A jelenleginél sokkal jobban kellene figyelni hazánkban a tudatos tenyésztésre, vallja Szabó Csaba Bács-Kiskun megyei juhtenyésztő. A landschaf merino mellett tette le a voksát, nagyon elégedett a fajtával. Általában elégedett a helyzetével is, de van, ami aggasztja: például az, hogy a gyapjú szinte eladhatatlan, illetve, hogy sziszifuszi küzdelmet vívnak a sakállal.
A fajtával a németországi Herrenbergben, egy kiállításon találkozott 1993-ban, szerelem volt első látásra. Két kossal és öt jerkével kezdte. Először nála volt ilyen juh Magyarországon. Bár az édesapja agrárszakember volt, óvta ettől a pályától, az igazi nagy lökést a híres sükösdi juhász, Erdélyi Zoltán adta. Ahogy Szabó Csaba fogalmazott: „ő fertőzte meg a juh szeretetével még gyerekkorában”.
A gyapjúval gondban van, részletezte a fülöpházi gazdálkodó, hiszen nem bírja eladni. Két éve tárol egy jókora mennyiséget, ami komoly költség. Érdekes módon ugyanakkor megkövetelik a minőséget, mutatott rá a visszásságra: 30 mikron alatti gyapjúval tenyészthetik az állatot, amelynek ennél durvább a gyapjúja, az kiesik a tenyészetből.
A landschaf merinot nagyon kedveli a török piac, szögezte le. Volt, hogy tőle az egész állományt szerették volna megvenni, bármi pénzt megadtak volna, plusz még egy hét ingyen nyaralást bárhol Törökországban, idézte fel derűsen az emléket. „A török partnerek nem vágásra viszik főként az állatokat, hozzám például tenyésztők járnak. Olyan hodályok vannak kint, hogy leesett az állam. Komolyan csinálják, tenyésztik az állatokat, ha mi nem leszünk jobbak náluk, akkor nem fognak utánpótlásért jönni hozzánk, csak vérfrissítésért” – foglalta össze. Szerinte sokkal jobban kellene ellenőrizni, tudatosítani itthon a tenyésztést, a szövetség részéről keményebben kellene fellépni. A tudatosság hiányát azon a téren is tapasztalja, hogy nagyon sokan hibáznak ott, hogy „össze-vissza mindenfajtát tartanak”. Holott elég lenne 2-3, akkor egyöntetűbb, szép bárányok lennének.
A klímaváltozás a juhtenyésztőket is sújtja: ahol saját és bérelt legelőin elvolt eddig 200 juh, most 70-et tud eltartani. A másik baj, amiről beszélni kell, a sakál. „Elszabadult a pokol. Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, most versenyezni kell a sakállal. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot. Túlszaporodott, élni akar, bemegy akár a hodályba is, ha éhes” – tapasztalta a gazdasága környékén.
Erről bővebben, illetve hasonló témákról a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashatnak.
