A 8 tagú családi gazdaságot 71 éves kora ellenére máig aktívan vezeti Apáti László. A gazdaság 1994-ben alakult az első 7 hektáros extenzív almaültetvény telepítésével, azóta folyamatosan növekedett, és 2004-re érte el a jelenlegi 30 hektáros ültetvényméretet. Mára kizárólag intenzív, étkezési célú almaültetvények, valamint további 6,5 hektár szántóföld tartozik hozzá. A földek mind saját tulajdonúak, ami biztos alapot teremt a gazdálkodáshoz.
A termés 80 százaléka étkezési alma, de az aránya tovább javítható, és törekszenek is arra. Reményeik szerint a folyamatos fejlesztések révén 3-5 év múlva 1500 tonnára növelhető a termés mennyisége. A legfiatalabb ültetvény egy, a legidősebb 15 éves. A hektáronkénti tőszám – életkortól függően – 2500-3500, a fiatalabb ültetvényekben 3300 fa, 3,8 x 0,8 méter térállásban.
Ezek együtt a termőterület közel felét adják, a másik felét pedig változó arányban Pinova, Najdared, Crimson Crisp, Golden Reinders és választékbővítő fajták (nyári almák, Bonita) teszik ki.
A családi gazdaságban az almatermesztéshez szükséges teljes erő- és munkagéppark rendelkezésre áll. Van egy 450 tonnás hagyományos hűtőtárolójuk is, amit azonban kevéssé használnak, mert a betakarítás utáni műveleteket a Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet végzi immáron 13 éve, mióta a termelői szervezethez csatlakoztak. A csengeri telephellyel is rendelkező szövetkezet tárolja, válogatja és csomagolja az almát, nyugat-európai viszonylatban is versenyképes posztharveszt technológiákkal. Ez egyben stabil értékesítési hátteret nyújt a családi gazdaságnak. Az étkezési almát nagyobbrészt belföldi áruházláncoknak értékesítik, kisebb rész jut exportra.
Az utóbbi 5-10 évben pedig fagyvédelembe, jégvédelembe is beruháztak. Az intenzívebb művelést kikényszerítette a jobb munkaerő-hatékonyság és minőségi kihozatal is, ami mind javítja a versenyképességet. A beruházások háromnegyedét pályázati támogatások segítették, és gyakran még a közvetlen, területalapú támogatásokat is a beruházásra fordították. Hitelt soha nem vettek fel, folyamatosan, a saját forrás és támogatás kombinációjával fejlesztenek, aminek gyakorlatilag soha nincs vége.
A termésbiztonság alapja az öntözés, a tavaszi fagyok és a jégesők elleni védelem, céljuk tehát az, hogy két éven belül az ültetvények háromnegyedét – a jelenlegi teljes öntözöttség mellett – jéghálóval fedjék, és fagyvédelmi technológiával lássák el. Ez a berendezkedés már jó alapot kínálhat a stabil gazdálkodáshoz, bár teljes garancia nincs a káros időjárási hatások kivédésére. Elvük tehát az, hogy inkább kevesebbet jól, mint sokat rosszul.
Nem ruháznak be tároló-, válogató-, és csomagolókapacitások fejlesztésébe, mert a szervezett értékesítésben látják a jövőt. A tőke sokkal jobban hasznosul, ha korszerű ültetvényekre fordítják, nekik termelni kell tudni, az értékesítés pedig a tész dolga, hangsúlyozza Apáti Ferenc.
Jövőre újabb szélgépet szeretnének venni, amivel 23 hektárra emelik a fagyvédett ültetvények nagyságát. Idén tavasszal jéghálóval takarnak 12 hektárt, és további cél, hogy 2 éven belül az említett 23 hektár, vagyis az ültetvényfelület háromnegyede jégháló alá kerüljön. Az ezt követően létrehozandó almások már mind 3300-3500 tőszámú, betonoszlopos, jéghálós, fagyvédett, öntözött intenzív ültetvények lesznek. Étkezési almát máshogyan nincs értelme termeszteni, csak így lehet versenyképes.
A következő pályázatot 2018 márciusában nyújtották be 4,8 hektár intenzív almaültetvény létesítésére. A legújabb, 2021. nyári pályázati körben (ami már az új átalánytámogatási rendszer része volt) ezen ültetvények jéghálós takarására és egy újabb 2 hektáros (2023. tavaszi telepítésű) új ültetvény létesítésére igényeltek támogatást, ami már komplexen magában foglalja – a meglévő fagyvédelem mellett – az ültetvény telepítését, az öntözést és a jéghálórendszer létesítését is. A napokban kapták meg az értesítést a kedvező döntésről. Hamarosan benyújtanak egy újabb pályázatot egy szintén komplex (intenzív, öntözött, jéghálós) 3 hektáros ültetvény telepítésére.
Látszik tehát, hogy folyamatosan pályáznak, és leggyakrabban nem egy komplex beruházásként, hanem több évre elnyújtva és több pályázatot beadva fejlesztenek, ahogy a tőke rendelkezésre áll, és ahogyan a legcélszerűbben lehet beruházni. Egy egy- vagy kétéves ültetvényben még nem létkérdés a fagyvédelem vagy a jégháló, így ezek a beruházások egy-két évig elhalaszthatók, ami alatt másra fordítható a tőke. (x)