0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

A fejlesztéseknek sosincs vége – Inkább kevesebbet, de jól

Csengerben 30 hektáros almaültetvényt művel Apáti László családjával. Fia Apáti Ferenc, aki amellett, hogy a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetét vezeti, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is. Érdemes megismerni, hogyan gondolkodnak az almatermesztésről, amikor a sajátjukat fejlesztik. Apáti Ferenc mutatta be a gazdaságot.

A 8 tagú családi gazdaságot 71 éves kora ellenére máig aktívan vezeti Apáti László. A gazdaság 1994-ben alakult az első 7 hektáros extenzív almaültetvény telepítésével, azóta folyamatosan növekedett, és 2004-re érte el a jelenlegi 30 hektáros ültetvényméretet. Mára kizárólag intenzív, étkezési célú almaültetvények, valamint további 6,5 hektár szántóföld tartozik hozzá. A földek mind saját tulajdonúak, ami biztos alapot teremt a gazdálkodáshoz.

Az utóbbi időben évente 800-1000 tonna almát szüretelnek, a folyamatos felújítások (kivágás, újratelepítés) miatt jellemzően 20-25 hektár termőkorú ültetvényről.

A termés 80 százaléka étkezési alma, de az aránya tovább javítható, és törekszenek is arra. Reményeik szerint a folyamatos fejlesztések révén 3-5 év múlva 1500 tonnára növelhető a termés mennyisége. A legfiatalabb ültetvény egy, a legidősebb 15 éves. A hektáronkénti tőszám – életkortól függően – 2500-3500, a fiatalabb ültetvényekben 3300 fa, 3,8 x 0,8 méter térállásban.

A legnagyobb arányban termelt fajták a Gala és a Red Delicious korszerű változatai.

Ezek együtt a termőterület közel felét adják, a másik felét pedig változó arányban Pinova, Najdared, Crimson Crisp, Golden Reinders és választékbővítő fajták (nyári almák, Bonita) teszik ki.

A családi gazdaságban az almatermesztéshez szükséges teljes erő- és munkagéppark rendelkezésre áll. Van egy 450 tonnás hagyományos hűtőtárolójuk is, amit azonban kevéssé használnak, mert a betakarítás utáni műveleteket a Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet végzi immáron 13 éve, mióta a termelői szervezethez csatlakoztak. A csengeri telephellyel is rendelkező szövetkezet tárolja, válogatja és csomagolja az almát, nyugat-európai viszonylatban is versenyképes posztharveszt technológiákkal. Ez egyben stabil értékesítési hátteret nyújt a családi gazdaságnak. Az étkezési almát nagyobbrészt belföldi áruházláncoknak értékesítik, kisebb rész jut exportra.

A gazdaságot folyamatosan fejlesztik. Az első 10 évben extenzív vagy félintenzív művelésű ültetvényeket telepítettek, aztán a 2000-es évek elején másokhoz hasonlóan ők is felismerték, hogy ezek már nem kellően hatékonyak, és a következő 10-15 éves időszakot az extenzívebb ültetvények intenzívre cserélése jellemezte.

Az utóbbi 5-10 évben pedig fagyvédelembe, jégvédelembe is beruháztak. Az intenzívebb művelést kikényszerítette a jobb munkaerő-hatékonyság és minőségi kihozatal is, ami mind javítja a versenyképességet. A beruházások háromnegyedét pályázati támogatások segítették, és gyakran még a közvetlen, területalapú támogatásokat is a beruházásra fordították. Hitelt soha nem vettek fel, folyamatosan, a saját forrás és támogatás kombinációjával fejlesztenek, aminek gyakorlatilag soha nincs vége.

A jövőbeni fejlesztések nem az üzemméret növelésére, hanem a termésbiztonság javítására, azaz a környezeti károk csökkentésére irányulnak.

A termésbiztonság alapja az öntözés, a tavaszi fagyok és a jégesők elleni védelem, céljuk tehát az, hogy két éven belül az ültetvények háromnegyedét – a jelenlegi teljes öntözöttség mellett – jéghálóval fedjék, és fagyvédelmi technológiával lássák el. Ez a berendezkedés már jó alapot kínálhat a stabil gazdálkodáshoz, bár teljes garancia nincs a káros időjárási hatások kivédésére. Elvük tehát az, hogy inkább kevesebbet jól, mint sokat rosszul.

Nem ruháznak be tároló-, válogató-, és csomagolókapacitások fejlesztésébe, mert a szervezett értékesítésben látják a jövőt. A tőke sokkal jobban hasznosul, ha korszerű ültetvényekre fordítják, nekik termelni kell tudni, az értékesítés pedig a tész dolga, hangsúlyozza Apáti Ferenc.

A teljes ültetvényt víztakarékos csepegtető öntözéssel szerelték föl, a felület felét pedig két telepített fagyvédelmi szélgép védi a tavaszi fagyoktól.

Jövőre újabb szélgépet szeretnének venni, amivel 23 hektárra emelik a fagyvédett ültetvények nagyságát. Idén tavasszal jéghálóval takarnak 12 hektárt, és további cél, hogy 2 éven belül az említett 23 hektár, vagyis az ültetvényfelület háromnegyede jégháló alá kerüljön. Az ezt követően létrehozandó almások már mind 3300-3500 tőszámú, betonoszlopos, jéghálós, fagyvédett, öntözött intenzív ültetvények lesznek. Étkezési almát máshogyan nincs értelme termeszteni, csak így lehet versenyképes.

Az ültetvénytelepítési jogcímre 2016-ban pályáztak, 2 hektár intenzív (tőszám>3000 fa/ha), öntözött ültetvény telepítésére, ami magában foglalta a jégháló tartására alkalmas betonoszlopos támrendszert is.

A következő pályázatot 2018 márciusában nyújtották be 4,8 hektár intenzív almaültetvény létesítésére. A legújabb, 2021. nyári pályázati körben (ami már az új átalánytámogatási rendszer része volt) ezen ültetvények jéghálós takarására és egy újabb 2 hektáros (2023. tavaszi telepítésű) új ültetvény létesítésére igényeltek támogatást, ami már komplexen magában foglalja – a meglévő fagyvédelem mellett – az ültetvény telepítését, az öntözést és a jéghálórendszer létesítését is. A napokban kapták meg az értesítést a kedvező döntésről. Hamarosan benyújtanak egy újabb pályázatot egy szintén komplex (intenzív, öntözött, jéghálós) 3 hektáros ültetvény telepítésére.

A két szélgépre 2017 júliusában pályáztak az akkori időjárási kárelhárítás jogcímen. 2020 áprilisában helyezték üzembe a gépeket. Idén januárban a tavaszi fagykárelhárítás jogcímre (80 százalékos támogatási intenzitás mellett) adtak be pályázatot telepített fagyvédelmi szélgépre.

Látszik tehát, hogy folyamatosan pályáznak, és leggyakrabban nem egy komplex beruházásként, hanem több évre elnyújtva és több pályázatot beadva fejlesztenek, ahogy a tőke rendelkezésre áll, és ahogyan a legcélszerűbben lehet beruházni. Egy egy- vagy kétéves ültetvényben még nem létkérdés a fagyvédelem vagy a jégháló, így ezek a beruházások egy-két évig elhalaszthatók, ami alatt másra fordítható a tőke. (x)

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet