A kihívásokhoz, legyenek természetiek vagy társadalmiak azok képesek gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni, akiknek információik vannak a gazdálkodásukról és az azt befolyásoló környezetről is.
Ez ugyanis nem pusztán lehetőség, az adatokra alapozott döntések nélkül a gazdaság nem lesz nyereséges. Így summázta az elmúlt öt év tanácsadói tapasztalatát Török Gyula, Agrárközösség Kft. Ügyvezetője.
Ezt erősítette meg dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki azt hangsúlyozta, hogy most zajlik a magyar élelmiszergazdaság rendszerváltás utáni talán legnagyobb modernizációja. A precíziós gazdálkodással összefüggő technológiai megújítást szolgáló pályázatokban a szaktárca is a léptékváltás, és a megújuló szaktudás felé igyekszik terelni a gazdálkodókat. „Az önök termelési adatai sokszor többet érnek, mint a gépeik – mondta, és ezeket a kincseket vissza kell forgatni a gazdálkodásba.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. És a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója a „Mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság. Milyen lesz a XXI. századi versenyképes agrárium?” című előadásában arról beszélt, hogy míg az 1900-as évek elején a világ keresőinek a 60%-a élt az agráriumból, mára ez mindösszesen öt százalék. Ez az óriási változás padig az intenzív mezőgazdasági termelésnek köszönhető.
„Minden abba az irányba mutat, hogy elméletben növekednie kellene ezeknek a láncoknak, viszont ne felejtsük el, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a túlzott globalizáció visszaüt. Ez felhívta a figyelmét a kormányzatoknak, a gazdasági szereplőknek arra, hogy el kell kezdeni gondolkodni abban, hogy mi az, amit házon belül tudunk állítani, fel tudunk dolgozni, és akár a saját kiskereskedelemben értékesíteni tudunk, hiszen az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerhez való hozzáférés a legalapvetőbb és a legfontosabb tulajdonsága egy nemzeti gazdaságnak.”