tömegtakarmányt, a többi területen pedig árunövényeket – kukoricát, napraforgót, repcét, gabonaféléket – termelnek. A 2021-es aszályos évben csak ezek kárára tudták biztosítani a takarmányozást, és a maradék termés sem lett jó minőségű. A kiegészítő takarmányt állandó partnertől vásárolják.

A földek nagyjából felerészben saját tulajdonúak. A haszonbérleteket igyekszik minél hosszabb távra kötni, mivel ez teszi kiszámíthatóvá a gazdálkodást.

A negyven főt foglalkoztató kft.-nél jelenleg is keresnek állattenyésztő munkatársakat. Nagy gond, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a munka, de a korszerű technológiák, a robotizáció, az automatizáció felkeltheti az érdeklődésüket.

Az Isztiméri Bakony 1 milliárd forintos beruházáshoz nyert ÁTK-támogatást, de mivel a pályázatot 2020-ban állították össze, és közben az építőiparban drasztikusan megemelkedtek az árak, sok más gazdasággal együtt ők is próbálják kivárni, hogy konszolidálódjon a helyzet. A remény hal meg utoljára, de abban is bízik, hogy valamilyen módon kompenzálni akarják a gazdákat.

A beruházási költségek elszállása miatt már 30 százalékhoz közelít az eredetileg 50 százalékként tervezett pályázati támogatás. Mivel a legtöbb beruházáshoz hitelt is igénybe kell venni, nagyon nem mindegy, hogy milyen hosszúra nyúlik a megtérülés időszaka, amely az agráriumban általában 10-11, az állattenyésztésben pedig inkább 15 év.

Februárban döntik el, milyen önrésszel és milyen ütemezéssel valósítják meg a beruházásukat, amit áprilisban kell elkezdeniük.

Két év áll rendelkezésükre a megvalósításra, és három év a kötelező fenntartás időszaka. Az emelkedő építőanyagárak és kamatok meg a változatlan felvásárlói árak mellett nem könnyű a banki finanszírozás mértékéről dönteni.

Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak
Háromszáz termelő és körülbelül ugyanennyi növendék marhát tartanak

A szarvasmarhatelepen egyelőre a ’80-as, ’90-es évek technológiájával zajlik a termelés, azzal a különbséggel, hogy néhány éve pihenőboxokat hoztak létre a tejelő teheneknek. A nyári hőséget nehezen viselik a holstein-frízek. Igaz, a Bakony hűti valamennyire a levegőt, de a cél az automatizált szellő­zéstechnikával, etetéssel, fejéssel, megfigyeléssel korszerűsített istálló, hiszen az állatok kényelme jobb hozamot eredményez, a fejlettebb és könnyebb munkakörülmények pedig a munkaerőhiányt kompenzálják.

Természetesen, nem lehet minden tervet egyszerre megvalósítani, de a hamarosan induló ÁTK-beruházás keretében automatizálják a termelést, egyebek mellett robottechnológiára váltanak a fejésben, és a tejelő állományt is bővíteni akarják 400-450-re.

Néhány hónapja még Isztiméren sem gondolták volna, hogy alaposan meg kell majd fontolniuk, mennyi műtrágyát vegyenek. Az inputanyagok és a termelési költségek csökkentése érdekében precíziós pályázatra is jelentkeztek. Hozamtérképpel rendelkező betakarítógépet, változó tőszámú vetésre képes vetőgépet és vezérelt, precízebb kijuttatást végző permetező, műtrágyaszóró berendezést szeretnének venni.

GPS-alapú technológiákat már jelenleg is használnak a földművelésben. Az állattenyésztésben pedig most készülnek korszerűbb jeladókra váltani a lábreszpondereket, amelyek jobb hatásfokkal több információt közvetítenek. Egyebek mellett abban is nagy szerepük van, hogy a legoptimálisabb időpontban végezzék el a szaporítást. A következő lépés pedig a robotizált etetőrendszer lehet, amely dekára, grammra pontosan kontrollálja a takarmányt.

Az biztos, hogy aki szeretne eredményesen gazdálkodni, annak minőséget kell produkálnia. Számukra szűk a mozgástér.

A napi 30-31 literes istállóátlagot jónak tartja, de tejzsírban javulniuk kell, ha jobb árakat szeretnének elérni. Ennek érdekében folyamatosan keresik a legjobb takarmányreceptúrákat.

Minősített állományukban rendszeres bírálatokat végez a Holstein-fríz Tenyészők Egyesülete. A tejelőmarha-tartás sikere összetett, de minden a szaporodásbiológiával kezdődik. „Néhány év múlva derül ki, hogy amit elkezdtünk, jó irány-e.” Az üszők nagy részét maguk állítják termelésbe, de értékesítenek is.

Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van
Nem kell egy faluban öt gazdálkodónak kombájnra pályázni vagy hitelből venni. Az együttműködésnek sokkal több értelme van

Aki kistermelőként vágna bele a tejtermelésbe, annak azt ajánlja, hogy legyen szaktudása, területe a takarmánytermeléshez, és kövesse a földtől asztalig elvet, vagyis gondoljon a feldolgozásra is, mert így tud a legmagasabb hatásfokon állattartással foglalkozni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.