Back to top

Hogyan enyhítheti egy bioüzemanyag-kultúra az éghajlatváltozást?

A Michigani Állami Egyetem újonnan közzétett kutatása részletesen bemutatja, hogy a bioüzemanyagként termesztett vesszős kölest (Panicum virgatum) miként képes enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait, ha marginális - kevéssé értékes - mezőgazdasági területeken termesztik. A gazdálkodók számára gazdasági hasznot is hozhat ezeken az egyébként nem termő területeken.

A kutatócsoportot Bruno Basso, az MSU Föld- és Környezettudományi, valamint Növény-, Talaj- és Mikrobiológiai Tanszékének, valamint a W.K. Kellogg Biológiai Állomásnak az alapítványi professzora vezette. Seungdo Kim, az MSU Műszaki Főiskola docense és Rafael Martinez-Feria, Basso laboratóriumának posztdoktori kutatója szintén részt vett a kutatásban.

A megújuló energia világszerte jelentős vita tárgyát képezi. Az éghajlatkutatók katasztrofális következményekre figyelmeztetnek, ha a jövőben is a fosszilis tüzelőanyagok maradnak az elsődleges energiaforrás. Emellett az olyan országok, mint az Egyesült Államok, számolnak a külföldi olajra való támaszkodás etikai és pénzügyi dilemmáival.

A lignocellulóz bioüzemanyagok, amelyek növényi biomasszából készülnek, egyike az egyetlen olyan megújuló energiaforrásoknak, amelyek a járművek üzemanyagának alternatívájaként is felhasználhatók. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos problémák azonban nem oldhatók meg egyszerűen azzal, hogy több bioüzemanyagot előállító növényt, például vesszős kölest ültetünk.

"Ahhoz, hogy a közlekedési ágazatban nagy mennyiségben lehessen bioüzemanyagot előállító növényeket termeszteni, hatalmas földhasználati változtatásokra lenne szükség" - mondta Basso. "Ez egy többrétegű probléma. Élelmiszerbiztonsági aggályok merülnek fel, ha a korábban élelmiszernövények termesztésére használt földterületeket bioüzemanyag-kultúrák termesztésére fordítanák. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos aggályok is felmerülnek, ha a jelenleg nem mezőgazdasági célra használt földterületeket, például a vadon élő állatok élőhelyét, elfoglalják a növénytermesztési rendszerek"."

Fotó: pixabay.com

A kihívás csak fokozódik, ha a gazdálkodók azt vizsgálják, hogy mit kezdjenek a marginális, kevésbé termelékeny földterületekkel. Az emelkedő inputköltségek miatt gyakran nem sok előnye van annak, hogy ezeken a területeken termeljenek. Ha a termelők mégis a telepítés mellett döntenek, a környezeti problémák sokrétűek, mivel ezek a földek gyakran nitrogénhiányosak, és nagy mennyiségű műtrágyát igényelhetnek.

"Ahhoz, hogy a gazdák változtassanak a viselkedésükön, a változtatásnak elsősorban gazdaságilag kell értelmet adnia számukra" - mondta Basso.

"A célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a marginális földek egyszerre lehetnek nyereségesek és környezettudatosak, ami minden érintett számára győzelmet jelentene."

A projekthez Basso és csapata a talaj-, időjárási és gazdálkodási adatokat is figyelembe vevő, több modellből álló terményszimulációs rendszeregyüttest használt. Ezek közé tartozott három, korábbi tanulmányokból származó modell, valamint Basso System Approach to Land Use Sustainability (SALUS) programja, amely több éven keresztül szimulálja a napi növénytermesztést különböző gazdálkodási stratégiák alkalmazásával.

A több modellből álló együttes célja, hogy jobban megértsük és számszerűsítsük a modellek bemenetéből és az egyes modellek egyedi paramétereiből származó bizonytalanságokat. Basso szerint ez az első olyan tanulmány, amely mesterséges intelligenciával összekapcsolt modellegyüttest használ a bioenergia-termelésre használt vesszős kölesre.

Basso csoportja felfedezte, hogy az alacsony mennyiségű nitrogénműtrágya hosszú távú termésnövekedést eredményezett, amely meghaladta az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami ellentétes más tanulmányokkal. A kutatók úgy vélik, hogy az előny sokkal nagyobb lehet a nitrogénhiány által korlátozott földeken, ami Michigan számos területén jellemző. Basso megjegyezte, hogy ennek a stratégiának az alkalmazása nem olyan hatékony a gazdag szerves szénben gazdag talajjal rendelkező területeken, illetve azokon a területeken, ahol kevés a csapadék és rövid a vegetációs időszak.

"Ez azt mutatja, hogy egyes nitrogénhiányos marginális területek potenciális értéket képviselnek a bioüzemanyag-kultúrák termesztése szempontjából, ami a jövedelmezőséget növelni kívánó gazdálkodók számára érdekes, és környezetvédelmi szempontból is fontos a művelet szénlábnyomának csökkentése révén" - mondta Basso.

"Fontos, hogy amikor egy problémát próbálunk megoldani, ne hozzunk létre egy másikat, ezért a hozzáadott nitrogéntrágya szintje döntő fontosságú az általános nettó pozitív éghajlati eredmény fenntartása szempontjából"."
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Hígtrágya a miniszternek - gazdatüntetés Hollandiában

„Ideológiai alapon zárnátok be és sajátítanátok ki a farmjainkat!” Ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett több tízezer gazdálkodó Hollandia hét pontján még a múlt héten, hogy tiltakozzék a kormány nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátás visszaszorítását célzó tervei ellen. Az ország különböző részein, az autópályákon tiltakoztak a gazdák, több helyütt szénabálák égetésével.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.