Pedig másfél évtizeddel ezelőtt még alig ismerték a zöldséget Magyarországon, vagyis ismertsége tekintetében gyors „karriert” futott be, mondja Kovács András növényorvos, aki a Somogy megyei Berzencén folytat fenntartható gazdálkodást mintegy 30 hektáron a családjával. Többféle édesburgonyát és fodros kelt termelnek bioműveléssel.
– A családunk mezőgazdaságból élt már azelőtt, hogy az édesburgonya termelésébe belefogtunk volna tíz esztendeje, 2012-ben – idézte fel a kezdeteket a szakember. Mint elmondta, édesapja, Kovács János foglalkozik a fejlesztéssel, az újdonságokkal, édesanyja az adminisztrációval. – Hagyományos burgonyát termesztettünk, de már akkor lehetett látni, hogy hosszú távon nem alakul kedvezően az időjárás, ami a termést nagyon befolyásolja. Befejeztük hát, és áttértünk az édesburgonyára.
Egyébként úgy indult, hogy külföldi kapcsolatainknak köszönhetően kaptunk édesburgonya-palántákat, mondván, próbáljuk ki a termesztését. Akkoriban ez a zöldségféle még nem volt ismert hazánkban. De miután megfelelő mennyiségű információt kaptunk-szereztünk róla, úgy döntöttünk, belevágunk a termesztésébe, mégpedig egyből nagyban, üzemi méretben. Két hektáron kezdtük termelni, jelenleg mintegy 30 hektáros az ültetvény.
A nagy részét saját célra neveljük, de egy kis részét értékesítjük. Gyökeres tápkockás és szabadgyökerű palántákat egyaránt forgalmazunk.
Az édesburgonya termesztése meglehetősen sok munkát és nagy odafigyelést igényel, főleg, ha nagy területen termesztik. Kovács András azt mondja, a legtöbb tennivalót géppel végzik, azonban a kézi munka megkerülhetetlen, a termesztés egy részét géppel nem lehet kiváltani.
– A palánta kiültetése gépesített, ahogy a gyommentesítés is, csakhogy a palánták tövéből még kézzel kell eltávolítani, kihúzkodni a gazokat. Olyankor körülbelül húsz-harminc idénymunkást alkalmazunk, ahogy a betakarításnál is. Az emberi erő alkalmazása azért is fontos, mert így tudjuk biogazdálkodással termelni az édesburgonyát. A batáta tenyészideje száztíz nap, szeptember közepére érik be. Nem egy kényes növény, de vannak elengedhetetlen tennivalók vele, például az árnyékolása. Visszatérve a felszedésre: géppel is lehetne végezni, de az édesburgonya sérülékeny, meglehetősen érzékeny a héja, ezért jobb a kézi „szüretelés”. Ezáltal elkerülhető a sérülések nagy része, szinte az egész termés első osztályú lesz.
A batáta raktározása egyébként nem egyszerű, a szellőzés megoldásán kívül állandóan 15 Celsius-fokon kell tartani ahhoz, hogy megfelelő állapotban maradjon, amíg piacra nem kerül. Ez télen fűtést, nyáron hűtést jelent, vagyis a tárolási költsége nem kicsi.
Kovács András azt mondja, a batátát alig ismerték a piacon, amikor elkezdték termelni és kínálni. Az első öt esztendejük azzal telt, hogy minél szélesebb körben megismertessék az emberekkel az édesburgonyát.
– A kommunikációról szólt a kezdet, a termelés mellett. Nem kis munkáról van szó, hiszen be kellett mutatni a zöldséget, ismertetni az egészségre gyakorolt jótékony hatásait, nem beszélve az elkészítési módjairól. A mai napig rengeteg információt közlünk a növényről, a termesztéséről és a feldolgozásáról a weboldalunkon, az edesburgonya.bio-n. Már szép mennyiségű szakmai anyag gyűlt össze, bárki felhasználhatja őket.
Mára ismertté vált, egyre többen vásárolják, sütnek-főznek vele, sőt, begyűrűzött a közétkeztetésbe is. Felfutó fázisban vagyunk, volt olyan év, amikor akár 30 százalékos fogyasztásnövekedést is produkált az édesburgonya. Jók a piaci kapcsolataink. Itthon a kisebb kereskedők mellett már nagy áruházláncoknak is szállítunk, sőt, külföldre is nagy mennyiség kerül az általunk termelt batátából.
Egyébként nem csoda, hiszen az édesburgonya amellett, hogy finom, rengeteg jó hatással rendelkezik. Amerikai kutatók a vizsgálataik során rendkívül gazdagnak találták az emberi szervezet által hasznosítható tápanyagokban, így rövid úton kikiáltották a szuperélelmiszerek egyikének. Kiemelkedő béta-karotin-forrásként és alacsony glikémiás terhelésű élelmiszerként került be a köztudatba.
– Először is kordában tartja a vércukorszintet. Az édesburgonyában lévő szénhidrátok másképp szívódnak fel, mint a hagyományos burgonyában lévők. Édesburgonya fogyasztásakor a vércukorszint sokkal nyújtottabb és egyenletesebb görbét követve változik, ráadásul a hatására a vércukorszint nem túlzott mértékben, hanem lassan és egyenletesen emelkedik, majd áll vissza. Ezért kedvezőbb a fogyasztása még cukorbetegek számára is.
Továbbá segít helyreállítani az emésztőrendszert fertőzés esetén, jótékony hatása van fogyasztásának a gyógyulására. Egyes rákos megbetegedések megelőzhetőek a segítségével, mert a zöldségek és gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben tartalmaz béta-karotint, ami rendkívül hatékony antioxidáns. Egy tanulmány szerint fiatalabb férfiak esetében a béta-karotin védelmet nyújt a prosztatarák kialakulásával szemben, egy japán tanulmány szerint pedig a béta-karotin csökkenti a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát.
Segíti aztán a látást. Az édesburgonya kiemelkedő antioxidáns- – C- és E-vitamin- tartalma – is segít a szem degeneratív károsodásának megelőzésében. Segít a PMS leküzdésében, szülés előtt támogatja a hormonháztartás egyensúlyát. Csökkenti a gyulladásokat. Az édesburgonya jó kolinforrás, ezáltal segíti az alvást, az izommozgást, enyhíti a tanulási és memóriazavarokat, és fontos szerepe van a kolinnak a krónikus gyulladások leküzdésében is.
Kovács András elmondta, hogy egyelőre nem kívánják növelni a termőterületüket, helyette a termésátlagot szeretnék még tovább növelni. Jelenleg 20–30 tonna a hektáronkénti hozam, a céljuk 40–50 tonna. De a nemrég beüzemelt új feldolgozó is sokat javított a jövedelmezőségükön, egyebek között chipset készítenek benne.
